Az óriási bérnyomás eltüntetheti a kkv-k árrését

Miközben a lakossági hitelek az elmúlt két évben csúcsot csúcsra döntenek, a vállalati hitelezés nem indult be Magyarországon. Mi ennek az oka?

2024 első felében még stagnált, 2025-ben már kis mértékben nőtt a vállalati hitelállomány Magyarországon, de inflációval korrigálva a 2,5 százalékos növekedés csökkenésnek számít. Nem minden hiteltípusnál tapasztalható a visszaesés. A forgóeszköz típusú hiteleket például az aktuális kereslet, a fogyasztás növekedése fűti, ezeknél nem is volt visszaesés, sőt kétszámjegyű növekedést mértünk. A beruházási hiteleknél viszont a jövőbeni várakozások a meghatározóak, a vállalkozások pedig egyelőre kivárnak a megvalósításokkal. Sok cégnél látjuk, hogy a beruházási tervek már készen vannak, a projekteket előkészítették, de kivárnak a kivitelezéssel. Vannak olyan vállalkozások is, amelyek a támogatásokra várnak – az élelmiszeriparban, az agrárcégeknél például ez a helyzet. Emellett energetikai korszerűsítésekre is elérhetők most támogatások, ez utóbbiak nem szektorspecifikusak. Ráadásul az, hogy egy cég elsüti a rajtpisztolyt, hogy indul a beruházás, még nem jelenti azt, hogy azonnal fel is veszi a megvalósításhoz szükséges hitelt. Ilyenkor jellemzően egy hitelkeretre köt szerződést a bankkal, amit szakaszosan hív le, ahogy megvalósul a fejlesztés. Így a beruházási hitelek állományának várva várt felépülése fokozatosan fog megtörténni.

A bankok szívesen adnának hitelt a cégeknek, miért van szükség a támogatott programokra?

A vállalati hitelkamatok piaci alapon általában a BUBOR-hoz kötöttek, a BUBOR pedig jelenleg a 6,5 százalékos alapkamat környékén van. Erre jön még rá a bankok marzsa, vagyis a cégek az alapkamatnál magasabb kamattal jutnak hozzá forinthitelhez. A nemzetközi versenyképesség szempontjából ezek a hitelek drágák, hiszen a külföldi versenytársak jóval olcsóbban jutnak hozzá finanszírozáshoz euróban. A mostani kamatok a korábban megszokott kamatokhoz képest is magasnak számítanak. A támogatott hitelprogramok javítják a versenyképességet, az EXIM Jövő Exportőrei program is ezt a célt szolgálta, de annak a kerete már kimerülőben van, és most a Széchenyi Kártya Programban elérhető 3 százalékos hitelnek is ez a célja. Emellett elindult a minősített vállalati hitelprogram is az MNB szervezésében, amely piaci kamatozású hitel ugyan, de a bankok a saját marzsuk rovására támogatást nyújtanak majd a cégeknek azzal, hogy nem számítanak fel kamatfelárat a futamidő első harmadában, de legfeljebb a futamidő első két évében.  

A CIB Bank ezek közül mely programokban vesz részt?

Mindegyikben. A napokban kaptuk meg az MNB-től a minősített vállalati hitelprogram minősítést, a többi programban pedig már évek óta aktívak vagyunk. Az a célunk, hogy a vállalati partnereink minden, a piacon elérhető kedvezményes forráshoz hozzájussanak. 

Mi várható ezektől a programoktól? Mikor lesz eredményük?

Nehéz erre a kérdésre válaszolni. Mi megkérdeztük a kkv-kat arról, mi volna a legfontosabb tényező, ami hiányzik ahhoz, hogy beruházzanak, és a hitelek ára, a forrás kamata nem volt benne az első három visszatartó erőben. Ami hajtja a beruházásokat, az sokkal inkább a várakozások, a piacba vetett bizalom, a kereslet alakulása, a makrogazdasági kilátások. Magyarán nem a bankszektor az oka annak, hogy nincsenek beruházások. Jelenleg Magyarországon minden hitelképes cég kaphat hitelt, sőt a bankok intenzíven versenyeznek értük. 

Mikor indulhat meg a vállalati hitelezés növekedése?

Minden évben várjuk a fordulatot, ami késett eddig. A beruházások volumene már évek óta csökken, az idén 6 százalékos visszaesésre számítunk. A jövő évre jelenleg 5 százalékos növekedés a prognózisunk nemzetgazdasági szinten, ebben nagy súlya van a gigaberuházásoknak, de bízunk benne, hogy a KKV-k szintjén is végre pozitív lesz ez a mutató. Bízunk benne, ezúttal nem marad el a növekedés, akárcsak 2024-ben és 2025-ben. Ehhez az is kell, hogy ne érje több sokk a világgazdaságot, és pozitívan hatna, ha befejeződnének a háborúk, és nyugvópontra érnének a vámokkal kapcsolatos tárgyalások. Az inflációt is kordában kell tartani, ami jövőre még komoly kihívást jelent a jegybank számára. Arra számítunk, hogy csak 2027-ben kerül fenntartható módon az infláció ismét az MNB 2-4 százalékos toleranciasávjába. 

