Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában

Az MNB kezdeményezésére 2016 májusában bevezetésre került a BUBOR esetében a kötelező érvényű jegyzési rendszer. Az új rendszer jelentősen növelte az éves magyar GDP-vel megegyező nagyságú pénzügyi termék árazásához használt BUBOR jegyzések információtartalmát és a hátteret biztosító bankközi piac forgalmát. A 2019-es évre elvégzett statisztikai elemzés alapján a BUBOR jegyzések továbbra is megbízhatók, az új információk gyorsan beépülnek a referenciakamatba, melyet a továbbra is aktív egyedi kamatjegyzők és azok eltérő jegyzési stratégiái biztosítanak. Az MNB a jegyzések folyamatos monitorozásával támogatja a rendszer stabil megbízható működését.

Balogh Csaba és Talián Izabella, az MNB szakértőinek szakcikkét publikáljuk a Privátbankár.hu-n.

A BUBOR referenciakamatok kulcsfontosságúak a hazai pénzügyi rendszerben

A BUBOR referenciakamatként rendszerszinten kiemelt mutató, amely alapján az éves magyar GDP-nek megfelelő, azaz mintegy 40000 milliárd forintnyi változó kamatozású pénzügyi termék (hitel- és betétszerződés, kamatderivatív ügylet) árazódik. A BUBOR alakulása ezért meghatározó fontosságú a monetáris kondíciók és a pénzügyi rendszer stabilitása szempontjából.

A BUBOR megbízható árazási alapként való használatához elengedhetetlen, hogy az a valós piaci kondíciókat tükrözze. 2016 áprilisáig viszont a meghatározó lejáratokon a jegyzések egyre hosszabb időszakra beragadtak, és minden évben tovább nőtt azon napok száma, amelyeken változatlan volt a BUBOR fixing (1. ábra).

A kamatok beragadása több hatás eredőjeként állt elő. Egyrészt a 2008-as válság során gyakorlatilag kiszáradt a bankközi fedezetlen ügyletek piaca és azt követően sem indult újra az aktív kereskedés, így a jegyzőknek nem állt rendelkezésre piaci támpont. Másrészt a nemzetközi LIBOR botrányok következtében erősödött a „csordahatás”, vagyis a panelbankok a csoportátlag, illetve a korábbi jegyzéseik közelében jegyeztek. Végül pedig egyre kevésbé voltak érdekeltek a bankok a kamatjegyzésben, így a nemzetközi gyakorlatban is látott csökkenés ment végbe a panelbankok számát illetően.

1. ábra A 3 hónapos BUBOR és az alapkamattól számított különbözetének alakulása1. ábra A 3 hónapos BUBOR és az alapkamattól számított különbözetének alakulása

A piac likviditásának növelése és a BUBOR jegyzések információtartalmának erősítése érdekében az MNB kezdeményezésére a Magyar Forex Társasággal folytatott előzetes egyeztetéseket követően 2016 májusától módosult a BUBOR Szabályzat, és a régiós mintához hasonló kötelező érvényű jegyzési rendszer került bevezetésre az 1 és 3 hónapos futamidejű BUBOR jegyzések esetében.

A 2016-os reform hatására élénkült a fedezetlen bankközi piac forgalma

Az új jegyzési rendszer hatására erősödött a fedezetlen bankközi piac forgalma, amelynek megközelítőleg 45 százalékát a BUBOR-t jegyző bankok közötti forgalom jelentette. 2016 során közel duplájára emelkedett a piaci szereplők által kötött fedezetlen ügyletek összege a leginkább releváns 3 hónapos futamidőn, illetve a csoporton belüli tranzakciókat kiszűrve még látványosabb a volt a forgalom élénkülése (Horváth – Talián 2017). A kötelező érvényű jegyzési rendszer bevezetését követően a BUBOR panelbankok jelentős összegben kötöttek ügyeleteket az 1 és 3 hónapos lejáratokon, így a pozitív tapasztalatokból kiindulva 2018 januárjától a 6 hónapos futamidőre is kiterjesztésre került az új jegyzési rendszer.

2. ábra: A BUBOR panelbankok közötti havi forgalom a fedezetlen bankközi piacon2. ábra: A BUBOR panelbankok közötti havi forgalom a fedezetlen bankközi piacon

A forgalom a bevezetés évében, 2016-ban volt a legmagasabb, ezt követően 2017-ben lecsökkent, majd 2018-tól a 6 hónapos futamidőre történő kiterjesztéssel újra élénkült és azóta viszonylag stabil szinten maradt.

