Miközben a lakossági változó kamatú államkötvények még mindig a tavalyi, alacsonyabb infláció után fizetnek, egy intézményi befektetőknek szóló papír kamata elérte a 12 százalékot, a másiké a 11 és felet. Mennyire fenntartható ez a kamatszint, mitől függ, és érdemes lehet-e az átlagembernek is bevásárolni belőlük?

Pórul járnak, akik a hitelfelvételkor a változó kamatozást választották: akár 17 százalékkal is magasabb lehet a decemberi törlesztőrészletük.

Az MNB kezdeményezésére 2016 májusában bevezetésre került a BUBOR esetében a kötelező érvényű jegyzési rendszer. Az új rendszer jelentősen növelte az éves magyar GDP-vel megegyező nagyságú pénzügyi termék árazásához használt BUBOR jegyzések információtartalmát és a hátteret biztosító bankközi piac forgalmát. A 2019-es évre elvégzett statisztikai elemzés alapján a BUBOR jegyzések továbbra is megbízhatók, az új információk gyorsan beépülnek a referenciakamatba, melyet a továbbra is aktív egyedi kamatjegyzők és azok eltérő jegyzési stratégiái biztosítanak. Az MNB a jegyzések folyamatos monitorozásával támogatja a rendszer stabil megbízható működését.

A hónap elején több banknál is rég nem látott emelkedésnek indultak a változó kamatozású lakáshitelek törlesztőrészletei.

A ma tartott 3 hónapos diszkontkincstárjegy aukción mínusz 0,01 százalékos hozam mellett is teljesült ajánlat, vagyis aki a pénzt három hónapra kölcsönadja az államnak, egy picivel kevesebbet kap vissza. Talán utolsóként jutottunk el ide, hisz Amerikában a kamatemelések ideje jött el, és a növekvő infláció miatt Európában is lassan vége lesz ennek a szokatlan állapotnak.

Az MNB Monetáris Tanácsa mai ülésén úgy döntött, hogy korlátozza a jegybanknál elhelyezhető 3 hónapos jegybanki betét állományát. A lépésre már hosszabb ideje készültek: célja a bankok közötti hitelezési piac élénkítése és a nem szokványos, vagyis kamatcsökkentés nélküli monetáris lazítás.

Útmutatást kaptunk arról, hogyan tervezi a jegybank a kamatpolitikát, és abból kiderült, hogy még egy kis kamatcsökkentés lehet, de nem megyünk 0-ig, mint oly sokan mások. A FED júniusi kamatemelésre enged következtetni, a japán jegybank nem változtatott. Esik a Richter, erős az OTP.

Most, hogy mindenki forinthiteles lett, és lehetőség nyílik a fix, ill. változó kamatozás között dönteni, érdemes összehasonlítani őket. Főként a változó kamat, ill. az ennek alapjául szolgáló jegybanki alapkamat mértékének lehetséges alakulását elemezzük, de még azt is tisztáznunk kell, egyáltalán mi tekinthető fix kamatozásnak.

Rugalmasabbá vált az árfolyamgáttal érintett szerződések futamidejének meghosszabbítása.

Évente akár egymillió forintnál nagyobb összeget is spórolhatnak a cégek a támogatott hitellel. Még a fél százalékot sem éri el a kamat a Széchenyi-hiteleknél.

Szabályozási, kockázatkezelési és ellenőrzési hiányosságokat tárt fel a budapesti bankközi kamatláb jegyzését áttekintő felügyeleti vizsgálat. A PSZÁF írásban fogalmazta meg a megfelelő módszertanra, kontrollpontokra, illetve az irányítási és ellenőrzési rendszerek kialakítására vonatkozó elvárásait az érintett bankoknak.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) vizsgálatot indít a budapesti bankközi kamatláb, a Bubor meghatározásával kapcsolatban; a vizsgálat néhány hónapot vehet igénybe - mondta Binder István, a PSZÁF szóvivője szerda reggel a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

A kormány és a Bankszövetség megállapodása értelmében a jelzáloghiteleknél a szerződés megkötésekor a pénzintézetek nem kínálhatnak korlátozott időtartamra kedvezményes kamatot. Kiskapu azonban akad, a kedvezményeket kényelmesen el lehet bújtatni a banki termékportfólióba.