Isztambulból fújta be a szél: olajat és földgázt keresnek a Dunántúlon

Az Energiaügyi Minisztérium tavaly ősszel, öt év szünet után hirdetett meg új bányászati koncessziókat, hangsúlyozva a hazai termelés növelésének és az importkitettség csökkentésének fontosságát. A MOL öt koncesszióra nyújtott be pályázatot, amelyek közül négyet el is nyert. A Kiskőrös és Hatvan térségét lefedő két területre önállóan, míg a Buzsák és Tamási (Dél-Dunántúl) koncessziókra a Turkish Petroleum Corporation leányvállalatával, a TPOC Ltd-vel közösen pályázott.

A MOL és a TPAO együttműködése jóval régebbre nyúlik vissza. Már korábban is együttműködtek szénhidrogén- kitermelési projektekben Azerbajdzsánban, az ACG (Azeri-Chirag-Gunashli) mélytengeri olajmezőn 2020 óta, valamint az oroszországi Baitugan olajmezőn 2014 óta.

A két vállalat 2024 októberében Isztambulban együttműködési szándéknyilatkozatot írtak alá, amelyben kifejezték közös részvételi szándékukat kutatási, mezőfejlesztési és kitermelési projektekben a Kaszpi-térségben, Törökországban, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten. Emellett Közép- és Kelet-Európában is megalapozták a tartós és szoros kapcsolatot. A buzsáki szeizmikus mérés az első konkrét lépés a szándéknyilatkozat aláírása óta, amelyet hamarosan újabbak követhetnek majd.

 „A Turkish Petroleum Corporationnel közös magyarországi kutatási projektjeink újabb mérföldkövet jelentenek a sikeres nemzetközi együttműködéseink sorában. A jól működő stratégiai partnerségünkre példa a buzsáki mérés, hiszen áprilisban írtuk alá a koncessziós szerződést és bő fél évre rá már a terepen folyik a munka.  A partnerség lehetővé teszi, hogy a legmodernebb technológiákat alkalmazzuk, miközben a kockázatokat és költségeket is megosztjuk, így hatékonyabban és biztonságosabban aknázhatjuk ki a dél-dunántúli területekben rejlő lehetőségeket.

A jelenlegi geopolitikai környezetben az ilyen együttműködések különösen értékesek, hiszen közösen ellenállóbbak és eredményesebbek lehetünk. A magyar koncessziókban megkezdett agilis és konstruktív közös munka a következő lépés a sikeres együttműködésünkben, és biztos vagyok abban, hogy továbbiak követik majd " 

- mondta Marton Zsombor, a MOL-csoport Kutatás-Termelés üzletágának ügyvezető igazgatója. 

A Buzsák koncesszió több mint 800 km² nagyságú kutatási terület, amely az év elején bejelentett somogysámsoni kőolaj lelőhely szomszédságában helyezkedik el. A MOL szakemberei modern 3D szeizmikus mérést végeznek 214 km² területen – amelyet egy légi gravitációs és mágneses méréssel egészítenek ki jövő év elején a teljes kutatási területen. Az így gyűjtött adatokat a feldolgozásukat követően integráltan fogják értelmezni 2026-ban és a tervek szerint a kutató fúrást 2027-ben valósítják meg.

Az 3D szeizmikus eljárás hasonlóan működik, mint ahogy az orvosi ultrahang mutatja a szervezet belső részeit. Mesterségesen rezgéshullámokat gerjesztenek, melyek a föld mélyebben fekvő különféle rétegeiről visszaverődnek, ezt érzékelve megalkotható egy háromdimenziós kép a felszín alatti geológiai szerkezetekről, azaz a szakértők a föld alá „pillanthatnak”. 

A MOL a legnagyobb szénhidrogén-kitermelő vállalat Magyarországon, mintegy 1300 olaj- és földgáz kitermelőkúttal rendelkezik. 2024-ben a hazai nyersolaj-termelés 47 százalékát (csaknem 600 ezer tonna), a földgáz-termelésnek pedig több mint 80 százalékát (csaknem 1,5 milliárd m³) biztosította. Magyarország továbbra is a MOL-csoport szénhidrogén-kitermelési portfóliójának legfontosabb országa, jelenleg a teljes termelés mintegy 39 százalékát adja.