A nemzetközi gyakorlattal összhangban az MNB Referenciamutató Jegyzési Bizottsága évente elkészíti a bankok BUBOR jegyzéseinek statisztikai vizsgálatát, amelynek célja egyrészt az esetleges manipulációs szándék azonosítása, másrészt a piac működésének monitorozása. A 2019. évi statisztikai elemzés továbbiakban részletezett eredményei az eddigi éves elemzésekkel összhangban megerősítik, hogy a 2016-ban bevezetett jegyzési rendszer javította a jegyzések minőségét és növelte a panelbankok aktivitását.

Az új jegyzési rendszernek köszönhetően nőtt a BUBOR információtartalma

A reform bevezetésének évében a bankok többsége meglehetősen gyakran módosított a beadott BUBOR jegyzésein, így jelentősen nőtt a BUBOR változékonysága. Míg 2015-ben 66 nap, addig 2016-ban a reformot követően a leghosszabb változatlan jegyzés 20 nap volt. Ezt követően a monetáris politikai környezettel összhangban kisebb változékonyságot mutatott, és hosszabbodott a változatlan jegyzési időszakok maximális hossza, de 2018-ban, majd 2019-ben ismét csökkent, 32 napra. Továbbá elmondható, hogy a BUBOR más piaci mutatókhoz hasonlóan a piaci viszonyoknak megfelelően mozgott, így 2019-ben hatékonyan épültek be a jegybanki lépésekből származó információk a bankközi piaci kondíciókba.

3. ábra A 3 hónapos BUBOR változatlan jegyzésének maximális hossza3. ábra A 3 hónapos BUBOR változatlan jegyzésének maximális hossza

A BUBOR jegyzések megbízhatók, az információk gyorsan beépülnek a referenciakamatba

A BUBOR fixing megbízhatóságának erősségéről a kiugró kamatjegyzések adnak visszajelzést. Bár a hivatalos BUBOR jegyzéstől eltérő egyedi banki jegyzéseknek számos természetes oka lehet (pl. eltérő kamatvárakozás, megváltozott likviditási helyzete, belső szabályzat), az átlagos kamatjegyzéstől jelentősen eltérő jegyzések adathibára utalhatnak. A kamatfixing kialakításakor használt nyesett átlagolás az adathibák kiszűrését biztosítja. Az új jegyzési rendszer megbízhatóságát mutatja, hogy a korábbi 3 évhez hasonlóan 2019 során leadott jegyzések esetében adathibára utaló kiugró érték nem azonosítható. Az egyedi banki jegyzések BUBOR fixingtől vett eltérései mérsékeltek voltak, tehát az új információk gyorsan beépültek a referenciakamatba.

2019-ben a panelbankok kamatjegyző tevékenysége magas változékonyságot mutatott. A reform évéhez hasonlóan egyik banknál sem haladta meg a 6 napot a változatlan kamatjegyzési napok átlagos hossza, illetve a jegyzések módosításának átlagos száma a kötelező érvényű jegyzési rendszer bevezetése óta a legmagasabbra emelkedett a 3 hónapos futamidőn.

4. ábra: A kamatjegyző bankok átlagos változatlan jegyzési periódusainak hossza és a módosítások átlagos száma a 3 hónapos futamidőn4. ábra: A kamatjegyző bankok átlagos változatlan jegyzési periódusainak hossza és a módosítások átlagos száma a 3 hónapos futamidőn

Az egyedi kamatjegyzők aktívak és jegyzési stratégiáikban nincs érdemi hasonlóság

Az egyedi kamatjegyzők viselkedését tekintve a 2019. augusztus-szeptemberi időszakban több strukturális törést azonosítottunk a jegyzésekben, ugyanis 4 bank a kora őszi időszakban változtatott jegyzési stratégiáján, amely egybeesett a bankközi likviditás bővülésével. A 3 hónapos BUBOR idősorának statisztikai elemzése alapján az idősorban két fontosabb törést láthattunk 2019 folyamán. A május második felében megfigyelt törés mögött a bankközi likviditást szűkítő egyedi tényezők összessége állt, míg a kora őszi időszakban a bankközi likviditás bővülése. 2019 során az egyedi kamatjegyzők viszonylag aktívak voltak.

Strukturális törések azonosítása

Az egyedi jegyzések mélyebb elemzésére az ún. Bai-Perron tesztet alkalmaztuk. A teszt technikailag az egyedi jegyzések és a BUBOR különbözetének idősorára illesztett konstans lineáris trend töréspontjait határozza meg. A módszerrel a hivatalos BUBOR jegyzéshez viszonyított egyedi árjegyzés alapján kerülnek azonosításra az árjegyző viselkedésében történő változások. (Horváth – Makay 2015)

Végül klaszterelemzéssel arra a következtetésre jutottunk, hogy 2019-ben a BUBOR jegyző bankok között nem volt olyan elkülönülő csoport, amelynek tagjai szorosan követték egymást és jegyzési magatartásuk eltért egymástól.

Klaszterelemzés folyamata

A klaszterelemzés során az egyedi kamatjegyzői stratégiák viszonyát vizsgáltuk, amely a csoportos manipuláció kiszűrését szolgálja. A folyamat első lépéseként meghatározzuk az idősorok közötti páronkénti eltérést, amit ebben az esetben a napi jegyzések különbözetének négyzetes közepeként értelmezünk („Euklideszi távolságmérték”), és a napi átlagos bázispontos eltérést jelenti. Ezek alapján kiválasztjuk a két legkisebb eltérést mutató idősort és egy klaszterbe rendezzük őket. Ezt követően ismét megkeressük a legkisebb eltérést, de a már összevont két idősor helyett az ezek átlagától vett eltérést alkalmazzuk. Ha két addig még be nem sorolt idősor közti eltérés a legkisebb, akkor ezekből egy új klasztert képzünk, amennyiben azonban egy meglévő klaszter és egy új idősor közti eltérés a legkisebb, akkor a klasztert kibővítjük az új idősorral. A folyamat addig tart, amíg minden kamatjegyző be nem kerül egy csoportba. (Horváth – Makay 2015)

Már több mint négy éve sikeresen működik a BUBOR kamatok megreformált jegyzési rendszere

