„(…) az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés-szolgáltatás (AVDH) használata 2024. december 31. napjáig biztosított. Ezen AVDH szolgáltatás 2025. január 1-től csak a digitális szolgáltatást biztosító szervezet részére, a nevében eljáró személy nyilatkozatának hitelesítésére, valamint 2025. október 31-ig a támogató szolgáltatással integráltan nyújtható”
– így kezdődik az a tájékoztatás, amely az Igazságügyi Minisztérium honlapján jelent meg valamikor a tavalyi év végén, és amely az előszele volt annak, hogy a magyar cégvezetők 2025 novemberétől elvesztettek egy rendkívül praktikus lehetőséget.
Laptársunk, a szintén a Klasszis Média által kiadott Mfor cikkében írt arról, hogy a „támogató szolgáltatással integráltan nyújtott AVDH-szolgáltatás” a gyakorlatban azt jelentette, hogy az olyan ügyintézési portálokon, mind például akár a cégkapu, minisztériumi rendszerek, kamarai felületek, ahol az AVDH még integrálva volt a rendszerbe, a cégek képviselőinek még volt lehetősége arra, hogy a változtatás előtti módon használják azt aláírásra is. A cikk kiemelte, november elsejével ez a lehetőség megszűnt, így a vállalkozások, egyesületek, alapítványok, szövetkezetek és más gazdálkodó szervezetek már nem tudnak az AVDH-val hitelesíteni, jelentősen bonyolítva ezzel az ügyintézést.
Álhírek?
Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) alelnöke a FairConto szakmai blog cikkében mutatta be az AVDH történetét. Mint írta, a szolgáltatás 2015-től indult el és bármely magyar ügyfélkapuval rendelkező személy használhatta. A blog kiemelte, az AVDH – a híresztelésekkel ellentétben – egyáltalán nem ütközött az eIDAS rendelettel, az egyfaktoros azonosítás miatt sem. Az Európai Unió Parlamentje és az Európai Bizottság csak később kívánt ajánlásokat tenni és határidőket megfogalmazni az egyfaktoros azonosítás kivezetésére, ami 2027-2028 tájára várható. Hozzátette:
az EU tervei szerint belépő szerepkör (attribútum) azonosításig az AVDH vígan működhetett volna, sőt azt vissza lehetne emelni a polgári perrendtartás szabályai közé, hogy az visszamenőlegesen is teljes bizonyító erejű magánokiratként funkcionáljon Magyarországon.
Laptársunk cikkéből kiderült, a szakember a funkcionalitását tekintve az AVDH utódjának tekinthető, ám jogi személyek számára a jelenlegi szabályok mellett gyakorlatilag nem használható DÁP eAláírás elfogadtatásáért küzdött. Mint írta: „a DÁP eAláírás is jó lehetne, ugyanakkor zajlik ennek a cégszerű aláírási körből való erőszakos, jogellenes kiszorítása is.” A szakember mindezt annak fényében különösen érdekesnek találta, hogy a változtatások utáni, cégszerű aláírásra alkalmas, magyarországi szolgáltatók által nyújtott elektronikus aláírás évente 40-50 ezer forintba kerül majd a cégeknek.
A Citigroup egyik vezetője szerint a tőzsdei bikapiac még nem ért a végéhez – soha nem látott tőkebeáramlást regisztráltak tehetős ügyfeleiktől, főleg Ázsiából. 
