A vasárnapi chilei elnökválasztás első fordulójában, miután szinte az összes szavazólapot összeszámolták, a kormánykoalícióhoz tartozó Kommunista Párt jelöltje, az 51 éves Jeannette Jara szűk előnnyel nyert. Az első kommunista párti képviselő, aki döntős lett a chilei elnöki posztért, a szavazatok 27 százalékát kapta. Őt szorosan követte az 59 éves, szélsőjobboldali José Antonio Kast a szavazatok 24 százalékával – számol be róla a Reuters.
Fotó: Wikipédia/ Equipo Kast - https://www.flickr.com/photos/203750669@N08/54857434448/
Nyolc jelölt indult, de a teljes győzelemhez 50 százalék plusz egy szavazatra lett volna szükségük. A mostani választás volt az első, amikor minden választásra jogosult állampolgárt automatikusan regisztráltak, és a voksolás kötelező volt Chilében.
Ez a szoros különbség a két továbbjutó között mély politikai megosztottságot jelez. Az eredmény várhatóan a szélsőjobboldali Kastnak kedvez, mivel Jara volt az egyetlen baloldali jelölt, míg a jobboldalon több induló is megosztotta a szavazatokat. Kast várhatóan számíthat a tovább nem jutott jelöltek támogatóira, köztük a centrista jobboldali Evelyn Matthei szenátorra, aki majnem 13 százalékot ért el, és a radikális libertárius Johannes Kaiser képviselőre is, aki kicsivel 13 százalék fölött teljesített.
A december 14-i második forduló előtt sok szavazó jelezte, hogy a bűnözést és a bevándorlást helyezi előtérbe a legutóbbi választásokat meghatározó progresszív reformokkal szemben. Kast végső győzelme egy olyan kormányt hozna létre, amely a Pinochet-diktatúra óta minden másnál jobboldalibb.
Jara megköszönte híveinek a támogatását, és arra kérte a chileieket, hogy ne hagyják, hogy a növekvő bűnözés miatti félelmek a szélsőjobboldal karjaiba kergessék őket a második fordulóban – idézi az Al Jazeera.
„Változás jön” – mondta Kast vasárnap este, hozzátéve, hogy „igazi győzelem” akkor jön el, amikor a hatóságok legyőzik a szervezett bűnözést, lezárják a határokat az illegális migránsok előtt, és rendbe hozzák a túlterhelt egészségügyi rendszert.
A status quo elleni népi lázadás jeleként Franco Parisi, a jobbközép Néppárt tagja, aki taposóaknák telepítését javasolta az északi határ egyes részein a migránsok elriasztása érdekében, a közvélemény-kutatási becsléseket meghazudtolva a harmadik helyen végzett és 19 százalékot ért el.
Parisit Chile bányászatban gazdag északi részének munkásosztálybeli férfiai támogatták. Sokan közülük bizalmatlanok voltak az elittel és a hagyományos politikai pártokkal szemben, akik valószínűleg most Kast mellett fognak dönteni a biztonsági és foglalkoztatási aggályok miatt – mondta Claudio Fuentes, a chilei Diego Portales Egyetem politikatudományi szakértője.
Fotó: X/Jeannette Jara https://x.com/jeannette_jara/status/1985338995245482210/photo/1
Jobbratolódás szerte Dél-Amerikában
„Kast közelebb fog kerülni a régió jobboldali tengelyéhez, és valószínűleg szoros kapcsolatot alakít ki Trumppal” – állítja a szakértő Fuentes. Ha így alakul, Chile lehet a következő latin-amerikai ország, amely jobbra tolódik.
Kast valószínű megválasztását Washingtonban ünnepelni fogják, ahol Trump tisztviselői, mint például Marco Rubio külügyminiszter, üdvözölték a konzervatív hullámot, amely szerintük végigsöpör Dél-Amerikán – teszi hozzá a The Guardian. Ez lehetőséget kínálhat a Trump-adminisztrációnak arra is, hogy tovább építsen azokra a szövetségekre, amelyeket Argentína, Ecuador és El Salvador jobboldali kormányaival kötött.
A szomszédos Bolívia a múlt hónapban jobbközép elnököt választott 20 év szocialista uralom után. A jobboldali jelöltek jó helyzetben vannak ahhoz, hogy megnyerjék a jövő évi kolumbiai és perui elnökválasztást, míg a baloldali veterán, Luiz Inácio Lula da Silva kemény küzdelemmel néz szembe az elnöki poszt megtartásában Brazíliában, annak ellenére, hogy Jair Bolsonaro volt elnököt nemrégiben elítélték egy sikertelen puccs megszervezése miatt.
