6p

A szupergazdagok hatalmas szeletet hasítanak ki maguknak a nemzeti vagyon tortájából. De mi van akkor, ha a torta közben sokkal nagyobb lesz?

Sok szó esik a világban mostanában a vagyoni egyenlőtlenségekről, illetve a szupergazdagok társadalmi-gazdasági szerepéről. A téma akár Elon Musk kérészéletű kormányzati szerepvállalása, majd a Donald Trumppal történő szakítása (és ennek kapcsán tervezett esetleges politikai színtérre lépése) kapcsán is előkerülhetett. De a tech-dollármilliárdosok és a politika viszonya általánosságban is érdekes kérdés, bulvárízűbb aktualitásként pedig ott van az Amazon-vezér Jeff Bezos velencei álomesküvője is.

Szintén aktuális esemény, hogy New York City polgármesteri címét minden bizonnyal hamarosan elnyerő „demokratikus szocialista” Zohran Mamdani egy interjúban arra a kérdésre, hogy van-e joguk „létezni” a milliárdosoknak, azt válaszolta:

„Nem hiszem, hogy lennie kéne milliárdosoknak.”

Kicsit bővebben kifejtve Mamdani arról beszélt, hogy nem normális dolog, hogy ilyen vagyoni egyenlőtlenségek közepette egyetlen embernek ekkora vagyona legyen. És hát lássuk be, valóban nehéz amellett érvelni, hogy miközben akár az Egyesült Államokban is millióknak probléma a napi megélhetés, néhány ember nemzetállamoknak is tételnek számító vagyonokon ül.

Mennyi marad a milliárdosok zsebében?

További hangsúlyt ad ennek az egyenlőtlenségnek, hogy az olló bizony az elmúlt évtizedekben folyamatosan nyílt. Míg 1990-ben még csak a teljes, amerikai állampolgárok által birtokolt vagyon 22,75 százaléka volt az emberek legvagyonosabb 1 százalékának birtokában, 2024-ben már 30,75 százaléka. És a trend hasonló a világ legtöbb részén. Magyarországon például 2023-ban 33,46 százaléka volt a vagyonnak a leggazdagabb 1 százalék kezében, miközben 2010-ben még csak 24,78 százaléka.

De akkor valóban arról van szó, hogy a (dollár)milliárdosok a „szegények” zsírján és munkáján élősködve híznak, és lefölözik maguknak a gazdasági fejlődés hasznát?

Ez azért ennyire nem egyszerű. A Nobel-emlékdíjas (hivatalosan közgazdasági Nobel-díj nem létezik, de ezt az emlékdíjat azzal egyenértékűnek tekinthetjük) közgazdász, William Nordhaus egy 2004-es tanulmányában arra jutott, hogy az innovátorok csak egy egész apró töredékét, 2,2 százalékát „teszik zsebre” a tevékenységük nyomán képződő plusz értéknek.

Tüntetés Jeff Bezos, az Amazon alapítójának és vezérigazgatójának, valamint Lauren Sanchez újságírónak az esküvője ellen Velencében, június 13-án
Tüntetés Jeff Bezos, az Amazon alapítójának és vezérigazgatójának, valamint Lauren Sanchez újságírónak az esküvője ellen Velencében, június 13-án
Fotó: AFP

A többi pedig szétoszlik a társadalomban, a megalapított és hatalmas fejlődésen keresztülmenő cégek dolgozóinak fizetése, de egyéb, nehezebben forintosítható (vagy dollárosítható) formákban. A Google megjelenése például sok milliárd munkaórát spórolhatott meg az interneten keresgélő emberek számára, az Amazon a boltba járogatás nyűgétől szabadítja meg naponta emberek millióit, a Windows sok százmillió irodai dolgozó produktivitását növelte meg – és így tovább.

Ha – a Financial Times szerzője nyomán – visszaszámoljuk a dolgokat, ez azt jelentené, hogy Jeff Bezos például jelenleg nagyjából 237 milliárd dollára becsülhető vagyona összességében közel 11 ezer millárd dollárnyi értéket teremtett az Egyesült Államok, de kisebb részben a teljes világ gazdaságának. Ha így nézzük, akkor ezért nem is olyan túlzott fizetség rongyos 230-240 milliárd dollár?

A Financial Times cikke ráadásképpen hozzáteszi, hogy még ez is csak egy része a milliárdosok áldásos hatásainak, ugyanis az ő példájuk ösztönzi a leginkább a jövő feltörekvő generációinak tagjait, hogy maguk is megpróbáljanak hasonló sikereket elérni. A szerző érvelése szerint ha valamilyen formában – mondjuk extrém magas adókkal, netán valamiféle vagyonelkobzással – büntetnénk a különösen sikeres embereket, pontosan azzal tennénk tönkre végleg a demokratikus kapitalizmus rendszerét.

