TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában

Az MNB kezdeményezésére 2016 májusában bevezetésre került a BUBOR esetében a kötelező érvényű jegyzési rendszer. Az új rendszer jelentősen növelte az éves magyar GDP-vel megegyező nagyságú pénzügyi termék árazásához használt BUBOR jegyzések információtartalmát és a hátteret biztosító bankközi piac forgalmát. A 2019-es évre elvégzett statisztikai elemzés alapján a BUBOR jegyzések továbbra is megbízhatók, az új információk gyorsan beépülnek a referenciakamatba, melyet a továbbra is aktív egyedi kamatjegyzők és azok eltérő jegyzési stratégiái biztosítanak. Az MNB a jegyzések folyamatos monitorozásával támogatja a rendszer stabil megbízható működését.

Balogh Csaba és Talián Izabella, az MNB szakértőinek szakcikkét publikáljuk a Privátbankár.hu-n.

A BUBOR referenciakamatok kulcsfontosságúak a hazai pénzügyi rendszerben

A BUBOR referenciakamatként rendszerszinten kiemelt mutató, amely alapján az éves magyar GDP-nek megfelelő, azaz mintegy 40000 milliárd forintnyi változó kamatozású pénzügyi termék (hitel- és betétszerződés, kamatderivatív ügylet) árazódik. A BUBOR alakulása ezért meghatározó fontosságú a monetáris kondíciók és a pénzügyi rendszer stabilitása szempontjából.

A BUBOR megbízható árazási alapként való használatához elengedhetetlen, hogy az a valós piaci kondíciókat tükrözze. 2016 áprilisáig viszont a meghatározó lejáratokon a jegyzések egyre hosszabb időszakra beragadtak, és minden évben tovább nőtt azon napok száma, amelyeken változatlan volt a BUBOR fixing (1. ábra).

A kamatok beragadása több hatás eredőjeként állt elő. Egyrészt a 2008-as válság során gyakorlatilag kiszáradt a bankközi fedezetlen ügyletek piaca és azt követően sem indult újra az aktív kereskedés, így a jegyzőknek nem állt rendelkezésre piaci támpont. Másrészt a nemzetközi LIBOR botrányok következtében erősödött a „csordahatás”, vagyis a panelbankok a csoportátlag, illetve a korábbi jegyzéseik közelében jegyeztek. Végül pedig egyre kevésbé voltak érdekeltek a bankok a kamatjegyzésben, így a nemzetközi gyakorlatban is látott csökkenés ment végbe a panelbankok számát illetően.

1. ábra A 3 hónapos BUBOR és az alapkamattól számított különbözetének alakulása 1. ábra A 3 hónapos BUBOR és az alapkamattól számított különbözetének alakulása

A piac likviditásának növelése és a BUBOR jegyzések információtartalmának erősítése érdekében az MNB kezdeményezésére a Magyar Forex Társasággal folytatott előzetes egyeztetéseket követően 2016 májusától módosult a BUBOR Szabályzat, és a régiós mintához hasonló kötelező érvényű jegyzési rendszer került bevezetésre az 1 és 3 hónapos futamidejű BUBOR jegyzések esetében.

A 2016-os reform hatására élénkült a fedezetlen bankközi piac forgalma

Az új jegyzési rendszer hatására erősödött a fedezetlen bankközi piac forgalma, amelynek megközelítőleg 45 százalékát a BUBOR-t jegyző bankok közötti forgalom jelentette. 2016 során közel duplájára emelkedett a piaci szereplők által kötött fedezetlen ügyletek összege a leginkább releváns 3 hónapos futamidőn, illetve a csoporton belüli tranzakciókat kiszűrve még látványosabb a volt a forgalom élénkülése (Horváth – Talián 2017). A kötelező érvényű jegyzési rendszer bevezetését követően a BUBOR panelbankok jelentős összegben kötöttek ügyeleteket az 1 és 3 hónapos lejáratokon, így a pozitív tapasztalatokból kiindulva 2018 januárjától a 6 hónapos futamidőre is kiterjesztésre került az új jegyzési rendszer.

