„Az ENSZ-békefenntartás a nemzetközi közösség alapvető eszköze a béke és biztonság elősegítésében. Az ENSZ az egyetlen olyan globális szereplő a nemzetközi porondon, melynek felelősségi területe az egész világra kiterjed. A szervezet a válságkezelő műveletek elindítója, a nemzetközi életben érezhető súlyának, tekintélyének és tapasztalatának köszönhetően a legfontosabb szereplő ezen a területen” – írja büszkén a magyar ENSZ képviselet a honlapján.
Teljes csőd
Nos, ehhez képest a világ vezetői tegnap megkezdték az éves vitát az ENSZ Közgyűlésén, és egyelőre semmifajta kézzelfogható megoldás nem körvonalazódik a béke megteremtésére az ENSZ megalakulása óta a legveszélyesebbnek tűnő válságokban. A hét végére az ENSZ-vita egészen biztosan nem hoz megoldást – sőt nem is vezet utat a megoldáshoz – az Ukrajna elleni orosz agresszióra, a közel-keleti konfliktusra, vagy Szudánra.
A polarizált és forrongó világ vezetőinek – beleértve a közvetlenül szembenálló felek vezetőinek egy tető alatti – jelenléte az ENSZ East River-i épületében csak szimbolika lesz, amelyre sok felszólaló alapozza majd azt a meggyőződését, hogy az ENSZ még mindig pótolhatatlan békemechanizmus, amelybe a béke reményét kell fektetni.
A várakozások szerint ezen hét vitái is arra fognak rámutatni: az ENSZ elvesztette azon képességét, hogy betöltse fő békefenntartó szerepét, amelyre a második világháború után alapították. Valóban, a világ bármely nagy konfliktusára irányuló számos békekezdeményezés egyike sem (!) hivatkozik az ENSZ-re, mint tényezőre.
Békekezdeményezések az ENSZ nélkül
Létezik globális kommunikáció az ukrajnai, a közel-keleti és szudáni béke eléréséről, de ezek nem támaszkodnak az ENSZ-re és annak békemechanizmusaira. A kivétel még az ukrajnai konfliktusra vonatkozó, tavalyi, 12 pontos kínai békejavaslatra sem terjed ki, amelyben az ENSZ-ről szó sincs. Ehelyett olyan megoldást javasol, amely a Világszervezet alapokmányán és az államok területi integritásának elvén, egy általános kínai beszédtémán alapul.
Bár magát az ENSZ szerepvállalásának és multilateralizmusának leghangosabb globális előmozdítójának vallja, a kínai diplomáciai lépések az egyes válságok ellen alapvetően nem támaszkodnak az ENSZ részvételére. Peking ezt világosan demonstrálta azzal, hogy tavaly márciusban egymaga közvetített Irán és Szaúd-Arábia, a két regionális közel-keleti hatalom között. Kína legfőbb indítéka ennek a nagy közeledésnek a megvalósítására nem a regionális béke keresésén alapult, hanem inkább saját politikai és gazdasági kapacitásának növelésén a Közel-Keleten.
Az ENSZ képtelensége döntéseinek végrehajtására
Volodimir Zelenszkij ukrán vezető új kezdeményezéssel érkezett New Yorkba a világ vezetőinek éves találkozójára, hogy megállítsák a két és fél éves háborút országában. A terv azonban nem arra irányul, hogy az ENSZ Közgyűlése, vagy annak 193 tagja hozzon döntést.
Fotó: Volodimir Zelenszkij / Facebook
Zelenszkij annyit elért, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának külön összehívott ülésén érvelt tegnap az úgynevezett győzelmi terve mellett. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa azonban strukturális belső blokádtól szenved, hiszen egy háborús agresszor az állandó tagja (Oroszország), amely vétójoggal rendelkezik. Ezután az ukrán elnök Washingtonba indult, hogy a javaslatot Biden elnöknek, Harris és Trump elnökjelölteknek, valamint esetleg az Kongresszusnak is bemutassa.
Az ENSZ nem tud békét teremteni Ukrajnában, amint az az orosz agresszió kezdete óta világossá vált.
2022. március 2-án, alig egy héttel az orosz támadás után a Közgyűlés csaknem háromnegyedes többséggel (141 igen szavazattal) elfogadta az orosz agressziót elítélő és a megszállók kivonulását követelő határozatok sorozatának első részét – ami soha nem lett végrehajtva.
Alternatív multilateralizmus
Az ENSZ cselekvés-képtelensége a béke alternatív formáinak kereséséhez vezetett, amelyek mindenekelőtt nagyobb hatékonyságot hozhatnak. A júniusi, Svájcban megtartott Ukrajnáról szóló békekonferencia nem hozott kézzelfogható eredményt, de biztosította a béke elérésében valóban érdekelt szereplők összejövetelének folytonosságát a világ minden tájáról.
A közel-keleti válsághoz kapcsolódó békekezdeményezések szintén megkerülik az ENSZ-t és annak mechanizmusait, és a regionális szereplők között zajlanak, az USA és az EU aktív részvételével. Erőfeszítéseik különösen a gázai övezet jövőbeni rezsimjére összpontosulnak, de az ENSZ még ezekben a tervekben is másodlagos szerepet játszik. Ennek egyik oka az UNRWA gázai missziójának súlyos elhitelteltenedése. Bőséges bizonyíték áll rendelkezésre ugyanis arra, hogy támogatta a Hamász militarizmusát, ezért a fő adományozók leállították a finanszírozását.
A meglévő világkonfliktusok minden békés megoldására az ENSZ-en kívül kerül sor, és a békefolyamatban való részvétele a megfigyelési, humanitárius és szakértői szempontokra korlátozódik. Az ENSZ Közgyűlésén soron következő általános vita csak egy keret lesz, amelyben a multilateralizmus más pályákon fog működni.
Az amerikai kártya
Joe Biden eközben tegnap tartotta meg utolsó nagy beszédét az USA elnökeként az ENSZ-ben az állam- és kormányfők előtt. Az elnök hangsúlyozta a szövetségek és a demokrácia védelmének szükségességét – egy oldalvágásként Trumpnak, aki tranzakciós külpolitikát folytatott, és büszkén hangsúlyozza a diktátorokhoz fűződő barátságát.
Biden beszédét beárnyékolta a Közel-Keleten növekvő erőszak. Izrael lopakodó háborúja a Hezbollah-hal egyre nagyobb félelmet szül egy szélesebb, regionális háborúval kapcsolatban, ami súlyos árnyat vetne a novemberi amerikai elnökválasztásra is.
A választások előtti eszkaláció bizony árthat Kamala Harrisnak, aki különösen függ a muszlimok, a bevándorlók és a baloldali szavazók szavazataitól az ingadozó államokban, akik viszont kritizálják Amerika Izrael támogatását. Ezek a szavazók nem szavaznának Trumpra, de otthon maradhatnak.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Bárcsak lenne Európában is olyan hét mesterlövész, mint az amerikai részvénypiacon!
