E heti, 15. csúcstalálkozójukon Johannesburgban a BRICS-tagállamok megállapodtak abban, hogy Argentínát, Egyiptomot, Etiópiát, Iránt, Szaúd-Arábiát és az Egyesült Arab Emirátusokat bevonják csoportjukba – amely lépés az Financial Times szerkesztője szerint „árnyékot vet a G-7-re”. Lula da Silva brazil elnök szerint a bővítést követően a BRICS-csoport vásárlóerő-paritáson számítva már a globális GDP 36 százalékát (ez a G-7 esetében 30 százalék), a világ népességének pedig 46 százalékát adja majd.
2024. január 1-től a világ kilenc legnagyobb olajtermelője közül hat a BRICS tagja lesz, amelyek a világ olajtermelésének 80 százalékát ellenőrzik.
Peking osztja a kártyákat
Az USA-val folytatott kereskedelmi vitára való tekintettel Peking egyre hevesebben szorgalmazta a BRICS terjeszkedését – és végül győzött. Az elmúlt években különösen Brazília lassította le az eseményeket, hiszen félt a befolyásának relatív csökkenésétől.
Nem véletlen tehát, hogy Hszi Csin-ping elnök „történelminek” minősítette a mostani döntést a bővítésről. Nem utolsó szempont, hogy a jövőben Kína a világ legnagyobb olajimportőreként képviselteti magát egy gazdasági tömbben a legfontosabb olajexportőrrel, Szaúd-Arábiával. A gazdaságilag erős újoncok, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek egyben nagyobb ellensúlyt adnak a BRICS „Új Fejlesztési Bankjának” (NDB) a Világbankkal szemben. Peking abban is reménykedik, hogy fizetőeszköze, a renminbi fokozottabb használatban lesz része a BRICS-en belül.
A terjeszkedéssel a BRICS-csoport geopolitikailag a jelenleginél is heterogénebb lesz. A korábbi Kína és India közötti rivalizáláshoz csatlakozik Irán és Szaúd-Arábia, valamint Egyiptom és Etiópia közötti rivalizálás.
Moszkva játszmája
Putyin a BRICS-csúcson virtuálisan elmondott beszédében Ukrajnát és a Nyugatot hibáztatta országa ukrajnai inváziójáért - de ehhez az értelmezéshez nem nyert szövetségest a blokk többi vezetőjénél. Ugyanakkor nagyobb figyelmet szentelt a dedollarizáció kérdésének is, megjegyezve, hogy Oroszország BRICS-országokkal folytatott kereskedelmének 70 százaléka már nemzeti valutában bonyolódik.
2024-ben Oroszország veszi át a BRICS elnöki tisztét, és a jövő októberi csúcstalálkozót a tatárföldi Kazanyban tartják. A helyszínt minden bizonnyal azért választották ki, hogy hangsúlyozzák Oroszország „muzulmán ország” pozícióját, amely stratégiailag közeledik Iránhoz, Szaúd-Arábiához és az Egyesült Arab Emírségekhez.
Az ENSZ BT célkeresztben
A csúcstalálkozó résztvevői augusztus 23-án közös nyilatkozatot fogadtak el, amely szerint „aggodalmunkat fejezzük ki az egyoldalú kényszerintézkedések alkalmazása miatt a világban”, és felszólított „az ENSZ átfogó reformjára, beleértve a Biztonsági Tanácsot is”. Ez utóbbi kitétel India és Brazília taggá válási törekvését tükrözi vissza.
Még Antonio Gutterez ENSZ-főtitkár is szorgalmazta a csúcstalálkozón a Bretton Woods-i intézmények reformját és az ENSZ Biztonsági Tanácsának demokratizálását. Mindez véleménye szerint a második világháború végén meglévő erőviszonyokat tükrözi a világban, amikor a BRICS-államok közül sokan még mindig gyarmatok voltak, és nem kaptak helyet a hatalom asztalánál. Gutterez azonban diplomatikusan kerülte azt, hogy megmondja, hogyan és mikor hajtják végre ezeket a reformokat.
A BRICS-országok régóta szorgalmazzák, hogy a globális intézmények vezetőit átlátható és demokratikus módon válasszák meg. Például a Világbank elnöke mindig is amerikai volt, az IMF ügyvezető igazgatója pedig európai.
A BRICS megértése
"Mi az?" gyakran ez az egyik első kérdés a BRICS-el kapcsolatban. Valóban, a BRICS pontos természetével kapcsolatos zavar érthető.
A BRICS nem valódi szervezet, hiszen nincsen sem székhelye, sem titkársága. De van egy formális intézménye, amely közös tulajdonban van – és ez az „Új Fejlesztési Bank”. Van egy esetleges tartalék is, amelyből a tagok vészhelyzetben lehívhatnak – ennek értéke 100 milliárd dollár.
Enyhülés a Himalájában
A kínai és az indiai vezető "őszinte és mélyreható" megbeszéléseket folytatott a csúcson, és enyhülésben állapodtak meg a feszült határaik mentén. Négyszemközti találkozójukon még tolmács sem vehetett részt.
A világ két legnépesebb országa közötti kapcsolatok válságba zuhantak a 2020-ban, a 20 indiai katona és legalább négy kínai katona halálát okozó halálos himalájai határösszecsapás óta.
A két világhatalom farkasszemet néz egymással szemben áll a Himalája régiójában, a rosszul kijelölt, 3440 kilométer hosszú határon, amelyet „Tényleges Ellenőrzési Vonalnak” (LAC) neveznek. A Peking és Újdelhi közötti katonai tárgyalások tizenkilenc fordulója - köztük a legutóbbi e hónap elején - nem hozott előrelépést a határvitákkal kapcsolatban.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
