A Népszava azt írja: június elejéhez képest 0,14–0,85 százalékponttal emelkedtek a lakáshitelek kamatai. A romló világgazdasági hangulat, valamint az Európa-szerte beindult kamatemelés rányomja a bélyegét a hazai bankok egymás közötti hitelezésére: drágábban, magasabb kamattal adják egymásnak a hiteleket.
Emiatt emelkedik a BUBOR (Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb), ez pedig különösen a változó kamatozású lakáshiteleseknek rossz hír. Ez a kölcsön ugyanis a BUBOR-hoz van kötve, így ha ez a referenciakamat emelkedik, a bank azt átvezeti a lakossági kölcsönökre is.
Az óvatos kamatemelés már az év eleje óta tart a változó kamatozású kölcsönöknél, de egyre több fix kamatozású terméknél is érzékelhető a növekedés. Ez persze csak az újonnan megkötött hiteleknél jelentkezik, a már korábban megkötött fix kamatozású hitelszerződéseket nem érinti.
A többség még mindig ki van téve a kamatemelkedésnek
A Központi Hitelinformációs Rendszer adatai szerint tavaly év végén már csaknem egymillió lakáshitel-szerződéssel rendelkeztek a magyar háztartások. Az MNB által a Népszavának küldött tájékoztatás szerint ezek 62 százaléka legfeljebb 1 éves fixálású vagy változó kamatozású volt.
Nem véletlen, hogy a Magyar Nemzeti Bank több eszközzel is a hosszabb kamatperiódusú hitelek felé igyekszik terelni a háztartásokat: a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel minősítési rendszerrel, a jelzáloghitel-finanszírozás-megfelelési mutatóval, a hosszú futamidejű kamatcsereügyletekkel és a jelzáloglevél-vásárlási programmal is ösztönzik a folyamatot. Ez sikeres is: az újonnan folyósított lakáshitelek háromnegyede már legalább 3 éves kamatperiódusú hitel volt az első negyedévben - a teljes, fennálló lakáshitel-állománynak azonban több mint 60 százaléka éven belül változó kamatozású. Őket tehát jó eséllyel már rövid távon is érintene egy kamatemelkedéssel járó törlesztőrészlet-emelkedés.
A jegybank nemrég újabb eszközt jelentett be, hogy a rövid távon drágább, de kiszámíthatóbb hitelek felé terelje a magyarokat: a túlzott eladósodottság elkerülése érdekében bevezetett jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatóra (JTM) vonatkozó szabályokat szigorítják október 1-jétől. Itt írtunk róla bővebben, a várható hatásokat itt elemeztük.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
