Nem alakult valami fényesen az év első fele a kis- és középvállalkozások finanszírozása szempontjából: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a kkv-szektornak nyújtott hitelek állománya 7125,6 milliárd forintot tett ki a második negyedév végén, amely minimális mértékben – 0,4 százalékkal – ugyan, de elmaradt az egy évvel korábbi 7157,3 milliárdtól.
A teljes vállalati piacon viszont jóval kedvezőbb az összkép: a jegybank adatai szerint a céges hitelek állománya új csúcsra, 12 781,2 milliárd forintra emelkedett június végére, ami 6,4 százalékos bővülést jelent az egy évvel korábbi portfólióhoz képest. A vállalati hiteleknél egyébként két fontos tendencia figyelhető meg az elmúlt egy évet illetően: az egyik, hogy az öt éven túli lejáratú kölcsönök állománya gyorsabban – éves összevetésben 7,8 százalékkal – nőtt az átlagnál, így a teljes portfólión belüli súlyuk már 52 százalék környékén mozog. A másik, hogy látványosan emelkedik a devizahitelek aránya is a portfólión belül – és már 50 százalék közelében jár –, miután a júniusig számolt egy évben közel a negyedével gyarapodott az állomány.
Minden igényt lefed az állami hitelprogram
Az MNB statisztikáiból jól látszik, hogy miközben az exportőr – többnyire a nagyvállalati körbe tartozó – cégeknél a devizahitelek súlya egyre meghatározóbb, addig a mikro, kis- és középvállalkozások leginkább forintban adósodnak el: utóbbit alátámasztja, hogy a forinthitelek súlya az év derekán ebben a körben meghaladta a 70 százalékot.
„Annak, hogy a forinthitelek változatlanul dominánsak a kkv-szektorban, két fő oka van: az egyik, hogy a kisebb vállalkozások nagy részének egyáltalán nincs, vagy alacsony arányt képvisel az idegen fizetőeszközben keletkező bevétele, így náluk a devizahitel felvétele nem reális opció. A másik, ennél is fontosabb ok, hogy az év második felére is elérhetővé tett Széchenyi Kártya Program MAX+ termékei révén a hazai kkv-k forintban is rendkívül kedvező feltételekkel juthatnak finanszírozáshoz” – mondta el lapunknak Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Hozzátette: a KAVOSZ Zrt.-n keresztül elérhető hiteleket a fő szabály szerint évi öt százalékos nettó (tehát az ügyfelet terhelő) kamat mellett adhatják a bankok – zöld hitelcéloknál viszont akár 1,5 százalékos is lehet az ügyfél által fizetendő kamat –, miközben a felvehető összeg a 250, illetve 500 millió forintot is elérheti.
Ami viszont különösen fontos – emelte ki a szakértő –, hogy a Széchenyi Programon keresztül a finanszírozási termékek teljes spektruma elérhető: a beruházási célú termékek mellett likviditási, illetve folyószámlahitelek is szerepelnek a palettán, úgy, hogy külön a turisztikai ágazatban, és az agráriumban érdekelt vállalkozások számára is léteznek konstrukciók. A lízingfinanszírozás lehetősége szintén megmaradt.
A KAVOSZ honlapján szereplő tájékoztató szerint a folyószámla- és likviditási típusú hiteleknél legfeljebb 250 millió forintos szabad felhasználású hitelhez juthatnak a kkv-k, legfeljebb három éves futamidő mellett, miközben a beruházási jellegű konstrukcióknál 500 millió forint, illetve 10 év a felső határ. A fő paraméterekhez képest három konstrukció jelent kivételt. Az egyik a beruházási hitelek között elérhető Széchenyi Mikrohitel MAX+ nevű termék, amelyet kifejezetten a mikro- és kisvállalkozásokra szabtak: itt legfeljebb 100 millió forint hitelösszeg érhető el, akár a kezdő fázisnál járó szereplőknek is. A lízingnél legfeljebb 400 millió forint igényelhető mindenféle eszköz beszerzésének céljára, míg az Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahitelnél legfeljebb 200 millió forint lehet a rendelkezésre álló keretösszeg.
Egyelőre nincs ütőképes piaci alternatíva
Gergely Péter szerint a széles termékpaletta, illetve az alapesetben 5 százalékos nettó kamat éppen elégnek bizonyult ahhoz, hogy a Széchenyi Kártya Program konstrukciói meghatározók maradhassanak a kis- és középvállalkozói hitelek piacán. Ez – tette hozzá a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője – annak ellenére igaz, hogy a piaci feltételű vállalkozói forinthitelek kamatai jelentősen csökkentek a júniusig számított egy év során: az MNB adatai szerint, miközben 2023 júniusában még 16 százalék környékén járt a szerződésekben szereplő éves kamat a változó kamatozású céges hiteleknél, addig idén júniusban már 8,2 százalék környékén járt.
A vállalati hitelek árazása szempontjából meghatározó, három hónapos budapesti bankközi kamatláb (BUBOR) szintje is erőteljesen csökkenő tendenciát mutat: miközben a múlt év szeptemberének végén még 12,6 százalék közelében mozgott, néhány nappal ezelőtt már 6,35 százalékot ért el.
„A jelenleg a 6 és 6,5 százalék közötti sávban lévő három hónapos BUBOR ugyan bő 6 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbihoz képest, még mindig nem elég ahhoz, hogy a piaci vállalkozói hitelek versenyképesek lehessenek a támogatott konstrukciókkal szemben, hiszen – ha a bankok által felszámított felárat is figyelembe vesszük – utóbbiak árelőnye még mindig több százalékpontnyi a piaci forintkölcsönökkel szemben” – emelte ki a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Kedvezőnek értékelte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetések eredményeit. 