Győzelemre esélyes jelölt: német náci apa, Pinochet-miniszter testvér
José Antonio Kast konzervatív jogász és korábbi képviselő, aki a 2021-es elnökválasztás második fordulóját elvesztette Gabriel Boric ellen. Ez a harmadik indulása az elnöki posztért. Kilencgyermekes apa, a bevándorlás szigorú visszaszorítását hirdeti – többek között egy Trump-stílusú „határfallal” –, ellenzi az abortuszt még erőszak esetén is, bírálja a környezetvédelmi és őslakos aktivizmust, és csökkentené az állam szerepét. Testvére miniszter volt Augusto Pinochet diktatúrája alatt, apja pedig a náci párt tagja volt.
Az eredmények ismeretében Kast úgy fogalmazott: Chilének el kell kerülnie „egy nagyon rossz kormány folytatását. Talán a demokrácia korának legrosszabb kormányát.”
Jeannette Jara, bár a Kommunista Párt tagja, sokak szerint gyakorlatban inkább balközép. Boric kabinetének minisztere volt, és programjában szerepel a lítiumkitermelés növelése, a minimálbér emelése, új börtönök építése és a hadsereg bevetése a határok védelmére. A részeredmények beérkezésekor azt mondta: „A demokráciát óvnunk és becsülnünk kell. Sokba került visszaszerezni, most pedig veszélyben van.”
Rodrigo Arellano, a Chilei Fejlesztési Egyetem elemzője „nagyon rossz hírnek” nevezte az eredményeket Jara számára, és azt mondta, hogy „valószínűtlennek” tűnik, hogy megnyerheti a december 14-i második fordulót. „Nemcsak, hogy alacsony a szavazatainak száma, de az ellenzéki jelöltek összesített szavazatainak száma is majdnem több mint kétszerese az övének” – mondta az AFP hírügynökségnek, a hivatalban lévőket és az antikommunista hangulatot okolva.
Fotó: Wikipédia/Miguel hernandez
Nő a bevándorlás Chilébe
A vasárnapi választásokon a közrenddel kapcsolatos kérdések dominanciája drasztikus változást jelentett a baloldali optimizmus hullámához és az új alkotmány megalkotásának reményeihez képest, amely Gabriel Boricot, aki nem indulhat újraválasztásért, hatalomra juttatta. A növekvő bűnözést széles körben külföldi bűnözői csoportoknak tulajdonítják, ami egybeesik Chile migráns lakosságának 2017 óta tartó megduplázódásával. A migránsok ma az ország lakosságának 8,8 százalékát teszik ki.
A bűnözésről szóló szűnni nem akaró híradások a választók körében a „mano dura”, azaz a vasököl követelését eredményezték.
A chilei Nemzeti Bevándorlási Szolgálat szerint a bevándorlók száma 2023 decemberében meghaladta az 1,9 millió főt. A hivatalos becslések szerint legalább 330 ezer dokumentum nélküli bevándorló él illegálisan az országban, sokan közülük Venezuelából érkeztek.
Chile a térségben gazdagabbnak és biztonságosabbnak számít, ezért vonzó célpont a migránsoknak – különösen azoknak, akik az Egyesült Államokból térnek vissza Donald Trump bevándorlási szigorítása után.
Szó szerinti árokásás
A jelöltek ígéretet tettek arra, hogy fellépnek a külföldi bűnbandák – például a venezuelai Tren de Aragua – ellen, számol be róla a BBC. Jeannette Jara új börtönök építését és a kábítószer-kereskedelem miatt elítélt külföldiek kiutasítását ígéri.
A szélsőjobboldali elnökjelölt, José Antonio Kast a bűnözés növekedését a bevándorlásnak tulajdonítja, bár több tanulmány szerint a külföldön születettek átlagosan kevesebb bűncselekményt követnek el, mint a chileiek – teszi hozzá a BBC.
Kast az árkok kiásását ígérte Chile északi határán Peru és Bolívia felé, valamint a dokumentum nélküli bevándorlók és az illegálisan belépők tömeges kitoloncolását. Emellett ígéretet tett új, nagy biztonságú börtönök építésére az El Salvador-i mintára.
Az előző elnökkel korábbi cikkünkben foglalkoztunk:
