Az egyik fő ellenzéki blokk, amelyet a kormányzó Grúz Álom párt be akar tiltani, az ügyészi eljárást „orosz mintájú diktatúra kiépítésére tett kísérletnek” nevezte, és ellenállást hirdetett.
Az ügyészek lépése két nappal azután történt, hogy az Európai Unió éves bővítési jelentése Grúziát „súlyos demokratikus visszalépéssel” vádolta, és kijelentette, hogy az egykori szovjet köztársaság „csak névleg tekinthető tagjelöltnek”. A vádemelés tovább mélyítheti az európai aggodalmakat a demokrácia állapotáról az EU-tagjelölt országban – írja a Reuters.
Fotó: MTI/AP
Az ügyészség közleményében különböző vádpontokat ismertetett a nyolc személy ellen, köztük szabotázst, idegen érdekek szolgálatát, valamint a kormány megdöntésére való felhívást. A vádlottakra akár 15 év börtönbüntetést is kiszabhatnak; közülük hatot már most is fogva tartanak más ügyek miatt.
A közlemény szerint három politikus Grúzia Oroszországgal fenntartott gazdasági és biztonsági kapcsolatairól adott át információkat meg nem nevezett külföldi kormányoknak, „azzal a céllal, hogy mesterséges alapot teremtsenek nemzetközi szankciók bevezetéséhez”.
A 2012 óta hatalmon lévő Grúz Álom párt az utóbbi években szorosabb gazdasági kapcsolatokat épített ki Oroszországgal, és nem csatlakozott a Moszkva elleni szankciókhoz az Ukrajna elleni 2022-es invázió után. Az ország felfüggesztette uniós csatlakozási tárgyalásait, bár a kormány továbbra is azt állítja, hogy a 3,7 millió lakosú Grúzia az EU tagja kíván lenni.
Pártokat tiltanának be
A múlt héten a Grúz Álom bejelentette, hogy alkotmánybírósági keresetet nyújt be három ellenzéki párt betiltására, arra hivatkozva, hogy azok „valódi veszélyt jelentenek az alkotmányos rendre”.
Ezek egyike, az Erős Grúzia nevű párt csütörtökön politikai indíttatású, az ellenzék elhallgattatását célzó lépésnek nevezte az ügyészi vádemelést.
„Az oroszbarát rezsim ma nemcsak a politikusokat üldözi, hanem Grúzia európai jövőjét is. Az ellenállás minden áron folytatódni fog. Elkötelezettek vagyunk abban, hogy békés, jogi és politikai eszközökkel vívjuk ki a változást” – áll a közleményükben.
A csütörtökön megvádolt nyolc személy közül hatot – Giorgi Vasadzét, Nika Gvaramiát, Nika Meliát, Zurab Dzaparidzét, Mamuka Khazaradzét és Badri Dzaparidzét – már a nyáron börtönbe zártak, mert megtagadták a vallomástételt egy parlamenti bizottság előtt, amely a 2004 és 2012 között hatalmon lévő Szaakasvili kormányának állítólagos visszaéléseit vizsgálta.
Februárban a vártnál kevésbé nőttek a fogyasztói árak Németországban. 
