Jön Trump összecsapása az oroszokkal és a szövetségeseikkel

Az eredetileg, 2009 óta Brazíliából, Oroszországból, Indiából, Kínából, 2010-től pedig már Dél-Afrikából álló BRICS országcsoport 2024-ben fokozta globális befolyását a növekvő együttműködés és stratégiai kezdeményezések révén, és a novemberi kazanyi csúcstalálkozójukon újra megerősítették közös céljaikat. Az előző évi csúcs lendületére építve a csoport megszilárdította az új tagok – Egyiptom, Etiópia, Irán és az Egyesült Arab Emírségek – integrációját, ami lehetővé teszi számukra a globális Dél erősebb képviseletét.

A belső gazdasági és geopolitikai kihívások ellenére a BRICS fokozta a dollár visszaszorítására irányuló törekvéseit, előmozdítva a helyi valutákban történő kereskedelmet és megerősítve pénzügyi szövetségeit. A kulcsfontosságú megbeszélések között szerepelt egy BRICS-vezette fejlesztési bank létrehozása, valamint a globális intézmények, például az ENSZ Biztonsági Tanácsának reformja.

Laza kritériumok

A BRICS 2023-ban új tagsági kritériumokat fogadott el, amelyek tartalmaztak néhány konkrét követelményt. Például azt, hogy ne szabjanak ki az ENSZ által jóvá nem hagyott szankciókat egymás ellen, valamint támogassák az ENSZ Biztonsági Tanácsának reformját. De a legtöbb kritérium elég rugalmas ahhoz, hogy ne jelentsen korlátot az új jelentkezők számára — írja az Egyesült Királyság parlamentjének készült elemzés összefoglalója.

Az új belépők számára a legnagyobb akadály az összes meglévő tag konszenzusos támogatásának elnyerése.

A 2024-es, Oroszország által szervezett kazanyi csúcstalálkozó legjelentősebb eredménye a BRICS-partnerországok új kategóriájának létrehozásáról szóló megállapodás volt. A jelentések szerint 13 országnak ajánlották fel ezt a státuszt.  Bár hivatalosan nem erősítették meg, a sajtóban Algéria, Fehéroroszország, Bolívia, Kuba, Indonézia, Kazahsztán, Malajzia, Nigéria, Thaiföld, Törökország, Uganda, Üzbegisztán és Vietnam neve jelent meg.

Új partnerországok 2025-ben

Végül 2025. január 1-jétől a következő kilenc ország csatlakozott partnerként a szervezethez: Fehéroroszország, Bolívia, Kuba, Indonézia, Kazahsztán, Malajzia, Thaiföld, Uganda és Üzbegisztán. A most kimaradó Algéria, Nigéria, Törökország és Vietnám későbbi csatlakozására számítanak — jegyzi meg a G/E portál.

Kilenc tagjával és kilenc partnerével a BRICS jelenleg a világ népességének nagyjából felét és a világ GDP-jének — vásárlóerőparitáson számolva — több mint 41 százalékát teszi ki.

A partnerállamok hozzáadásával a Föld 20 legnépesebb országa közül kilenc a BRICS része. Összesített lakosságuk megközelítőleg 4 milliárd fő, vagyis a világ népességének nagyjából a fele. A csoport magában foglalja az olyan kulcsfontosságú nyersanyagok vezető termelőit, mint az olaj, a gáz, a gabona, a hús és más ásványi anyagok.

Már hosszabb múltra tekinthetnek vissza

A Brazília, Oroszország, India és Kína angol nyelvű neveinek kezdőbetűiből álló „BRIC” kifejezést eredetileg Jim O’Neill, a Goldman Sachs közgazdásza alkotta meg egy 2001-es tudományos cikkében, amelyben azt állította, hogy ezen országok gazdasági növekedése egyre inkább kihívást jelent a domináns G7 gazdag országai számára — idézi fel a Council on Foreign Relations kutatóintézet.

Oroszország volt az első, amely összehívta a négy országot 2009-ben. Elemzők szerint ez Vlagyimir Putyin orosz elnök azon vágyát tükrözte, hogy ellensúlyt teremtsen a Nyugattal szemben. Egy évvel később Dél-Afrika Kína meghívására csatlakozott, így létrejött az öt országot tömörítő csoport, a BRICS.