2. ábra: A BUBOR panelbankok közötti havi forgalom a fedezetlen bankközi piacon 2. ábra: A BUBOR panelbankok közötti havi forgalom a fedezetlen bankközi piacon

A forgalom a bevezetés évében, 2016-ban volt a legmagasabb, ezt követően 2017-ben lecsökkent, majd 2018-tól a 6 hónapos futamidőre történő kiterjesztéssel újra élénkült és azóta viszonylag stabil szinten maradt.

A nemzetközi gyakorlattal összhangban az MNB Referenciamutató Jegyzési Bizottsága évente elkészíti a bankok BUBOR jegyzéseinek statisztikai vizsgálatát, amelynek célja egyrészt az esetleges manipulációs szándék azonosítása, másrészt a piac működésének monitorozása. A 2019. évi statisztikai elemzés továbbiakban részletezett eredményei az eddigi éves elemzésekkel összhangban megerősítik, hogy a 2016-ban bevezetett jegyzési rendszer javította a jegyzések minőségét és növelte a panelbankok aktivitását.

Az új jegyzési rendszernek köszönhetően nőtt a BUBOR információtartalma

A reform bevezetésének évében a bankok többsége meglehetősen gyakran módosított a beadott BUBOR jegyzésein, így jelentősen nőtt a BUBOR változékonysága. Míg 2015-ben 66 nap, addig 2016-ban a reformot követően a leghosszabb változatlan jegyzés 20 nap volt. Ezt követően a monetáris politikai környezettel összhangban kisebb változékonyságot mutatott, és hosszabbodott a változatlan jegyzési időszakok maximális hossza, de 2018-ban, majd 2019-ben ismét csökkent, 32 napra. Továbbá elmondható, hogy a BUBOR más piaci mutatókhoz hasonlóan a piaci viszonyoknak megfelelően mozgott, így 2019-ben hatékonyan épültek be a jegybanki lépésekből származó információk a bankközi piaci kondíciókba.

3. ábra A 3 hónapos BUBOR változatlan jegyzésének maximális hossza 3. ábra A 3 hónapos BUBOR változatlan jegyzésének maximális hossza

A BUBOR jegyzések megbízhatók, az információk gyorsan beépülnek a referenciakamatba

A BUBOR fixing megbízhatóságának erősségéről a kiugró kamatjegyzések adnak visszajelzést. Bár a hivatalos BUBOR jegyzéstől eltérő egyedi banki jegyzéseknek számos természetes oka lehet (pl. eltérő kamatvárakozás, megváltozott likviditási helyzete, belső szabályzat), az átlagos kamatjegyzéstől jelentősen eltérő jegyzések adathibára utalhatnak. A kamatfixing kialakításakor használt nyesett átlagolás az adathibák kiszűrését biztosítja. Az új jegyzési rendszer megbízhatóságát mutatja, hogy a korábbi 3 évhez hasonlóan 2019 során leadott jegyzések esetében adathibára utaló kiugró érték nem azonosítható. Az egyedi banki jegyzések BUBOR fixingtől vett eltérései mérsékeltek voltak, tehát az új információk gyorsan beépültek a referenciakamatba.

2019-ben a panelbankok kamatjegyző tevékenysége magas változékonyságot mutatott. A reform évéhez hasonlóan egyik banknál sem haladta meg a 6 napot a változatlan kamatjegyzési napok átlagos hossza, illetve a jegyzések módosításának átlagos száma a kötelező érvényű jegyzési rendszer bevezetése óta a legmagasabbra emelkedett a 3 hónapos futamidőn.

