A Budapesti Értéktőzsde idei első sajtótájékoztatóján értékelte e tavalyi évet, ami egyúttal az első teljes, az új tulajdonosnál töltött év volt. A tulajdonos MNB számára az időzítés annyiból kedvező volt, hogy sikerült egy olyan emelkedő trendben bevásárolnia, amikor a magyar tőzsdei részvények épp nekilódultak, hogy kövessék a világban immár 8 éve zajló páratlan hosszt. Tavaly 35 százalékot emelkedett a BUX, és közben lépte át a 2007-ben beállított korábbi történelmi csúcsot is.
Kibocsátások
A tavalyi évben immár ismét komolyabb kibocsátásokra is sor került (a korábbi években sajnos inkább csak botránycégek részvényei és kötvényei kerültek a piacra). Hat kibocsátás valósult meg, ezek közül négy kötvény, kettő részvény: az Alteo és a Duna House. A tőzsde emellett megkezdte azon cégek felkutatását, akik a jövőben sikeres tőzsdei kibocsátók lehetnek. Összesen 300 olyan társaságot találtak, amely elméletileg alkalmas lehet a tőzsdei megjelenésre, ebből 70 céggel már potenciális kibocsátói találkozó is zajlott.
Stratégia
A Tőzsde a 2016-2020 közötti időszakra dolgozott ki egy stratégiát, ennek során a következőket szeretnék elérni. A legfontosabb, hogy évente öt új, jó minőségű részvényt vagy vállalati kötvényt vezessenek a tőzsdére. Szeretnék, ha sikerülne nagy kapitalizációjú, likvid, igazi blue chip céget is a tőzsdére hozni, olyat, mint ma a Telekom, a Mol, az OTP és a Richter. Cél az, hogy az MSCI Hungary index négy éven belül öt céget tartalmazzon.
Fontos cél a kis-, és középvállalkozások tőzsdére hozatala is, 30 ilyen vállalatot szeretnének a piacra vonzani négy éven belül. Emellett igen lényeges cél, hogy a már most tőzsdén lévő részvények likviditása is növekedjen, ehhez ki szeretnék terjeszteni az árjegyzés rendszerét húsz papírra. Így vélhetően nem fog előfordulni, hogy egyes papírokra napokig, esetleg hónapokig nem kötnek likviditás hiányában. Ha a befektető tudja, hogy egy adott likviditás biztosított a papírra, szívesebben vásárol meg egy-egy kisebb részvényt, így ezek forgalma fellendülhet.
Vége a könnyű pénznek
A tőzsde szerepe 2020-ig a tőkeigénnyel rendelkező cégek számára felértékelődik, miután a jelenlegi könnyű pénzek (EU források, NHP) kifogynak, és akkor a tőkéhez jutás elsődleges szerepe a tőzsde lesz, ahogy ez egyébként a kapitalizmusban általános. Ennek támogatására létrejön a Magyar Tőzsdefejlesztési Alap, amely 20 milliárdos tőkéve fog rendelkezni, és célja az, hogy a magyar kkv-k tőzsdeképessé válását elősegítse. A támogatások olyan költségekre vonatozhatnak, melyek a tőzsdei bevezetéssel kapcsolatok, és eddig esetleg elriasztották a kisebb cégeket a tőzsdére lépéstől.
Befektetők vonzása
A tőzsde nemcsak a kibocsátói oldalt, hanem a befektetői oldalt is erősíteni szeretné. Ennek érdekében úgynevezett roadshowkat tartanak, melynek során bemutatják a tőzsdét és az ott szereplő vállalatokat a potenciális külföldi befektetőknek. Tavaly nyáron Párizsban mutatkozott be az Alteo, az Állami Nyomda, a CIG Pannónia, a Duna House, a Graphisoft Park és a Magyar Telekom. Ősszel Londonban zajlott hasonló esemény a J. P. Morgannal közösen. Emellett Varsóban, Belgrádban, és itthon, Budapesten is sor került bemutatókra.
Bővült az aktívum. 
Így fektetnek be Magyarország legjobb szakemberei
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
Az AI olyan lesz, mint a mobiltelefon – Klasszis Podcast
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