Vannak azért fontos más szempontok is

Tegyük azért hozzá, hogy a cikk elvi alapját képező tanulmány 2004-es, tehát elsősorban még legfeljebb az 1990-es évek adatait vehette alapul. Bár Microsoft, Apple, Amazon és Google már volt a kilencvenes években is, Meta (Facebook) például még nem, és az első nagyot kaszáló okostelefon, az első iPhone is csak 2007-ben került piacra, így a tanulmány még a közösségi média és az okostelefonok forradalma előtt született, nem is beszélve a most zajló MI-forradalomról. Elképzelhető, hogy ezekre a területekre is igaz a fenti 2,2 százalékos, vagy ahhoz közeli arány, de az is lehet, hogy nem.

Mindenesetre ha ezt a számolást Magyarország leggazdagabb emberére is alkalmazzuk, akkor Mészáros Lőrinc a maga 1422 milliárd forintos vagyonával nagyjából 64 ezer milliárd forintnyi értéket hozott volna létre döntően Magyarországon (hiszen cégei, érdekeltségei döntően itthon vannak). Akkor tehát igaza lenne azoknak, akik a kormányközeli vállalkozók gazdagodásával kapcsolatos aggályokat azzal söprik le az asztalról, hogy a magyar kézben felhalmozódó vagyonok igenis jót tesznek a magyar gazdaságnak, és „lecsorognak” az egyszeri magyar dolgozók szintjére is?

Annyit mindenképp érdemes azért megjegyezni, hogy Nordhaus modellje innovátorokra, a semmiből valamit létrehozó vállalkozókra vonatkozik, nem pedig azokra, akik – fogalmazzunk így – a meglévő vagyonokat és értékeket csoportosítják át a maguk tulajdonába. Azt, hogy Mészáros Lőrinc vagy más ismert magyar nagyvállalkozók melyik kategóriába tartoznak, azt mindenki döntse el maga.

„Mamdani téved – morálisan és a gyakorlati bizonyítékok tükrében is. És hosszú távon feltehetően politikailag is. Észben kell tartania, hogy a hatalomra kerülő populisták gyakran frusztrációként élik meg, amikor ideológiájuk összeütközésbe kerül a valósággal. Ha novemberben tényleg elfoglalja a polgármesteri hivatalt, azt fogja észrevenni, hogy több New York-i milliárdost fog kívánni és nem kevesebbet”

– zárul a Financial Times írása, amely mindenesetre jó emlékeztető arra, hogy a „dúsgazdag milliárdos = rossz” típusú világmegfejtések nagyon messze vannak a valóságtól.

 

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Donald Trump úgy tett, mint a mesebeli okos lány
Privátbankár.hu | 2025. július 7. 13:28
Az elnök mindenkit összezavart, hozott is információt, meg nem is. 
Makro / Külgazdaság Üzenet a kormánytól: a magyar gazdagok most végre tényleg a pénztárcájukba nyúlnak?
Privátbankár.hu | 2025. július 7. 12:21
A Privátbankár Árkosár legfrissebb eredményei alapján a nem túl fényes inflációs kilátások is szóba kerültek a Trend FM reggeli műsorában hétfőn, ahol Gáspár András, a Klasszis Média lepigazgatója volt a vendég. A beszélgetés második felében pedig azt járták körül: vajon számíthatunk-e komolyabb adakozási, jótékonysági hullámra a választásokig?
Makro / Külgazdaság Bajban van az európai autóipar, három nagyhatalom kér segítséget
Privátbankár.hu | 2025. július 7. 09:26
Ursula von der Leyenhez fordulnak.
Makro / Külgazdaság KSH: itt költötték a pénzüket a magyarok májusban
Privátbankár.hu | 2025. július 7. 08:30
Megérkeztek a KSH friss adatai.
Makro / Külgazdaság Vége a jó világnak a benzinkutakon?
Privátbankár.hu | 2025. július 5. 08:10
Nem kizárt, hogy az árak csökkenése a jövő héten nem fog folytatódni.
Makro / Külgazdaság Végre egy jó hír: tovább csökkentek az energiaárak az EU-ban
Privátbankár.hu | 2025. július 4. 13:31
Az euróövezetben és az Európai Unióban havi összevetésben csökkentek, éves szinten nőttek a termelői árak májusban az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor: Az országnak lesz kenyere
Privátbankár.hu | 2025. július 4. 09:29
Bővítik az öntözést az Alföldön, szeptembertől indul az Otthon Start.
Makro / Külgazdaság Kapott egy újabb gyomrost a kormány – ezúttal az állami hivataltól
Privátbankár.hu | 2025. július 4. 08:30
A KSH szerint az ipari termelés éves szintű csökkenése kéthavi lassulás után májusban ismét fokozódott.
Makro / Külgazdaság Költekezésbe kezdhet a kormány
Privátbankár.hu | 2025. július 3. 15:27
Mindez az EU által elfogadott országspecifikus mentesítési záradékkal lehetséges. 
Makro / Külgazdaság Érződik a brit gazdaság teljesítményén a globális bizonytalanságok enyhülése
Privátbankár.hu | 2025. július 3. 14:09
A vártnál sokkal nagyobb mértékben javultak a brit gazdaság júniusi aktivitási mérőszámai.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG