A döntés célja, hogy a program fenntarthatóbbá váljon, miközben továbbra is kedvező finanszírozási lehetőséget biztosítson a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások számára – közölte a Gazdasági és Energetikai Minisztérium.
A Széchenyi Kártya Program az elmúlt években a piaci és a támogatott kamatszint közötti különbözet megfizetése kapcsán jelentős terhet rótt a költségvetésre. A program kamattámogatása évente mintegy 150 milliárd forintjába került az államnak, vagyis végső soron a magyar adófizetőknek
- írja a minisztérium közleménye.
A támogatott hitelek eredeti célja az volt, hogy a vállalkozások napi működését, likviditását és fejlesztéseit segítsék. A tapasztalatok szerint azonban a forrásokat a vállalkozások egy része nem ilyen célokra használta fel, hanem állampapírokat vásárolt belőlük. Ez azt jelentette, hogy az államtól rendkívül alacsony kamatozású hitelhez jutó cégek a pénzt magasabb hozamú állampapírba fektették, vagyis a támogatott hitelből magasabb kamat mellett hitelezték vissza az államot.
Az így keletkező kamatkülönbözetet pedig lényegében kockázatmentes nyereségként realizálták.
A közlemény szerint a kormány továbbra is elkötelezett amellett, hogy a hazai vállalkozások stabil, kiszámítható és versenyképes finanszírozási forrásokhoz jussanak, ugyanakkor a támogatásoknak valóban a működést, a fejlesztést és a gazdasági teljesítmény erősítését kell szolgálniuk.
Ezért a Széchenyi Folyószámlahitel MAX+, a Széchenyi Likviditási Hitel MAX+ és a Széchenyi Turisztikai Kártya MAX+ kamata
a jövőben a háromhavi BUBOR szintjéhez igazodik, ennek jelenlegi értéke 5,89 százalék.
A módosítás közelebb hozza a támogatott konstrukciók kamatát a piaci környezethez, mérsékli az arbitrázs jellegű felhasználás lehetőségét, és jelentősen csökkenti a kamattámogatás költségvetési forrásigényét. A változtatás mellett a konstrukció továbbra is kedvezőbb finanszírozási feltételeket biztosít a piaci vállalati hiteleknél, és változatlanul elérhető marad a magyar vállalkozások számára – hangsúlyozták.
A program részeként továbbra is rendelkezésre áll a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 80 százalékos készfizető kezességvállalása, amely megkönnyíti a hitelhez jutást és csökkenti a finanszírozó intézmények kockázatát – tették hozzá.
A változás a 2026. július 15-től megkötött szerződésekre vonatkozik.
A 2026. június 18-ig befogadott hitelkérelmek esetében a vállalkozások még a korábbi, fix 3 százalékos kamatozású feltételekkel köthetnek szerződést. A 2026. június 19-től benyújtott kérelmek esetében a szerződéskötésre már 2026. július 15-től, az új kondíciók szerint kerül sor.
A módosítás várhatóan jelentősen mérsékli a kamattámogatási rendszer költségvetési terheit, miközben biztosítja, hogy a Széchenyi Kártya Program a jövőben is célzottan, fenntartható módon és a gazdaságpolitikai célokkal összhangban támogassa a magyar vállalkozásokat – közölték.
Az új vezérigazgató feladata lesz az EXIM portfóliójának felülvizsgálata és a működési folyamatok fejlesztése. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
