​​​​​​​Új hitelprogramokkal igyekszik a kormányzat és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) élénkíteni a kkv-k beruházási kedvét.

Hétfőtől hét hiteltermék egységesen 3 százalékos fix kamattal érhető el a Széchenyi Kártya Program keretében – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

Már hétfőtől elérhető lesz. 

Már a budapesti mikro-, kis- és közepes vállalkozások rendelkezésére áll az európai uniós forrású KKV Technológia Plusz Budapest Hitelprogram, amely nulla százalékos fix kamat mellett kínál finanszírozást új fejlesztésekre és értéknövelő beruházásokra.

Miközben a teljes vállalati hitelportfólió több mint 6 százalékkal növekedett a június végéig számolt egy év alatt, addig a kis- és középvállalkozói állománynál csak stagnálásra futotta. Az pedig, hogy egyáltalán sikerült szinten tartani az állományt, egyértelműen a Széchenyi Kártya Programnak köszönhető: a támogatott konstrukciókkal ugyanis a piaci forinthitelek nem tudnak versenyezni, így az új kihelyezések döntő többségét az előbbiek adják.

A kamatstop kiterjesztése a hitelezési aktivitás jelentős visszaesét hozhatja, figyelmeztet a Bankszövetség.

A hitelprogram eredményeit ismertette az MNB. 

Itt az államilag támogatott Széchenyi Kártya Program MAX.

Összesen 101 kis- és középvállalatot támogattak, milliárdokból.

Sikeres éve volt tavaly a hazai Raiffeisen Banknak az alacsony kamatkörnyezet ellenére. Jól jön az építőipar felfutása, van mit finanszírozni, erős a vállalati hitelezés és persze az újra növekvő lakossági hitelezés is sokat jelent. Piacvezető a Raiffeisen a privátbanki szektorban, és a biztosítási termékek eladása is jól megy.

Bikapiac, emelkedő részvények és index – ilyen körülmények között töltötte első évét az immár az MNB, mint 80 százalék fölötti tulajdonos által birtokolt hazai tőzsde. Eltűnőben a brókercégek, új, minőségi részvények és kötvények érkeztek, és a tőzsde reményei szerint még sokkal több fog érkezni a következő négy évben.

Különösen a kkv-k körében nagyon népszerű a lízingszerződés, a Magyar Lízingszövetség további növekedést vár az idei évre.

Az 1000 milliárd forintos keret felét már meghirdették, a tervek szerint az év végéig ennek a nyolcvan százalékára pályázhatnak majd a kkv-k.

Itt az új év. Az IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola és a Policy Agenda közös kutatásában készített KKV Konjunktúra Index értéke 49,3 pontra nőtt, amely az előző negyedévhez képest ugyan a cégek javuló gazdálkodási hangulatát mutatja, de a cégek többsége még mindig pesszimista.

Az MNB változtat az eddigi hitelezési programján, hogy csökkenjen saját szerepe, és nőjön a kereskedelmi bankok aktivitása, vagyis fokozatosan helyreálljon a vállalkozások piaci hitelezése. Új ösztönzés lesz a bankok számára, a részvétel nem kötelező, de erősen ajánlott.

Tíz százalékkal növekedett a K&H Csoport profitja, ugyanakkor a bevételi oldal bővülése helyett a költségek összehúzódása hozza (még) a profitot. A közvetlen jövőt kissé beárnyékolja, hogy a kkv-beruházási kedv tekintetében mélypontot jelez a bank bizalmi indexe.

Vidéken, összesen 9 városban lesz képviselete az Eximbanknak. A kis- és közepes vállalkozásokat finanszíroznák.

A KAVOSZ felmérése szerint a piac beszűkülése és a likviditáshiány miatt nem mernek hosszú távra tervezni a cégek.

Ez egyrészt a jegybank olcsó hitelprogramjának köszönhető, másrészt a hosszú futamidejű, forint alapú kölcsönöknek.

Mikor érdemes tőzsdére mennie egy cégnek? Mit tesz a tőzsde azért, hogy vonzóvá váljon a magyar cégeknek? Mit nyer egy cég azzal, ha tőzsdére lép? Milyen kihívások várnak egy tőzsdére készülő vállalkozásra? Miért fogynak a brókercégek? Mit hozhat a Növekedési Hitelprogram?

Nehéz ügy ma tőzsdére vinni egy kkv-t, ha egyszer a piacon nincs likviditás, szenvednek a brókercégek, a feltételek nehezen teljesíthetőek, a költségek magasak, és még a vállalatok sem ismerik a lehetőségeiket.