Összességében az elmúlt négy év elemzései egyöntetűen megerősítik, hogy a 2016-ban bevezetett, új, kötelező érvényű jegyzési rendszer a hazai pénzügyi rendszer kiemelt referenciakamatlábának megbízhatóságát és információ tartalmát megerősítette. Az MNB Referenciamutató Jegyzési Bizottsága (RJB) kezeli a BUBOR Szabályzatot és ennek keretében folyamatosan követi és a magyar adottságokhoz igazítva implementálja a legjobb nemzetközi gyakorlatot. Az MNB az egyedi jegyzések összesítése és a referenciakamatlábak publikálása mellett részletes elemzésekkel és a panelbankokkal folytatott egyeztetésekkel támogatja a BUBOR jegyzési rendszer stabil, megbízható működését.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 372 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Pénzügyi szektor A K&H-nál percek alatt lehet online számlát létesíteni
Privátbankár.hu | 2021. február 23. 09:48
Néhány perc alatt bárki, bárhonnan, bármikor megnyithatja a bankszámláját, amihez azonnal használható digitális bankkártya is jár, anélkül, hogy bankfiókba kellene mennie, köszönhetően a K&H új fejlesztésének.
Pénzügyi szektor Marad a tőzsdén az MKB és az óriásbank is a parkettre mehet
Csabai Károly | 2021. február 19. 16:19
Bár a Magyar Bankholding MKB Bankra tett nyilvános vételi ajánlatát az egyetlen rajta kívüli részvényes, az MKB Bank MRP Szervezet visszautasította, az MKB-ból, a Takarékbankból és a Budapest Bankból álló társaság így is hatalmas, 97,19 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik az MKB-ban. Amelyet ennek ellenére nem áll szándékában kivezetni a tőzsdéről - derült ki a lapunk kérdésére adott válaszból. 
Pénzügyi szektor Felemás képet mutatnak a tavalyi lízingpiaci számok
Privátbankár.hu | 2021. február 11. 10:44
Bár 14 százalékos visszaeséssel zárta a múlt évet a magyarországi lízingpiac a koronavírus-járvány miatt, a 639 milliárd forintos finanszírozott összeg jóval meghaladja az előzetes becslésekben szereplő 550 -600 milliárd forintos összeget - közölte a Magyar Lízingszövetség. 
Pénzügyi szektor Átadták a Pallas Athéné Kiválósági Ösztöndíjakat
Privátbankár.hu | 2021. február 2. 13:10
A Pallas Athéné Kiválósági Ösztöndíj Program a koronavírus-járvány okozta szokatlan körülmények ellenére a 2020/2021-es tanévben is zavartalanul működik, sőt az MNB Alapítványának döntése értelmében a 2021/2022-es akadémiai évben is tovább folytatódik, méghozzá 30-ról 40 ezer forintra emelt havi ösztöndíjjal.
Pénzügyi szektor Megírtuk hogy kellene, fel is pörgetné a zöld finanszírozást az MNB
Privátbankár.hu | 2021. január 22. 12:19
Nagyobb sebességre akarja ösztönözni a kereskedelmi bankokat az MNB a zöld finanszírozásban. Egy most megjelent vitairatában a megújulóenergia-termelésre vonatkozó banki lehetőségeket és kihívásokat tárja fel – rímelve lapunk legutóbbi cikkére, amiben képet adtunk a hazai ingatlanállomány állapotáról és felvázoltuk a hazai Zöld Biznisz potenciálját.
Pénzügyi szektor Immár tény, hogy Mészáros Lőrincék alkuszcége a Takarékbanknak dolgozik
Privátbankár.hu | 2021. január 19. 14:50
Az elmúlt években a biztosítási alkuszok piacán gőzerővel nyomuló, Mészáros Lőrinc résztulajdonában álló Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft. újabb fontos mérföldkőhöz érkezett. A 75 százalékos tulajdonában lévő HUNBankbiztosítás Közvetítő Kft. stratégiai partnerséget kötött a Takarékbankkal – amely egyébként tavaly május óta a kft egynegyednyi üzletrészének is a birtokosa –, mely alapján 2021. január 6-a óta már elérhető a biztosítási termékek széles palettája a Takarékbank fiókhálózatában.
Pénzügyi szektor Az MNB és Mészáros Lőrinc cégének levelei felzaklatták a biztosítási alkuszokat
Csabai Károly | 2021. január 16. 17:15
Az érintettek egy részében spekulációra adott okot, hogy a jegybanki megkereséssel egy időben a Mészáros Lőrinc kisebbségi tulajdonában lévő Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft. felajánlotta nekik, képviseli az érdekeiket. Lapunk forrásai szerint azonban az MNB, mint felügyelet egy 2018-ban a hazai jogrendbe átültetett európai irányelvek meglétét kívánta ellenőrizte, egyebek mellett azt, nem számítanak-e fel túl magas jutalékokat az alkuszok. Márpedig a piacon a Hungarikumot pont azok között tartják számon, amelyek ezt a gyakorlatot követik.
Pénzügyi szektor Rábólintott az MNB az új szuperbank tagjait érintő vételi ajánlatra
MTI | 2021. január 15. 17:49
Jóváhagyta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Magyar Bankholding Zrt. és az MTB Zrt. által az MKB Nyrt. és a Takarék Jelzálogbank Nyrt. részvényeire vonatkozó kötelező nyilvános vételi ajánlatot, a részvényeseknek január 19-től február 17-ig van lehetőségük elfogadni az ajánlatot - közölte az MKB és a Takarék Jelzálogbank a tőzsde honlapján pénteken.
Pénzügyi szektor Vizsgálódott az MNB - ezért bírságolták meg a Groupamát
Privátbankár.hu | 2021. január 12. 11:10
A Magyar Nemzeti Bankrendszeres ellenőrzései keretében átfogó vizsgálatot folytatott a Groupama Biztosító Zrt.-nél (Groupama). A vizsgálat 2017 májusától a vizsgálat lezárásáig terjedő időszakot tekintette át. Bár a jegybank több hiányosságot is feltárt, ezek alapvetően nem érintik a biztosító megbízható működését.
Pénzügyi szektor Csökkent a hazai biztosítási alkuszok száma
Csabai Károly | 2021. január 6. 15:55
A biztositas.hu weboldalt üzemeltető társaság december 31-ével beolvadt anyacégébe, a Netrisk.hu Kft-be, amellyel egyidejűleg az utóbbi neve Első Online Biztosítási Alkusz Kft-re változott. Kérdés, az utóbbi években az online piacon gyakorlatilag egyeduralkodó két társaságból maradt egy mennyire tudja megőrizni a pozícióját Mészáros Lőrinc gőzerővel terjeszkedő cégével, a Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft-vel szemben.
Friss
hírlevél