A bővítés következő hullámára a 2023-as BRICS-csúcson került sor, ahol hat új országot hívtak meg: Argentínát, Egyiptomot, Etiópiát, Iránt, Szaúd-Arábiát és az Egyesült Arab Emírségeket (EAE). Azonban Argentína újonnan megválasztott elnöke, Javier Milei elutasította a csatlakozást, mivel nyugatbarát politikával új irányt kívánt adni országának, kijelentette „nem fog szövetkezni a kommunistákkal.” Szaúd-Arábia ugyan elfogadta a meghívást, de hivatalos csatlakozására nem került sor, azt részletesebb magyarázat nélkül elhalasztotta. A kibővített csoportot gyakran „BRICS+”-nak nevezik.

Mit csinál a BRICS?

A blokk konszenzuson alapuló döntéshozatalra támaszkodik, ami nagyrészt informális: nincs alapokmánya, titkársága vagy közös pénzügyi alapja. Minden tagország egyéves elnökséget tölt be, kijelöli a prioritásokat és megrendezi a vezetők csúcstalálkozóját.

A szervezet fő céljai:

• Támogatja a globális szervezetekben az erősebb képviseletet, és egységes frontot kíván kialakítani a feltörekvő gazdaságok perspektíváinak megjelenítésére a multilaterális intézményekben.
• Koordinálja a tagok gazdaságpolitikáját. A 2008-as globális recesszió súlyosan érintette a BRICS-országokat, és a csoport a gazdasági koordinációra helyezte a hangsúlyt olyan kérdésekben, mint a vámpolitika, a kritikus erőforrások exportkorlátozása és a beruházások.
• Csökkenti az amerikai dollártól való függőséget. A tagországok elégedetlenek a dollár globális tranzakciókban való dominanciájával, amely kiszolgáltatottá teszi őket. A BRICS a helyi valuták szerepét erősíti, és vizsgálja egy lehetséges közös BRICS-valuta létrehozását is.
• Alternatív pénzügyi rendszer létrehozására törekszik. A csoport Új Fejlesztési Bankja (NDB) és a feltételes tartalékokról szóló megállapodása (CRA) a Világbankot, illetve a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) kívánja utánozni. A BRICS-tagok remélik, hogy az alternatív hitelintézetek fellendíthetik a dél-dél együttműködést, és csökkenthetik a hagyományos finanszírozási forrásoktól való függőségüket.

Belső feszültségek

A BRICS+ egyáltalán nem tekinthető homogén blokknak. Jelentős feszültségek vannak a régebbi tag India és Kína között, valamint az újonnan meghívott országok, mint Egyiptom és Etiópia, illetve az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia között (amennyiben az utóbbi tényleg csatlakozik).

A tagállamok gazdasági és politikai instabilitása szintén gyengíti a BRICS kohézióját. Kína gazdasági lassulással küzd, míg Brazília és Dél-Afrika az elmúlt évtizedben az államigazgatás gyengülését, hosszan tartó recessziókat, krónikus korrupciót és az infrastruktúra leromlását tapasztalta.

A blokk bővítésére irányuló törekvések is számos akadályba ütköznek. Míg Oroszország és Kína a terjeszkedést támogatják, India és Brazília óvatosabbak, részben az Egyesült Államokkal ápolt jó kapcsolataik miatt, részben pedig azért, mert tartanak attól, hogy befolyásuk gyengülhet a bővülő csoportban.

Bár Oroszország szívesen látná, hogy a BRICS erőteljesebb nyugatellenes irányvonalat képviseljen, ez India, az Egyesült Arab Emírségek, Brazília és Szaúd-Arábia ellenállásába ütközik – különösen. Borisz Bondarev, az ENSZ volt orosz diplomatája 2023-ban a Washington Postnak úgy fogalmazott: „Ebben a blokkban senki sem hajlandó olyan helyzetbe kerülni, amelyben Oroszország jelenleg van: nyílt ellenfele a Nyugatnak és az Egyesült Államoknak, fegyveres konfrontációval.”

