Jókora kamatemelés lépett életbe a legnépszerűbb céges hiteleknél

Bejelentette az új kormány az első megszorító intézkedését: június 19-től szigorítják a Széchenyi Kártya Program egyes hiteleinek a feltételeit. A döntés célja, hogy a program fenntarthatóbbá váljon, miközben továbbra is kedvező finanszírozási lehetőséget biztosítson a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások számára. A beruházási hiteleknél ennek megfelelően megmarad a 3 százalékos kedvezményes kamat, a Széchenyi Folyószámlahitel MAX+, a Széchenyi Likviditási Hitel MAX+ és a Széchenyi Turisztikai Kártya MAX+ kamata viszont a jövőben a háromhavi irányadó budapesti bankközi hitelkamatláb (bubor) szintjéhez igazodik, amely most 5,89 százalék. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a korábbi kétszerese lesz az új kamat. 

Kiskaput zárnak be

A szigorítás fő célja az, hogy bezárjanak egy kiskaput a kkv-knál. Sok cég ugyanis felvette ezeket a hiteleket akár 250 millió forint értékben (ez a maximális hitelösszeg) is, majd az egészet befektette állampapírba 5-6 százalékos kamat mellett. Vagyis az olcsó támogatott hitelt egyfajta lombardhitelként használta fel (A lombardhitel egy rövid lejáratú, szabad felhasználású kölcsön, amelynél a fedezetet a saját megtakarítás, bankbetét vagy értékpapír – például állampapír, kötvény, részvény – jelentik). Egy tőkeerős vállalkozás, amely így tett, évente akár 10 millió forint kamatot is nyerhetett ezzel, miközben az állam a bankoknak fizetett kamattámogatás és az állampapírokra fizetett kamatok miatt 25-30 millió forintot is bukott rajta. Ez persze csak elvileg van így, az ilyen hiteleknél ugyanis a KAVOSZ közlése szerint 60-70 százalékos a keretek átlagos kihasználtsága, olyan cég pedig, amelyik 100 százalékban kimeríti a keretét, nem nagyon létezik.

A Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) közleménye szerint évente 150 milliárd forintba kerül a teljes Széchenyi Kártya Program kamattámogatása, ebből 70 milliárdot tud megspórolni az állam azzal, hogy nem támogatja tovább a nem beruházási célú hiteleket. 

Tudni kell, hogy a Széchenyi Kártya Programon (SZKP) belül pont ezek a hitelek voltak a legkapósabbak. A KAVOSZ közlése szerint a meglévő SZKP-portfólión belül az élő Széchenyi Kártya Folyószámlahitel és Likviditási Hitelek aránya darabszámot tekintve 45 százalékot tesz ki, míg a szerződött hitelösszegre vetítve ez az érték 56 százalékos. A 3 százalékos hitelprogram indulása után ez az arány megváltozott. A 2025 októberében meghirdetett fix 3 százalékos SZKP-ban a vállalkozások mintegy 1500 milliárd forint kedvezményes támogatott forráshoz jutottak, amelyből a Széchenyi Kártya és a Turisztikai Kártya Folyószámlahitel együttes részesedékes 67 százalékos, míg a likviditási hitelé 19 százalékos volt, a beruházási típusú konstrukciók együttes részesedése csupán 14 százalékot tett ki. 

Így történik a szigorítás

A gyorsan kapcsoló cégek most örülhetnek, a már megkötött szerződések kamata ugyanis nem változik, a lejáratig fixen 3 százalékos marad, de az új hitelek már a megemelt kamaton ketyegnek. A folyamatban lévő szerződéseknél is marad a 3 százalékos kamat, azzal a kitétellel, hogy a szerződést legkésőbb július 14-ig alá kell írni.

A június 19-től benyújtott új hitelkérelmekre viszont már a magasabb kamatszint vonatkozik, és a lejáró hiteleket is csak ezen a magasabb kamaton lehet megújítani. A hivatalos, technikai átállás napja a bankrendszerben 2026. július 15.

Tekintettel arra, hogy szinte minden működő hazai vállalkozás vesz igénybe folyószámlahitelt a mindennapi működése során, ez a szigorítás jóformán a teljes magyarországi kkv-szektort érinti majd. Az SZKP-programban mintegy 60 ezer cégnek van folyószámlahitele vagy likviditási hitele most.

Az új hiteleknél úgy kell kalkulálni, hogy 100 millió forintos hitelösszegnél a korábbi 3 millió forintos kamatköltség 5,89 millió forintra emelkedik majd, ami havonta nagyságrendileg 240 ezer forint plusz kiadást jelent majd a cégeknek. A KAVOSZ szerint azonban még így is versenyképes és kedvező kamatozású finanszírozási lehetőség marad a Széchenyi Kártya a vállalkozások számára. 

A beruházási hitel olcsó marad

Ami jó hír, hogy az SZKP beruházási hitelei megmaradnak 3 százalékos kamatozásúnak. Ezek a következők:

• Széchenyi Beruházási Hitel MAX+: Klasszikus fejlesztési célokra, úgymint ingatlanvásárlásra, építésre, valamint új vagy használt gépek és berendezések beszerzésére.
• Agrár Széchenyi Beruházási Hitel MAX+: Kifejezetten a mezőgazdasági szektor szereplőinek szánt konstrukció, amely termőföldvásárlásra, tenyészállat-beszerzésre vagy agrárspecifikus gépek finanszírozására szolgál.
• Zöld Széchenyi Beruházási Hitel MAX+: Energiahatékonysági fejlesztések megvalósítására, megújulóenergia-források (például napelemes rendszerek, hőszivattyúk) telepítésére fenntartott hitel.
• Széchenyi Mikrohitel MAX+: A legkisebb, akár induló mikro- és kisvállalkozások beruházási terveit támogató, kisebb összegű hitelkeret.
• Széchenyi Lízing MAX+: Haszongépjárművek, gépek, berendezések és eszközök zárt- vagy nyíltvégű pénzügyilízing-finanszírozására igényelhető.
• Zöld Agrár Széchenyi Beruházási Hitel MAX+: Kifejezetten az agrárvállalkozások fenntartható, környezetbarát fejlesztéseinek finanszírozására jött létre.

Mi lesz a megdrágult hitelekkel?

A buborhoz kötött kamatozású SZKP-s hitelek kamata várhatóan három havonta változik majd, mivel a 3 havi buborhoz igazodik, de az átárazódás feltételeinek véglegesítése még folyamatban van. A vállalkozások a szerződéskötés napján érvényes kamattal vehetik majd fel a hitelt, vagyis ha csökken a bubor, akkor jobban járnak, ha emelkedik, akkor nőni fog a kamatterhük.

Most szerencsére minden jel arra mutat, hogy a bubor mérséklődni fog. Kedden az MNB monetáris tanácsa várhatóan csökkenti majd az alapkamatot, legalább 0,25 százalékponttal, de az is lehet, hogy még nagyobb mértékben, ez pedig már a szerdai bankközi kamatokban is látszani fog valószínűleg. A piac pedig további kamatvágásokat vár az idén az MNB-től, ami azt eredményezi, hogy a buborhoz kötött SZKP-s hitelek kamata is egyre lejjebb kerülhet, így a kamatemelés ellenére is versenyképes finanszírozási konstrukciók maradnak a kkv-k számára.

Az MNB várható kamatdöntéséről részletesen olvashat a Klasszis Média csoporthoz tartozó Mfor cikkében.