Mely hitelprogram most a legnépszerűbb? 

Most a Széchenyi Kártya a sláger a 3 százalékos kamatával. Hatalmas az érdeklődés, de az egyáltalán nem biztos, hogy ebből robusztus hitelállomány-növekedés lesz. A vállalkozások kis hányada az, amelyiknek a korábbi 4,5 százalékos kamattal nem kellett a hitel, de 3 százalékossal már érdekes. Ennél nagyobb hányada a cégeknek nem igényel új hitelt, vagy csak kis mértékű emelést kér, de a lejáratkor átalakítja 3 százalékosra a korábbi kölcsönét. 

Említette, hogy nagy a verseny a hitelképes kkv-kért. Miben nyilvánul ez meg? 

A cégek számára fontosak az árazáson kívüli szerződéses feltételek, biztosítékok, de legalább ilyen fontos a kiszámíthatóság, a gyorsaság, és a partnerség. Ez azt jelenti, hogy tudjunk együtt gondolkozni a cég jövőbeni növekedési terveiről. Mi örülünk, hogy beavatnak minket a terveikbe, a cégek pedig értékelik a kiszámíthatóságot, hogy már a hiteligénylési folyamat elején meg tudjuk mondani, a terveik alapján mekkora összeg és milyen ütemezéssel érhető el. A szakértői támogatást is nagyra értékelik, szívesen veszik, ha tanácsot adunk, ha olyan rendezvényeket szervezünk a számukra, amelyeken hasznos információkhoz jutnak hozzá. Most legújabban egy üzleti tervező eszközt is elindítottunk a számukra, ezt a programot mi töltjük fel a cég múltbéli adataival, és egy algoritmus segíti a jövőbeni eredmények projektálását. A cégek a paraméterek megváltoztatásával tudják elképzeléseikkel személyre szabni az üzleti tervüket.  

Mely szektorokban lehet számítani a hitelkereslet bővülésére?

Most az élelmiszeripar és az agrárium keresi a legtöbb beruházási hitelt a támogatások elérhetősége miatt. A kereskedelemben szintén várható hitelkereslet, ebben a szektorban már eleve az infláció is hozzájárul ahhoz, hogy nőjön a hiteligény. A kereskedelmi szektorban a hitel mellett a faktoring, azaz a kereskedelmi számlák megelőlegezése is fontos pénzügyi eszköz a finanszírozásban. Az építőiparban hagyományosan alacsony a finanszírozási igény, de a féléves statisztikai adatok alapján már látszik a bővülés, ez az ágazat pozitívan járul hozzá a GDP növekedéséhez. Az ipar viszont, ezen belül a feldolgozóipar, különös tekintettel a jármű- és akkumulátorgyártásra, sajnos negatívan befolyásolja a növekedést. 

A kormányzati intézkedések hogyan hatnak a cégekre?

A minimálbéremelés miatt fáj a feje a cégeknek, mert nem tudnak hasonló mértékben árat növelni, emiatt csökkennek az árrések. Ugyanakkor a munkaerőpiac feszes, a munkanélküliség alacsony, aki el szeretne helyezkedni, el tud, így ha nem emeli a fizetéseket egy cég, akkor elmennek a munkavállalók, akár a szektort is készek elhagyni. Emiatt többen úgy próbálnak meg hatékonyságot növelni, hogy kevesebb emberi erőforrást igényló folyamatokat dolgoznak ki, aminek sok esetben lenne beruházási igénye, de azzal meg kivárnak. A választás előtti keresletbővítő intézkedéseknek ugyan van némi pozitív hatása a fogyasztásra, és ezáltal a cégek által előállított termékek, szolgáltatások keresletére is, de a lakosság óvatossági motívuma itt is tetten érhető, és sok esetben a pótlólagos bevételeknek csak kis része megy fogyasztásra, nagy része a megtakarításokba vándorol. Mindemellett összességében abban bízunk, hogy ezek a stimulusok fenntartják a fogyasztást mindaddig, amíg az élénkülő beruházások, a javuló külpiaci kilátások, tisztázódó vámtarifák, és esetleg a háborús övezetekben a deeszkaláció irányába mutató folyamatok megtámasztják az eredendő, stimulusok nélküli keresletet, miközben a hatékonyságnövelő intézkedések növelik a KKV-k versenyképességét.