A belső különbségek, különösen a nyugatbarát és a független tagok között, rámutattak arra, hogy a csoportnak nehézségekkel kell szembenéznie a koherens politikai célok elérésében, így kérdéses marad hosszú távú egységük és hatékonyságuk.

A dollártalanítás miatti aggodalmak

Egy közös BRICS-valuta az euró mintájára való bevezetése jelenleg valószínűtlen, mivel az jelentős politikai kompromisszumokat igényelne, beleértve egy bankuniót, egy fiskális uniót, valamint a makrogazdasági konvergenciát.

A dollárt még mindig a globális kereskedelem több mint 80 százalékában használják, és stabil valutaként kedvelik. Nehéz lenne a BRICS-országoknak olyan alternatívát kidolgozniuk, amely világszintű bizalmat élvezhet.

A Biden-kormányzat tompítani igyekezett a dollártalanítás körüli aggodalmak jelentőségét. Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó kijelentette, hogy Washington nem tekinti a BRICS-et geopolitikai riválisnak, míg Janet Yellen pénzügyminiszter nagyrészt figyelmen kívül hagyta a dollártól való eltávolodásra irányuló erőfeszítéseket. A nyugati fővárosokban általános vélekedés, hogy a BRICS-országok ambíciói eltúlzottak, és a csoporton belüli belső kihívások akadályozzák a nyugati gazdaságok növekedésére jelentett valódi fenyegetést.

Azonban kételyek és aggodalmak továbbra is fennállnak. Néhány nyugati elemző szerint a nyugatellenes érzelmek fokozódnak, és a Nyugatnak meg kéne reformálnia a nemzetközi pénzügyi intézményeket. Egyes tudósok úgy vélik, hogy a BRICS dollártalanítási erőfeszítései idővel alááshatják az amerikai deviza erejét, és ezáltal a tengerentúli gazdaság egészségét is.

Az uralkodó nézet az, hogy „Figyelmen kívül hagyni a BRICS-et, mint jelentős politikai erőt – amit az Egyesült Államok a múltban hajlamos volt megtenni – többé már nem opció.”

Donald Trump inkább fenyeget

Donald Trump megválasztott elnök szintén kifejezte aggodalmát a TruthSocial közösségi médiaplatformján. November 30-án így nyilatkozott: „Annak, hogy a BRICS-országok megpróbálnak eltávolodni a dollártól, miközben mi tétlenül nézzük, VÉGE. Követeljük, hogy ezen országok kinyilvánítsák, semmiféle új BRICS-pénzt nem hoznak létre, és nem támogatnak más devizát sem a hatalmas amerikai dollár helyettesítésére, különben 100 százalékos vámokkal kell szembenézniük, és búcsút mondhatnak az amerikai gazdaság csodálatos piacára való belépésnek.”

Ez a fenyegetés kétségkívül visszatart bármiféle azonnali tervet a dollár lecserélésére, de az a tény, hogy Trump kénytelen volt ilyen fenyegetést tenni, az Egyesült Államok erős aggodalmát jelzi a dollár lehetséges helyettesítése miatt.

A jelentős dollárkereslet lehetővé teszi az Egyesült Államok számára, hogy alacsonyabb költséggel vegyen fel hiteleket, és segít alacsonyan tartani hatalmas külső adósságát. Bár más devizák, például az euró térnyerése valamelyest csökkentette az amerikai előnyt, a dollár továbbra is központi szerepet játszik a globális fizetési rendszerben. Azonban a dollár elleni fellépés már megkezdődött. Ma India dollár használata nélkül vásárol olajat Oroszországtól és Kína is így tesz.

Mindazonáltal egy BRICS-pénz kifejlesztése még nagyon távoli. A dollár valószínűleg nem fogja elveszíteni vezető tartalékvaluta szerepét a közeljövőben, de fokozatosan osztozni fog más valutákkal. Az Egyesült Államok erőteljesen ellenáll majd e trendnek, különösen Donald Trump fenti fenyegetésének tükrében. A Trump kontra BRICS összecsapásokat már borítékolhatjuk az idei évre.