4. ábra: A kamatjegyző bankok átlagos változatlan jegyzési periódusainak hossza és a módosítások átlagos száma a 3 hónapos futamidőn 4. ábra: A kamatjegyző bankok átlagos változatlan jegyzési periódusainak hossza és a módosítások átlagos száma a 3 hónapos futamidőn

Az egyedi kamatjegyzők aktívak és jegyzési stratégiáikban nincs érdemi hasonlóság

Az egyedi kamatjegyzők viselkedését tekintve a 2019. augusztus-szeptemberi időszakban több strukturális törést azonosítottunk a jegyzésekben, ugyanis 4 bank a kora őszi időszakban változtatott jegyzési stratégiáján, amely egybeesett a bankközi likviditás bővülésével. A 3 hónapos BUBOR idősorának statisztikai elemzése alapján az idősorban két fontosabb törést láthattunk 2019 folyamán. A május második felében megfigyelt törés mögött a bankközi likviditást szűkítő egyedi tényezők összessége állt, míg a kora őszi időszakban a bankközi likviditás bővülése. 2019 során az egyedi kamatjegyzők viszonylag aktívak voltak.

Strukturális törések azonosítása

Az egyedi jegyzések mélyebb elemzésére az ún. Bai-Perron tesztet alkalmaztuk. A teszt technikailag az egyedi jegyzések és a BUBOR különbözetének idősorára illesztett konstans lineáris trend töréspontjait határozza meg. A módszerrel a hivatalos BUBOR jegyzéshez viszonyított egyedi árjegyzés alapján kerülnek azonosításra az árjegyző viselkedésében történő változások. (Horváth – Makay 2015)

Végül klaszterelemzéssel arra a következtetésre jutottunk, hogy 2019-ben a BUBOR jegyző bankok között nem volt olyan elkülönülő csoport, amelynek tagjai szorosan követték egymást és jegyzési magatartásuk eltért egymástól.

Klaszterelemzés folyamata

A klaszterelemzés során az egyedi kamatjegyzői stratégiák viszonyát vizsgáltuk, amely a csoportos manipuláció kiszűrését szolgálja. A folyamat első lépéseként meghatározzuk az idősorok közötti páronkénti eltérést, amit ebben az esetben a napi jegyzések különbözetének négyzetes közepeként értelmezünk („Euklideszi távolságmérték”), és a napi átlagos bázispontos eltérést jelenti. Ezek alapján kiválasztjuk a két legkisebb eltérést mutató idősort és egy klaszterbe rendezzük őket. Ezt követően ismét megkeressük a legkisebb eltérést, de a már összevont két idősor helyett az ezek átlagától vett eltérést alkalmazzuk. Ha két addig még be nem sorolt idősor közti eltérés a legkisebb, akkor ezekből egy új klasztert képzünk, amennyiben azonban egy meglévő klaszter és egy új idősor közti eltérés a legkisebb, akkor a klasztert kibővítjük az új idősorral. A folyamat addig tart, amíg minden kamatjegyző be nem kerül egy csoportba. (Horváth – Makay 2015)

Már több mint négy éve sikeresen működik a BUBOR kamatok megreformált jegyzési rendszere

Összességében az elmúlt négy év elemzései egyöntetűen megerősítik, hogy a 2016-ban bevezetett, új, kötelező érvényű jegyzési rendszer a hazai pénzügyi rendszer kiemelt referenciakamatlábának megbízhatóságát és információ tartalmát megerősítette. Az MNB Referenciamutató Jegyzési Bizottsága (RJB) kezeli a BUBOR Szabályzatot és ennek keretében folyamatosan követi és a magyar adottságokhoz igazítva implementálja a legjobb nemzetközi gyakorlatot. Az MNB az egyedi jegyzések összesítése és a referenciakamatlábak publikálása mellett részletes elemzésekkel és a panelbankokkal folytatott egyeztetésekkel támogatja a BUBOR jegyzési rendszer stabil, megbízható működését.

