Már kimutatható hatása van az MNB növekedési hitelprogramjának: tavaly, az év második felében emelkedett a kis- és középvállalkozások (kkv) hitelállománya - mondta a Napi Gazdaság online kiadásának adott csütörtöki interjúban Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója. A növekedés szerkezete is egészségesebb lett szerinte a hosszú futamidejű, forint alapú kölcsönöknek köszönhetően.
Így húzta a hitel a növekedést
A kis- és közepes vállalatok hitelállományának javulása tavaly 0,3 százalékponttal emelhette a magyar GDP-t – mondta az MNB pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezetője. A jegybank modellszámításai alapján 1 százalékkal nagyobb vállalati hitelállomány 0,2 százalékponttal emeli a GDP éves növekedését. A vállalati hitelezés a tavalyi második és harmadik negyedévben 3 százalékkal bővült. Ha a kkv és a teljes vállalati szegmensben az éves növekedési ütem a jelenlegi szinten marad, akkor az idei év első és második negyedévében ugyanekkora hatás várható, vagyis egy évre vetítve 0,6 százalékos GDP-növekedést eredményez a folyamat – közölte Nagy Márton.
A jegybank ügyvezető igazgatója a pozitív trend kialakulásában nagy szerepet tulajdonít az MNB tavaly júniusban indított növekedési hitelprogramjának. A kezdeményezés célja az volt, hogy a kkv-szektor hitelellátottsága javuljon, amelyhez a jegybank a piacinál jóval olcsóbb, forintalapú finanszírozást biztosított hosszú futamidő mellett.
Az MNB adatai szerint az nhp hatására tavaly jelentősen javult a kkv-hitelezés: miközben a válság évei alatt 5-7 százalékkal csökkent a kkv-hitelállomány, addig 2013 második felében már nőni tudott. Ez a javulás a teljes vállalati hitelezésben is meglátszott: 3-5 százalékos éves csökkenés helyett csupán 1 százalékkal apadt a teljes vállalati hitelállomány 2013 év végén.
Az nhp I. és II. szakaszában 750 milliárd forintot helyeztek ki a gazdaságba fél év alatt, ami a kkv-hitelállomány majdnem 20 százaléka. Sőt eközben a jegybanki alapkamat fokozatos csökkentéseinek hatására a piaci vállalati hitelkamatok - vagyis az nhp-hoz hozzá nem férők hitelköltségei - 8 százalékról 5 százalékra estek - mondta a napigazdasag.hu-nak Nagy Márton.
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
