Izrael beszállt a vallási konfliktusba - ki jön ki győztesen?

Irán, Irak és Libanon vezetői is felháborodtak, a nyugati kormányok is tiltakoztak a szunnita vezetésű Szaúd-Arábiában terrorváddal kivégzett Nimr al-Nimr síita ajatollah halála miatt. A szaúdi nagykövetség teheráni felgyújtását követő diplomáciai válságban Szaúd-Arábia mellett aztán Bahrain, Kuvait, Katar, az Egyesült Arab Emirátusok, Szudán és Dzsibuti is visszahívta nagykövetét Iránból. A szunniták és síiták közti ellentét 1500 évre megy vissza, napjainkban is robbanással fenyeget. Már most is több fronton folyik a kliensháború – gondoljunk itt elsősorban Szíriára és Jemenre –, és egy újabb front maga alá temetheti a szíriai béke reményét is.

Izrael több vasat tart a tűzben

Ebben a feszült geopolitikai játszmában nem érdektelen figyelni Izrael pozícióját. Márpedig a Netanjahu-vezette radikális kormányzatot Szaúd-Arábiához hasonlóan felháborították az Obama adminisztráció által vezetett békefolyamat Teheránnal. Rijád és Tel-Aviv ezért számos nyílt- és titkos tárgyalást folytatott, amelynek eredményeképpen a szaúdiak mára a zsidó államot az Irán elleni szunnita arab szövetség csendestársának tekintenek.

Ehhez a tengelyhez csatlakozott váratlanul Törökország. A múlt hónapban az orosz, iráni és egyiptomi kapcsolataiban teljesen beszorult török diplomácia egy zürichi titkos tárgyaláson váratlanul kiegyezett az évek óta démonizált Netanjahu-kormányzattal. Erdogan török elnök pedig december 29-én Rijádba látogatott, ahol a két ország között egy stratégiai együttműködési tanács felállításáról döntöttek.

Izrael több vasat tart a tűzben, mert közben Moszkvával is jó együttműködésre törekszik, amelynek jelenleg döntő szava van Szíria jövőjét illetően. Tel-Aviv célja az, hogy Szíria területén belül egy puffer övezetet hozzon létre a Golán-fennsík közelében kliens szervezetek ellenőrzése alatt. Ez lehetővé tenné Izrael számára, hogy megőrizze az 1967-ben Szíriától elragadott terület fölötti szuverenitást.

Trump újra belecsap a lecsóba…

Az amerikai választási kampányban is – nem meglepő módon – téma lett a nagy közel-keleti helyezkedés. A republikánusok számára mindig kulcsfontosságú volt Izrael nemzetbiztonsága. Ezzel összefüggésben Donald Trump vezető elnökjelöltjük az utóbbi napokban megdöbbentő kijelentésekkel huzakodott elő. Trump szerint hiba volt Obama elnök részéről megállapodni Iránnal, szerinte ez csak erősebbé tette a perzsa államot. Mint mondta, Irán már megszerezte az iraki olajat, most pedig a szaúdiara akarja rátenni a kezét.

Trump szerint az iráni nukleáris megállapodás globális erőt varázsolt Iránból, amely most Szaúd-Arábia létét fenyegeti. „Be akarnak vonulni Szaúd-Arábiába, mert az olajukat és a pénzüket akarják”, tette hozzá Fox News-beli interjújában Bill O’Reilly-nek. „Ez az első fázis – bevonulni Szaúd-Arábiába és őszintén szólva a szaúdiak nem élnek túl nélkülünk. És a kérdés az, hogy melyik ponton avatkozunk be és a saját megmentésükért a szaúdiak mennyit hajlandók nekünk fizetni?”

..és pénzt követel a szövetségesektől

Ezt a témát aztán tovább boncolgatta Trump a maga egyszeri és keresetlen stílusában a CNN-en. Szerinte teljességgel elfogadhatatlan az, hogy Washington bérleti díjat fizet Szaúd-Arábiában fenntartott katonai bázisáért. „Ha az USA szövetségesei védelmet akarnak, akkor azért fizetniük kell, és az vonatkozik Dél-Koreára és Németországra is, ahol 70 évvel a második világháború után még mindig 70 000 amerikai katona állomásozik.”

Ez bizony komoly figyelmeztetés Washington szövetségesei számára, amely mellett Budapest sem mehet el. A Fidesznek 2010-ben sikerült egy olyan kormányprogramot készítenie, amelyben példátlan módon csupán egyetlen mondat (vagy inkább szó) szerepelt a haderőről: „A nemzeti ügyek kormánya a honvédelemben, a környezetvédelemben és a kulturális értékek védelmében érvényre juttatja a nemzeti egység akaratát, és helyreállítja a közjó primátusát”. Ehhez képest a jelenlegi realitás az, hogy a csapatoknál lévő technika csupán mintegy 30 százaléka fogható hadra, a többi csak részlegesen működőképes. A teljes hazai páncélos erő technikailag tökéletesen elavult, fenntartása költséges és harcértéke a nullához közeli.

Káncz Csaba jegyzete