A chilei baloldali Gabriel Boric nyerte meg az ország elnökválasztásának második fordulóját vasárnap. A főváros, Santiago de Chile belvárosában a támogatók ujjongtak, ölelkeztek és Boric képét viselő zászlókat lobogtattak, amelyeken az állt: "Megcsináltuk!"
A szavazatok több mint 99 százalékát már összesítették, és a 35 éves Boric, aki egy széles baloldali koalíciót vezet, a voksok 55,86 százalékát szerezte meg.
Jobboldali riválisa, José Antonio Kast 44,14 százalékot kapott, és rögtön elismerte vereségét. A Twitter közösségi oldalon azt írta: gratulált vetélytársának a nagyszerű sikerhez. "Mától ő Chile megválasztott elnöke, és megérdemli minden tiszteletünket és konstruktív együttműködésünket" - fogalmazott.
A győztes politikus a márciusban leköszönő Sebastián Pinera jobbközép elnökkel folytatott telefonbeszélgetés során azt mondta: "Én minden chilei elnöke leszek."
Ez volt az elmúlt évtizedek legmegosztóbb választása az országban, a két jelölt merőben eltérő jövőképet vetített a szavazók elé. Az 55 éves Kast a törvényt, a rendet középpontba állító kampányt folytatott, és védelmébe vette Augusto Pinochet egykori diktátort. Gyakran Jair Bolsonaro brazil elnökhöz hasonlították.
Mindkét jelölt kívül állt azon a centrista politikai sodorvonalon, amely a Pinochet katonai diktatúráját követő 1990-es demokráciához való visszatérés óta uralta Chilét. Mindketten mérsékelték álláspontjukat az elmúlt hetekben, hogy megnyerjék a centrista szavazókat.
Miguel Ángel López, a Chilei Egyetem professzora szerint Boricra bonyolult időszak vár, és tárgyalnia kell az ellenzékkel a megosztott kongresszus miatt, amelyben egyik oldalnak sincs többsége.
"Most egy tartalmas beszédet kell mondania, amelyben megpróbál véget vetni a bizonytalanságnak. Sok múlik majd ezen, valamint a kinevezésein és a döntésein. A nemzetközi befektetők nagyon fognak figyelni erre" - emelte ki.
Támogatói szerint Boric felül fogja vizsgálni az ország gazdasági modelljét, amely még Pinochet idejéből származik. A modellnek tulajdonítják a gazdasági növekedés ösztönzését, de támadják, hogy éles szakadékot teremtett a gazdagok és a szegények között.
Boric, aki 2011-ben egy jobb és megfizethetőbb oktatást követelő diáktüntetés élén vált ismertté, szombaton nyílt levélben azt írta, hogy meg fogja valósítani azokat a változtatásokat, amelyeket a chileiek a 2019-es társadalmi felkelések során el akartak érni.
A hónapokig tartó, időnként erőszakba torkolló demonstrációk elindították a több évtizedes chilei alkotmány átdolgozásának hivatalos folyamatát, amelyről jövőre népszavazáson döntenek.
(MTI)
Harmadannyi légvédelmi rakétát kapott Ukrajna 2026-ban az előző évihez képest. 
