A káosz felé sodródunk - a világ újrajátssza az 1930-as éveket?

A 2016-os év első két munkahete minden idők legrosszabb évkezdetét produkálta az értékpapírok piacain. Az esés 3,2 ezermilliárd dollárt söpört el a globális részvények értékéből. Sajnos meg kell állapítanunk, hogy a világgazdaság jelenleg gyengébb állapotban van, mint a 2008 szeptemberi pénzügyi megrendülést követő hónapokban.

Egyrészt azóta a fejlett világ adósságállományai átlagosan 40 százalékkal emelkedtek, másrészt a BRICS országok, amelyek az elmúlt nyolc évben a globális bővülés 80 százalékát nyújtották, már többségükben recesszióban vannak. Ellentétben 2008-al a jegybankok már nem tudnak a piacok védelmére sietni, mivel kifogytak a puskaporból. Akárcsak az 1930-as évek végére, a kormányzatok által generált kereslet-ösztönzés (Keynesianizmus) mára kifulladt.

Biztonságpolitikai konzekvenciák

A gazdaságok leállása, a deflációs örvény és a pénzügyi turbulenciák törvényszerűen emelik a belső szociális és politikai feszültségeket, valamint belobbantanak számos, addig elfeledettnek hitt geopolitikai feszültséget.

A davosi székhelyű Világgazdasági Fórum új biztonsági jelentése (Global Risks 2016) szerint, ha a kormányzás színvonala nem javul globális és nemzeti szinten, akkor a világ egy széleskörű káosz vagy egy nagy háború felé sodródik. A svájci jelentés szakértői szerint egyrészt növekedett az elmúlt időszakban a stratégiai versengés a nagy és erős országok között. A hidegháború végeztét követő 25 éves viszonylagos nyugalom után a nagyhatalmak konfrontációja élesedik, ahogyan azt Kelet-Ukrajnában, a Közel-Keleten és a Dél-kínai tengeren is tapasztalhatjuk.

Káncz Csaba

Másrészt pedig egyes államok gyengesége kormányzási és államhatalmi vákuumhoz vezetett, amelyet szélsőséges- és szervezett bűnözői csoportok töltenek ki. Mindezen kihívások az ökológiai válsággal karöltve alapjaiban forgathatják fel a nemzetközi biztonsági tájképet. Az elkövetkező 15 évben a klímaváltozás felerősítheti a vízért és termőföldért folyó versenyt. Úgyszintén, technológiai innovációk forradalmasíthatják a konfliktusok természetét, kezdve az autonóm fegyver-rendszerektől egészen a genetikailag módosított biológiai fegyverekig.

A jelentés amellett érvel, hogy a biztonság megőrzése érdekében a hatalomnak szélesebb körből (stakeholders) kell konzultálnia és újra kell alakítania a polgárok és kormányaik közötti társadalmi szerződéseket.

Hazánk kitettsége

Bár a NATO tagállamaitól a GDP 2 százalékának költését várja el védelmi kiadásokra, ez Magyarország esetében csupán a GDP 0,76 százaléka az idén, amelyet a kormányzat 2022-ig a nemzeti össztermék 1,39 százalékáig tervez fokozatosan emelni. Az ország hadserege jelenleg alkalmatlannak tűnik alaprendeltetésének betöltésére, a terület fegyveres védelmére.

Márpedig az amerikai Republikánusok kemény magjában erősödik a meggyőződés, miszerint véget kell vetni egyes NATO-tagállamok potyautas bliccelésének és felül kell vizsgálni a Washington által korábban adott háborús garanciákat.

A NATO-tagállamok következő csúcstalálkozóját idén júliusban Varsóban rendezik meg. Az észak-atlanti szövetség az ukrajnai válság fejleményeire reagálva tavalyi walesi csúcsértekezletén döntött keleti szárnya megerősítéséről. A szervezet ennek érdekében hoz létre előretolt vezénylési központokat, úgynevezett integrációs egységek (NFIU - NATO Forces Integration Unit) gyorsreagálású erőinek. A mintegy 40 fős egységek feladata, hogy segítsék a tervezést és a gyakorlatozást és veszély esetén megkönnyítsék az ország védelmét megerősítő NATO-erők fogadását. Magyarországon Székesfehérváron létesül ilyen központ.

Káncz Csaba jegyzete