Június végéig az államháztartás központi alrendszere 2 773,6 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 2 727,6 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 72,9 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 118,9 milliárd forintos hiányt mutattak.
Az előző év azonos időszakához viszonyítva a központi alrendszer adó- és járulékbevételei 9,5 százalékkal magasabban alakultak. Ezen belül is a fogyasztáshoz kapcsolódó adók esetében megközelítőleg 12 százalékos növekedés történt.
A kamatkiadások június végéig 2 494,3 milliárd forintot tettek ki, ami 484,8 milliárd forinttal magasabb az előző év első félévében történt teljesítésnél. Ennek oka – az előző hónapokhoz hasonlóan – az egyes lejáratok eltérő kamatfizetési időpontja, valamint az államadósság eltérő szerkezete.
Meghaladták az egy évvel megelőző kifizetést a nyugellátásokra fordított összegek is: 2025 első félévében – a 13. havi nyugdíjjal és ellátással együtt – nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen 3 849,6 milliárd forint, míg gyógyító-megelőző ellátásokra 1 494,5 milliárd forintot fizettek ki.
Idén június hónapban a központi költségvetés 27,4 milliárd forint többlettel zárt, szemben az előző év június havi 107,8 milliárd forintos deficitjével.
Az idei évi többlet alakulását befolyásolta, hogy mintegy 200 milliárd forint összegű osztalékbevétel érkezett a költségvetésbe, részben a Szerencsejáték Zrt-től, részben pedig a Corvinus Zrt-től. Ez utóbbi társaság befizetését a Budapest Airport Zrt-től elvont osztalék alapozta meg. Ezen túlmenően jelentős, 100,6 milliárd forint társasági adó befizetés érkezett idén júniusban, ami összefügg azzal, hogy a 2024. évi adóbefizetési határidő június 2.-ra, hétfőre esett.
Magyarországon az elhúzódó csapadékhiány miatt egyre súlyosabb problémákkal kell számolniuk a gazdálkodóknak. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
