Bár a Nyugat sokáig figyelmen kívül hagyta, a BRICS tavalyi, a dél-afrikai Johannesburgban tartott csúcstalálkozója hatalmas érdeklődést váltott ki. Ez a csúcstalálkozó jelentette a BRICS eddigi legnagyobb bővülését, mivel meghívást kapott Egyiptom, Etiópia, Irán, az Egyesült Arab Emírségek, Argentína és Szaúd-Arábia is. (Argentína az új elnökkel később visszakozott, Szaúd-Arábia pedig még mindig nem döntött.) Johannesburg mélyebb üzenete azonban a Globális Dél megújult megerősödése volt.
A BRICS számára az újonnan csatlakozott tagok számos potenciális előnyt jelentenek. Az energiában gazdag Egyesült Arab Emírségek pénzügyi lehetőségeket, és dinamikus start-up kultúrát hoz. Egyiptom különleges és kiemelkedő helyet foglal el az arab államok között. Etiópia és Egyiptom Afrika második, illetve harmadik legnépesebb országa. Irán – bár szankciókkal sújtott – egy másik, energiában gazdag regionális hatalom.
Fotó: MTI/EPA/Kim Ludbrook
Az elmúlt év azt mutatta, hogy a BRICS-hez való csatlakozás iránti roham a Globális Dél országaiban csak fokozódik, és közel három tucatnyi további ország jelentkezett. Thaiföld és Malajzia, valamint Indonézia – a világ legnagyobb muszlim országa – tagságra való törekvése Délkelet-Ázsia jövőbeli belépését jelzi, egy olyan régióét, amely jelentős sikereket ért el a gazdasági növekedés terén. Ázsia innenső végén a NATO-tag Törökország és Azerbajdzsán is jelentkezett.
Erdoğan elnök legalább 24 másik vezetővel együtt jelen lesz az oroszországi Kazanyban, ahol kedden kezdődik a háromnapos, 16. csúcstalálkozó.
Putyinék nem akarnak további bővülést
Bővül-e új tagokkal a BRICS a mostani csúcstalálkozón? A csoportosulás most egy olyan kihívással küzd, amely minden olyan szervezet számára közös, amelyet kívánatosnak tartanak a tagságra – a növekedés és a hatékonyság egyensúlyban tartása mellett. A múlt hónapban a kohéziót illetően nyilvános megszégyenülés történt, amikor a BRICS külügyminiszterek találkozóján nem sikerült közös nyilatkozatot kiadni. A Közel-Kelettel kapcsolatos nézeteltérések és az, hogy ki képviselje Afrikát az ENSZ megreformált Biztonsági Tanácsában, akadályozták a konszenzust.
De az igazat szólva más multilaterális csoportosulások is belső megosztottsággal küzdenek, amelyek nem formális, állandó titkársággal rendelkező, chartán alapuló intézmények, mint például a Sanghaji Együttműködési Szervezet, a G20 vagy akár a G7. Mindenesetre a csúcstalálkozó előestéjén Putyin tanácsadója, Jurij Uzsakov közvetve megerősítette, hogy nem lesz újabb bővítési hullám, és hogy a csúcstalálkozó elsősorban „az újonnan csatlakozóknak a partnerségi mechanizmusok architektúrájába való szerves integrálására és a BRICS-kultúra megismertetésére összpontosít”.
Sok szó esett már a BRICS „Nyugat-ellenes” jellegéről Kína és Oroszország túlsúlya miatt. A BRICS Globális Déli terjeszkedése azonban hosszabb távon csak felhígíthatja Moszkva és Peking befolyását. A Globális Dél nem feltétlenül a Nyugat szövetségese, de nem is ellenfele. Nem a megfékezésre, hanem a „hedge-mony”-ra törekszik – a többszöri összefogás gyakorlatára egy olyan világban, amelyben „az USA relatív hatalma lassan erodálódik, és a globális rend jövője rendkívül bizonytalan”. Brazília és India a meglévő nemzetközi intézmények reformjára törekszik, és nyugtalannak tűnik a Nyugat-ellenes orientációval kapcsolatban.
Közjavak biztosítása
A BRICS legjelentősebb gyakorlati hatása a fejlesztési intézményén, a sanghaji székhelyű Új Fejlesztési Bankon (NDB) keresztül érvényesül. A bank a Standard & Poor’s második legmagasabb, AA+ minősítési szintjét élvezi. Az NDB megőrizte magas minősítését annak ellenére, hogy az egyik fő részvényesével, Oroszországgal szembeni nyugati szankciókkal kellett megküzdenie. Ezt úgy érte el, hogy felfüggesztette oroszországi projektjeit.
Az NDB meghatározó részvényesei a BRICS öt alapító tagja, mindegyikük egyenlő részesedéssel. De az összes ENSZ-tagállam előtt is nyitva áll, és nemrégiben Algéria tagságát is jóváhagyta. Banglades, Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek és Uruguay az NDB további, nem alapító tagjai. Az NDB hitelkifizetései évente körülbelül 4 milliárd dollárt tesznek ki, ami jóval kisebb, mint a Világbank több mint 100 milliárd dollárja.
A bénító nyugati szankciók fenyegetése az amerikai dollár globális hegemóniájának köszönhetően az USA szövetségesi rendszerén kívüli valamennyi állam számára közös sebezhetőséget jelent. A nagyobb pénzügyi autonómia elérése érdekében egyre több a kétoldalú helyi devizás megállapodás – a legjelentősebbek Oroszország és Kína, India és Oroszország között, valamint az ASEAN-on belül. Ezek azonban eddig csak csorbát ejtettek a dollár uralmán.
A BRICS-országok 15 éve tartó erőfeszítése, hogy csökkentsék az amerikai dollár részesedését a nemzetközi pénzügyekben, még mindig nem hozta meg a kívánt eredményeket. A globális devizatartalékok csaknem 60 százaléka amerikai dollárban van (további 20 százaléka euróban), az összes devizatranzakció 88 százaléka, és az exportszámlázás 54 százaléka dollárban történik.
A BRICS-vezetők a kazanyi csúcstalálkozón nagy figyelmet fordítanak majd erre a kérdésre, mindenekelőtt a blokk legerősebb tagjaként Kínából érkező ösztönzést követve, hogy saját devizáját a dollár elsődleges helyettesítőjeként erőltesse.
Navigálás egy háborús világban
Ahogy a „nagyhatalmi verseny” 2018-ban beindult, a BRICS-országoknak szembe kellett nézniük egy olyan világgal, amelyben a kereskedelem és a beruházások fegyverré váltak. Ukrajna illegális orosz inváziója újabb lejtmenetet jelentett – egyenesen a nagyhatalmi háborúval való kacérkodást.
A johannesburgi csúcstalálkozó óta Washington feltételek nélkül támogatja a jelenlegi izraeli rezsimet, amely utóbbi a közel-keleti régiót mára egy robbanás küszöbére sodorta. Eközben Afrikában egy hatalmas sáv – amely a Száhel-övezettől Szomáliáig húzódik – a növekvő erőszak és az államcsőd gyötrelmeitől szenved. A világ egyre nagyobb része sodródik háborúba.
A BRICS eddig ügyesen kezelte az orosz–ukrán háború okozta nyomást. A Közel-Kelet azonban komolyabb kihívást jelent. Egy esetleges Izrael–Irán háború az USA részvételével veszélyeztetné az Egyesült Arab Emírségek stabilitását és jólétét, és további nyomás alá helyezné Egyiptomot, hogy határozottabban lépjen fel Izraellel szemben. Eközben az Egyiptom és Etiópia közötti feszültségek sem mutatják az enyhülés jeleit. Márpedig pontosan ez a BRICS négy új tagja.
Fotó: MTI/EPA/Kim Ludbrook
Mivel a tagok, mint például Oroszország és Irán, közvetlenül érintettek ezekben a válságokban, szinte lehetetlen olyan közös álláspontot kialakítani, amely jelentősen hozzájárulna a válságok megoldásához.
A kétoldalú feszültségek kezelője
Ezért a BRICS még az oroszországi csúcstalálkozó után is inkább a tagok közötti kétoldalú érdekek megoldásának platformja marad, mintsem egy olyan blokk, amelynek közös, koherens globális víziója van, és amelynek van ereje a megvalósításhoz.
A BRICS általában jól kezeli a szervezeten belül a kétoldalú feszültségeket – a legjobb példa erre Kína és India felelősségteljes versengése a csoportosuláson belül. Valójában megvan a lehetőség arra, hogy a BRICS olyan helyszínné váljon, ahol az ellenfelek csökkenthetik kétoldalú feszültségeiket, mivel részt vesznek és szocializálódnak.
A BRICS folyamatos terjeszkedése egy olyan időszakban történik, amikor a széttöredezettség erői felemelkedőben vannak, és a multilateralizmus formális struktúrái folyamatosan gyengülnek. Ez a problémamegoldás központi elemévé tette az informális csoportosulásokat.
Minden hibája és ellentmondásos szereplője ellenére a növekvő BRICS a sok szükséges korrekciós eszköz között van egy egyensúlyából kibillent világ számára. Nem helyettesítheti a gyengélkedő ENSZ-rendszert. A BRICS fennmaradása és növekedése azonban azt mutatja, hogy bár a széttöredezettség uralja napjaink címlapjait, a kollektív cselekvés lendülete – bármennyire is egyenlőtlen és szeszélyes – továbbra is nagyon is él.
A csoport jelentős kihívásokkal néz szembe, ugyanakkor megvan benne a lehetőség, hogy katalizátorként szolgáljon a globális kormányzás régóta esedékes átalakításához, hogy az jobban tükrözze a XXI. századi realitásokat.
A szervezet szerint az maga a megadás.
