Új eszközök, ajánlott részvétel
A Magyar Nemzeti Bank elemzői háttérbeszélgetés keretében vázolta, mik a tervei a vállalati hitelezés átalakítását illetően. Az eddigi Növekedési Hitelprogramot (NHP) 2016. január 1-től fokozatosan kivezetik, de helyette megjelenik a Piaci Hitelprogram (PHP), amelynek lényege a bankok támogatása a cégek hitelezésében. Aki részt vesz, sőt előre vállalásokat is tesz, mint egykor a munkaversenyben, komoly kedvezményeket kap az MNB-től.
Aki viszont nem vesz részt, azt elméletileg nem éri hátrány, de nagyjából úgy jellemezte őket a jegybank, mint Rákosi idejében azokat, akik nem jegyeztek békekölcsönt: nem segítik a gazdaság, a GDP növekedését, nem mozdítják elő a közös célt, nem a nép (a nemzet) javát akarják. A programban részt venni tehát erősen ajánlott.
Az eddigi mentőeszköz kivezetése
A vállalati hitelezés még a válság idején, 2008-9-ben esett vissza drámaian, és utána évekig tartott a folyamatos csökkenés. Ezt 2013 végén sikerült megtörni az NHP megindításával, de idén megint csökkenés tapasztalható. A cél az, hogy az idei stagnálás után masszív növekedés induljon a vállalkozások hitelezésében, ezen belül is elsősorban a kkv-k a célcsoport teljes vállalati szektoron belül, mindezt áttérve a piaci alapú hitelezésre.
Az NHP-t fokozatosan, január 1-től az év folyamán vezetnék ki. Ez azt jelenti, hogy még lehet igényelni, de már egyre kisebb összegben. A cél ezzel az, hogy amíg felpörög a piaci hitelezés, addig legyen folyamatosság, így egy fokozatos átállás valósulhat meg a jövő év folyamán.
NHP harmadik szakasz
Ez lesz az NHP harmadik, két, egyenként 300 milliárd forintos pillért tartalmazó szakasza. Az első pillér keretében, hasonlóan a korábbihoz, 0 százalékon biztosít a jegybank refinanszírozást a bankoknak, akik ebből legfeljebb 2,5 százalékos kamat mellett hitelezhetnek a vállalkozásoknak. Az egy vállalkozás által felvehető összeg 10-ről 1 milliárd forintra csökken, hogy ezáltal a program a kisebb szereplőkre koncentráljon.
A második pillér keretében a bankok devizahitelt nyújthatnak azoknak a vállalkozásoknak, melyeknek bevétele jórészt devizában keletkezik, és eddig nem jutottak megfelelő hitelhez, így külföldi versenytársaikkal szemben hátrányt szenvedtek. Az MNB ugyancsak 0 százalék kamat mellett nyújt forinthitelt a bankoknak, és ezt egy piaci árazású devizacsereügylet keretében euróra cseréli. Az így kapott devizát ugyancsak legfeljebb 2,5 százalékos marzs mellett adhatják tovább a vállalkozásoknak.
Az új rendszer
Az új típusú hitelösztönzési rendszer, a PHP három fő részből fog állni. Az első a jegybanki eszköztárt kiegészítő eszközök: részben kamatcsere-ügyletek, melyek által a jegybank csökkenti a bankok kamatkockázatát. Emellett megjelenik a preferenciális betételhelyezési lehetőség, melynek keretében a résztvevő bankok az irányadó jegybanki kamaton helyezhetik el tartalékkötelezettség fölötti szabad eszközeiket.
A második fő rész a banki tőkekövetelményekben kapható kedvezmények, melyeket még a közeljövőben dolgoznak ki, a harmadik, nagyon lényeges rész egy olyan információs rendszer, melyben minden kis és közepes vállalkozás pénzügyi helyzete áttekinthető. Így az MNB rendszerében ellenőrizhetik a bankok, hogy az adott cég hitelképes-e, nem kell saját vizsgálatot végezniük, melyet sokszor eddig az adatok hiánya is nehezített.
Célok, banki együttműködés
A bankok aktív és passzív csoportba lesznek sorolva, attól függően, hogy vállalást tesznek-e a hitelezésre, vagy nem vesznek részt abban. Ez emlékeztet az említett terminológiával a nép barátai és ellenségei kategóriákra. A beszélgetés végén azért enyhült a szigor egy megjegyzés erejéig, miszerint nem feltétlenül kényszeríteni akarják a bankokat, csak nagyon szeretnék, ha beindulna végre a piaci hitelezés.
A célokat számszerűsítették is: a vállalti hitelezés évi 6-7 százalékos növelése, ezen belül a kkv-k esetében 9-10 százalék. Az MNB hangsúlyozta, hogy igen komoly előkészítő munka zajlott a Bankszövetség részvételével, így a bankok nem egy ultimátummal szembesülnek, hanem egy többé-kevésbé általuk is kidolgozott és jóváhagyott programmal.
