Az egy évvel ezelőtti 6,4 milliárd forintnál közel 10 százalékkal jobb, 7,0 milliárdos nettó nyereséget könyvelt el a K&H Bank – jelentette be Hendrik Scheerlinck, a bankcsoport vezérigazgatója.

A vezérigazgató a kedvező profitadatok mellett nem feledkezett meg a devizahiteles elszámolás negatív hatásainak visszahúzó hatásairól: az elszámolás és a forintosítás összességében évi 9 milliárd forintos veszteséget okoz majd a banknak. Ezt a K&H a nagyvállalati és kkv-üzletágban emelkedő bevételekkel és a javuló portfólió okán csökkenő hitelkockázati költségekkel és szigorú költséggazdálkodással tudták ellensúlyozni – mondta Hendrik Scheerlinck.

Az év első három hónapját követően a bank lakossági hiteleinek állománya 4, míg a devizahitelek elszámolásának hatásainak beszámításával szerény mértékben, de 0,3 százalékkal növekedni tudott, a bankvezető komoly reményt táplál a hitelkiváltó versennyel kapcsolatban – ahol a K&H volt az első, amely a piacon jelzáloghitel-kiváltó kölcsönt kínált. Scheerlinck szerint az elszámolással érintettek 20 százaléka fog új bankot keresni/találni hitelkiváltásra. Ezt a számot a bank arra is elfogadja, hogy a váltók mekkora arányát szeretné a bankhoz csalogatni – érdeklődés már van – mondta Hendrik Scherlinck.

A betétek terén a K&H 7,9 százalékos bővülést tudott felmutatni, míg a befektetési alapok állománya 18,3 százalékkal múlta felül a tavaly márciusi szintet. A hitel/betét mutató továbbra is extrém kedvező: 60,2 százalékról 58,6 százalékra javult. A bank az új hitelkihelyezéseken belül 9, ezen belül a jelzáloghitelek terén 17 százalékos piaci súllyal bír, azaz minden hatodik jelzálog-alapú hitelt a K&H folyósít.

Vállalati hitelezés – de kinek?

Ami jól látszik, hogy a K&H ráfeküdt a vállalati hitelezésre: a piaci részaránya a banknak 8,5 százalékról 10,2 százalékra emelkedett, a vállalati és kkv-hitelek terén 34 milliárdos új folyósítás történt. A társaságnak az nhp második szakaszában folyósított hitelekből már 20,2 százalékos részesedése van (133 milliárd forintot helyeztek ki).

Ennek ellenére azért vannak gondok: a K&H kkv-bizalmi index szerint mélypontra, 43 százalékra csökkent a beruházási kedve a vállalkozásoknak. Márpedig, ha nincs beruházási kedv, nem lesz, aki hitelt vesz fel – adott érvet kéretlenül is a feltételekhez kötött hitelbővülés elleni tábornak a K&H vezérigazgatója. Az elmúlt években a Növekedési Hitelprogram részeként komoly előrehozott beruházásokkal szembesültünk, ezzel magyarázható talán az, hogy a kkv-bizalmi index most mélypontra jutott – kommentálta Hendrik Scheerlinck az adatokat. A kisebb cégek egy része ráadásul most az uniós pályázatokra vár, ez is visszafoghatja a hitelérdeklődést, míg a nagyobb cégek igen megfontoltan, óvatosan lépkednek. Ennek ellenére egészséges hitelkereslettel találkozunk – mondta a vezérigazgató.

Javul-e a hitelportfólió a forintosítás után?

A hitelminőség terén – mint azt már említettük – javított a K&H: a nem teljesítő hitelek állománya 16,7 százalékról 14,8 százalékra javult, míg a hitelveszteségi ráta 0,9 százalékról 0,5 százalékra javult. Gombás Attila vezérigazgató-helyettes szerint ugyanakkor figyelmeztető, hogy mindez a lakossági oldalon még nem tudta érdemben csökkenteni a rossz hitel-állomány – ott 28,1 százalékról 26,9 százalékra javult csak a mutató, miközben a vállalati területen 8,1 százalékról 6,2 százalékra csökkent a minősített állomány. Mindehhez járult még a lízingtársaságnál folyamatosan növekvő arányt képviselő, „régi” lízingállomány, amelyen belül már 43,6 százalék a minősített állomány. Az összességében kedvezőbb hitelminőség okán a 2014. márciusi 3,5 milliárd forinttal szemben tavaly csak 1,8 milliárd forintnyi céltartalékot képzett a bank. Az nagy kérdés, hogy az elszámolás és a forintosítás után javul-e az állomány – erre 2-3 negyedév adataira még szükség lesz – vélekedett Gombás Attila.

A bank tőkemegfelelési mutatója 14,52 százalékról szerény mértékben 14,18 százalékra romlott. Gombás Attila szerint a mutatószámokat némileg javítja, hogy a belga anyabank, a KBC újabb 10 évig a K&H-nál tartja majd azt a 60 millió eurós alárendelt kölcsöntőkét, amit eredetileg 10 évre adtak a magyar banknak.

Ne kapkodjunk a jelzálogbankkal

A pénzintézet figyeli a piaci folyamatokat és az új szabályozókat – mondta a vezérigazgató, aki szerint így vizsgálják, milyen hatással lesz majd a portfólió alakulására a jelzálog-fedezettségi mutató bevezetése. Gyorsan nem kell lépni – árulta el Hendrik Scheerlinck, hogy a jelenlegi elképzelések szerint 2016. szeptemberéig kell eldönteni, hogy szükség van-e önálló jelzálogbank megalakítására a lejárati összhang megteremtése érdekében.