A cikk a Garantiqa támogatásával készült.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon után, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Pénzügyi szektor Megtudtuk, ki lehet az MKB Bank új vezére
Csabai Károly | 2020. november 19. 06:04
Megbízható forrásból származó értesüléseink szerint a Mészáros Lőrinc fő tulajdonában lévő hitelintézet igazgatósága a múlt héten lemondott Balog Ádám utódjának Barna Zsoltot javasolja, aki júliusban állt fel az OTP Bank általános vezérigazgató-helyettesi székéből. Balog Mészáros másik érdekeltségénél, az Opus Global Nyrt.-nél fog a továbbiakban tevékenykedni – de meglehet, csak a 2022-es választásokig, egy újabb Fidesz-győzelem esetén ugyanis kormányzati megbízatás néz ki neki.
Pénzügyi szektor Világraszóló újdonság a magyar Erste Banktól
PR | 2020. november 18. 10:17
A hitelkártyák után immár a Mastercard-betéti kártyák tulajdonosai is igényelhetnek részletfizetést az Erste Banknál, a folyószámla-hitelkeretük terhére – a világon elsőként. A részletekről Annus Norbertet, az Erste Bank Kártya és Fogyasztási Hitelek Igazgatóság vezetőjét kérdeztük.
Pénzügyi szektor Lemondott az MKB Bank vezetője
Csabai Károly | 2020. november 13. 18:05
Balog Ádám már 2020. december 31-én távozna, ám ha addig nem találják meg az utódját, akkor legkésőbb 2021. március 1-jén.
Pénzügyi szektor Hogy élték meg a koronavírus-járványt eddig a biztosítók?
Privátbankár.hu | 2020. november 6. 15:45
A járvány minden biztosító számára rendkívüli helyzetet hozott, de a szektor így is viszonylag jól átvészelte az eddigi időszakot.
Pénzügyi szektor Egyelőre nem keresi a versenytárshoz távozott helyettese utódját Csányi Sándor
Csabai Károly | 2020. november 6. 15:02
Ezt közölték az OTP Bank illetékesei lapunk kérdésére. Az elnök-vezérigazgató július 20-án vette át általános helyettese, Barna Zsolt feladatait, miután ő aznap közös megegyezéssel távozott, s szeptember 1-jén a Takarékbank, az MKB és a Budapest Bank egyesülését előkészítő céghez csatlakozott, egy hete pedig annak igazgatóságának az elnöke.
Pénzügyi szektor Eddig jól jött ki a pandémiából a CIB Lízing
Csabai Károly | 2020. november 5. 18:11
Közel 1 százalékponttal sikerült növelnie a piaci részesedését. Igaz, úgy, hogy az a bizonyos torta kisebb, a cibesek a hazai lízingpiac 20 százalékos éves visszaesését prognosztizálják.
Pénzügyi szektor Már meg is vannak az új óriásbank első vezetői
Privátbankár.hu | 2020. november 5. 15:04
Elkezdte a felkészülést a Magyar Bankholding Zrt., hogy a három bank részvényapportja után levezényelje a Budapest Bank Csoport, az MKB Bank Nyrt. és a Takarék Csoport fúzióját, valamint, hogy csoportirányítási és prudenciális kontrollfunkciókat lásson el. A munkára a három bankcsoport szakemberei közül választották ki a bankholding vezetőinek első körét.
Pénzügyi szektor Okozhat-e fejfájást az ellen-OTP az OTP-nek?
Csabai Károly | 2020. november 4. 05:07
Erre a kérdésre végleges választ csak azt követően lehet adni, amikorra befejeződik a nagy, vélhetően több évig tartó projekt és a Takarékbank, az MKB Bank és a Budapest Bank egyesüléséből létrejön a nevet még nem kapott, de a szakberkekben nemes egyszerűséggel ellen-OTP-ként aposztrofált új hitelintézet. Folyamatosan kapunk azonban újabb és újabb információmorzsákat annak megjövendöléséhez, mi várhat ránk.
Pénzügyi szektor Lázár János szerint a közeljövőben csökkenthetik a dohányboltok számát
MTI | 2020. november 3. 08:56
Azt is mondja, hogy harminc év múlva alig lesz már dohányos ember az országban.
Pénzügyi szektor Közel 870 milliót ad a kormány a férfi vízilabda BL-főtábla három budapesti tornájára
Privátbankár.hu | 2020. november 3. 06:43
A BL-főtábla tornáira ad pénzt a kormány, az esemény helyszíne a Duna Aréna lesz.
Friss
hírlevél