3p

Vasárnap eldőlhet, lesz-e elég réz és lítium a világpiacon.

Világméretű gazdasági változások követhetik a december 19-i chilei választásokat. Az elnöki címért a kilencgyermekes, jobboldali, római katolikus José Antonio Kast, a korábbi diktátor, Augosto Pinochet híve és a baloldali, harmincas, tetovált Gabriel Boric verseng. A tét persze nem a személyük, hanem a világ legnagyobb réz- és második legnagyobb lítiumtermelő ország nyersanyagainak elérhetősége. 

Gabriel Boric (balról) és Jose Antonio Kast. Fotó: The Brazilian Report
Gabriel Boric (balról) és Jose Antonio Kast. Fotó: The Brazilian Report

A két jelölt bányászattal kapcsolatos tervei nem egészen világosak. Annyi azonban a kampány során kiderült, hogy míg Boric emelné a bányászati nyereség után fizetendő adókat és erősítené az állami szerepvállalást a szektorban, addig a szabad piac totális híveként Kast megnyitná a bányákat a magánbefektetők előtt. Világos, hogy a világ egyik legegyenlőtlenebb országában, ahol a biztonságot csak egy szűk réteg élvezheti, a Boric által említett reformok némi javulást és hajszálnyival nagyobb szociális egyenlőséget hoznának, ugyanakkor a beruházások esetleges csökkenése világpiaci bizonytalanságot okozhat a réz- és lítiumellátásban.

Emellett Chilében új jogdíjtörvény áll kidolgozás alatt, amely minimum 3 százalékos adót vetne ki a réz- és lítiumértékesítésre. Ez az elemzők szerint az ország bányászatának 15 százalékát sodorná veszélybe, ugyanakkor jelentős kormányzati bevételt hozna. Hátulütője, hogy a többletterhek visszafognák a beruházásokat: a Nemzeti Bányászati Társaság szerint az új törvény a magánberuházókat ellehetetlenítené, egyes kisebb bányák tönkremennének. A javaslat pártolói ugyanakkor ebből a bevételből finanszíroznák a világjárvány miatt még szélsőségesebb állapotokba került Chile oktatásának és egészségügyének elengedhetetlen fejlesztését. 

Kitermelés a világ legnagyobb nyitott rézbányájában, a chilei Calama-ban. Fotó: depositphotos
Kitermelés a világ legnagyobb nyitott rézbányájában, a chilei Calama-ban. Fotó: depositphotos

Az országban a politikai helyzet legutóbb 2019-ben eszkalálódott, amikor a metrójegyek növekvő árának apropóján tömegek vonultak az utcára természetesen nem egyszerűen a jegyárak, hanem a nyilvánvaló társadalmi egyenlőtlenségek miatt. Az 1,2 milliósra duzzadt tömeg a hadsereg visszahívását és az alkotmány módosítását követelte. A tüntetések eredményeként 2020-ban megszavazták az új alkotmány létrehozásának szükségességét és azt, hogy az alaptörvényt egy új alkotmányozó testület alakítsa ki. A testület 155 tagjáról idén májusban voksoltak, az alkotmány elfogadásáról jövő augusztusban fognak. 

Ebből is látszik, hogy a 19 milliós dél-amerikai ország, amelynek emlékezetében még él a Pinochet-diktatúra rémülete, komoly változások alatt és előtt áll. Az utóbbi évtizedek elsöprő befektetési hulláma megcsappanhat, sőt, a politikai bizonytalanság már most is érezteti a hatását. 

A választások eredménye nem csak Chile jövőjét határozza meg, hanem elemzők szerint a kolumbiai és a brazil választásokat is befolyásolhatja, nem beszélve persze a réz és lítium világpiaci áráról és hozzáférhetőségéről. 

Bár Chile földrajzilag messze van, a réz a mindennapi életünk része: a legjobb elektromos és hővezető a leggyakrabban használt fémek közül, az energiaszektorban és az építészetben kulcsfontosságú. A lítium hasonlóképpen: az akkumulátorok gyártásához szükséges, a vegyiparban, az atomfizikában és a gyógyászatban hasznosítják. Egyesek szerint a huszonegyedik század elképzelhetetlen nélküle, hiszen az elektromos autók alapvető kelléke. 

Úgy tűnik tehát, nem egy távoli ország ismeretlen és jelentéktelen szereplői mérkőznek meg egymással vasárnap: a chileiek a mi jövőnkről is döntenek még karácsony előtt.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Baljós adat érkezett Németországból
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 27. 19:59
Nem jó irányba tart a munkaerőpiac.
Makro / Külgazdaság Ha a Barátság vezeték leáll, nem fog újraindulni? Hernádi Zsolt megszólalt
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 27. 17:41
A Mol-vezér aggódik a Barátság vezeték miatt.
Makro / Külgazdaság Barátság vezeték: Szijjártó Péter nagy bejelentést tett
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 27. 16:53
Részben újraindul a szállítás.
Makro / Külgazdaság Újabb pofon Ukrajnának? Pert indít a magyar kormány
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 27. 15:54
Ukrajnának szánt támogatások kifizetését támadja meg a kormány.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor magával vitte nyaralni a GDP-bővülést? Irigykedhetünk a horvát adatra
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 27. 12:59
Ez volt a 18. negyedév sorozatban, amikor bővült a gazdaság, és az első negyedévhez képest is tudtak még javítani.
Makro / Külgazdaság Megint bezsebelt az Orbán-kormány 20 milliárdot, ráadásul kicsit olcsóbban
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 27. 12:46
Ajánlat még többre is lett volna.
Makro / Külgazdaság Csütörtöktől drágulás jön a benzinkúton – de nem mindenkinek
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 27. 11:39
Most a benzinesek az egyenlőbbek.
Makro / Külgazdaság Már megint kerekedhet az elemzők szeme: mi történik Németországban?
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 27. 11:18
Rossz irányba mennek a dolgok?
Makro / Külgazdaság Megállt a Tisza áradása? Itt egy új közvélemény-kutatás
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 27. 08:46
Nem tudott nyáron új szavazókat szerezni Magyar Péter pártja?
Makro / Külgazdaság Meghökkentő tényt közölt az állami hivatal
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 27. 08:30
A nonprofit szektorban dolgozók jóval többet vihettek haza júniusban, mint a vállalkozásoknál és a költségvetésben alkalmazottak.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG