Durva dolgok történtek az utóbbi időben a kriptovaluta-piacon. A bitcoin árfolyama október 6-án még új történelmi rekordot döntött kevéssel 126 ezer dollár fölött. Majd napokkal később bezuhant, és másfél hónap alatt mintegy harminchét százalékot veszített értékéből a helyi minimumig (81 ezer dollár körül). A piacon mindenki azt találgatja, hogy megérkezett-e a medvepiac (a tartós áresés trendje), vagy esetleg mégsem.
Számos jel arra mutat, hogy igen, hiszen egy ekkora mértékű esés már az egyébként nagy ingadozásokat mutató kriptovalutáknál sem tűnik egyszerű korrekciónak, vagyis nem csak átmeneti csökkenésnek látszik. A grafikonokon különböző fontos trendvonalak, mozgóátlagok estek el, esést jelző alakzatok alakultak ki, ami miatt a legtöbb technikai elemző is trendfordulót kiáltott. Szerintük mostantól bizonytalan ideig lefelé vezet majd az út.
Láncreakció a mélybe
A 2022-es hírhedt FTX-csőd óta nem volt ilyen rossz hónapja a bitcoinnak, mint eddig a november. Ahogy ilyenkor lenni szokott, az esést felerősítette a határidős pozíciók tömeges kényszerzárása, ami egyfajta láncreakciót indított be. Az árfolyamesés miatt bedőlt sok ilyen pozíció, amelyeket nem tudtak finanszírozni tulajdonosaik. Emiatt le kellett ezeket zárni, ami további eladói nyomást generált. Ez azután további esést okozott, újabb kényszerlikvidálásokat, és így tovább.
Állítólag csak októberben 19 milliárd dollárnyi határidős pozíciót kellett kényszerzárni. Eközben az úgynevezett hangulatindexek, mint például a „félelem és mohóság index”, több éve nem látott mélységbe értek, a tízes érték alá (a maximumérték száz, de 25 alatt már extrém félelemről beszélnek).
Mániára ború
A pesszimista véleményeket erősíti, hogy eddig a bitcoin általában négyéves ciklusokban mozgott, mert a négyévente bekövetkező úgynevezett feleződés után (és már előtte is) mindig kezdődött egy emelkedés. A jó világ általában hozzávetőleg három évig tartott, plusz-mínusz néhány hónap. A korábbi ciklusok alapján sokan kiszámolták, hogy az idei csúcsnak október végén kellett volna jönnie – de nem igazán következett be, ami sokaknak csalódást okozott.
Az emelkedő trendek végén általában – egy meredek ugrás és csúcsdöntés után – hirtelen fordulattal lefelé indultak az árak, és nagyjából egyéves medvepiac következett, legutóbb például 2021 végétől 2022 végéig. Úgy tűnik, hogy most is ez van, bár ezúttal hiányzott az eufóriás szakasz, az utolsó meredek ugrás. Idén a bitcoin inkább óvatos, szolid, apró történelmi csúcsocskákkal araszolt felfelé.
Ég a gyertya, ég
Leegyszerűsítve ez látható a bitcoin egyéves gyertyákat ábrázoló grafikonján is. Zöld gyertyákat, tehát emelkedő éveket láthatunk 2015-ben, 2016-ban, 2017-ben, majd következik egy piros gyertya 2018-ban. Ismét emelkedő évek következtek 2019-ben, 2020-ban és 2021-ben, majd 2022-ben jött egy esés.
Most azonban csak két zöld gyertyát láttunk egymás után (2023, 2024), és komoly esély van rá, hogy a 2025-ös évet a bitcoin mínuszban zárja, azaz piros gyertyával. Bár még nincs vége az évnek, és a pár napja még 80 ezer dollárhoz közelítő bitcoin e sorok írásakor éppen visszakúszott 88 500 dollárra. (Persze ez sem garancia semmire, és nem vigasztalja azokat, akik százezer dollár felett vásároltak.)
Számos erő lökte a mélybe?
De mi is volt az oka ennek a nagy esésnek? Utólag mindig könnyebb megmagyarázni. Mindenesetre makrogazdasági, tőkeáramlásokkal kapcsolatos, technikai elemzési, sőt geopolitikai faktorokat együtt emlegetnek. A fontosabbak:
- Az október tizedikei hatalmas esést az amerikai-kínai kereskedelmi háború eszkalációjának réme váltotta ki.
- Novemberben már inkább az volt az aggodalom fő oka, hogy a decemberi amerikai kamatvágás esélye különböző adatok nyomán kilencven százalék közeléből negyven százalékra csökkent. Mára azonban javult a helyzet, ismét hetven százalékra emelkedett ez a valószínűségi mutató.
- Megfordultak a pénzáramlások: míg korábban hatalmas összegek mentek a kriptovalutákat vásárló ETF-ekbe, azaz tőzsdén kereskedett alapokba és befektetési társaságokba (DAT-ok), csak novemberben, csak az amerikai ETF-ekből mintegy 3,7 milliárd dollárt vontak ki.
- Egyes befektetési társaságok, amelyek csak kriptovaluták felhalmozásával foglalkoznak, elkezdték a tartalékaikat eladni, mert az árfolyamuk nagyon mélyre esett. A részvényesi érték növelésének jobb módját látták abban, hogy inkább saját részvényeket vásárolnak vissza nyomott áron.
- Az október 1-től november 12-ig tartó rekordhosszúságú amerikai kormányzati leállás is közrejátszhatott az eseményekben, amely csökkentette a piacon rendelkezésre álló likviditás (szabad tőke) mennyiségét. Sok kisbefektető bizonytalannak érezhette az állását vagy a jövedelmét.
- Csökkent az általános kockázatvállalási hajlandóság a piacokon (elszállt például a VIX index is).
- Negatívan érinthette a kriptovaluta-szektort a mesterségesintelligencia-üzletággal kapcsolatos aggodalmak erősödése is. A bitcoin ugyanis a múltban gyakran kisebb-nagyobb mértékben együtt mozgott az amerikai technológiai szektorral, amely a hónap során szintén nagyot esett.
- Másrészt viszont a bitcoin az év egészében lemaradt a technológiai részvényektől, és inog a „digitális arany”-narratíva is, miután az idei teljesítménye alatta maradt a valódi aranyénak.
Kifulladtak a narratívák
De vannak itt még további faktorok bőven. Sok elemző és influenszer szerint a kriptovalutapiac egyszerűen kifogyott az új ötletekből. A 2023 elején indult és minimum 2025 őszéig tartó ralit az indította be igazán, amikor elérhető közelségbe került az amerikai Bitcoin ETF-ek (tőzsdén kereskedett alapok) létrehozása. Később azután az Ethereum ETF-ek is megjelentek a színen.
Azután 2024 végén Donald Trump elnökké választása lendített hatalmasat a szektoron, hiszen ő kriptobarát elnökként ismert, ezt ígérte, ezt várták tőle. (Bár elég sok csalódást okozott.) Ezzel összefüggésben erős reményeket fűztek az amerikai jogszabályok kedvező változásához is.
Mémek és titkok
Voltak még további narratívák is az elmúlt pár évben a blokkláncokon, például volt mémérme-őrület vagy AI (mesterséges intelligencia) bikapiac. Az utóbbi időben pedig a titkos tranzakciókat lehetővé tevő privát blokkláncok és érméik árfolyama ugrott meg (főleg a ZCash /ZEC/). Az utóbbi hónapokban a blokkláncon működő decentralizált határidős tőzsdék, a „perps DEX-ek” népszerűsége is alaposan megnőtt. Ezekről például azt tartják, hogy nemcsak emelkedő, hanem eső árfolyamok mellett is remekül tudnak teljesíteni, és bevételeket tudnak termelni befektetőik, érmék tulajdonosai számára, már ahol van nyereségmegosztási rendszer az érmék mögött.
Volt még sok más szakmai téma is, mint például a szupergyors blokkláncok vagy a zero knowledge technológia (ZK) megjelenése, és bimbózóban van az őrület a blokklánc-alapú online fogadási platformok körül is. Lehet, hogy ez utóbbi lesz a következő nagy téma 2026-ban.
De olyan nagy katalizátort, mint az ETF-ek és velük az intézményi befektetők megjelenése volt, az amerikai jogszabályok változása vagy a kriptobarát amerikai elnök feltűnése, egyelőre nem látni a láthatáron. Sokak számára úgy tűnhet, hogy a kriptóvilág az eddigi narratívákat, témákat rágja újra és újra. Igazán nagy újdonságot, ötletet nem sikerült mostanában senkinek sem kitalálnia.
Trump mentőangyalból mumus lett
Donald Trump szerepét sokan újabban kifejezetten negatív színben látják. Sokan már úgy érzékelik, hogy a bitcoin amolyan Trump-féle dolog, „Trump-eszköz”. Így Donald Trump népszerűségének az utóbbi hónapokban tapasztalható erős csökkenése a jövő évben esedékes középidős választások előtt a bitcoint is lefelé húzza.
Emellett attól is félnek, hogy ha az ellenzék, azaz a demokraták nyernek, ami jelenleg nagyon valószínűnek tűnik, és többséget szereznek a törvényhozásban, akkor megakad az a törvénykezési munka, ami a kriptóiparnak kedvező kimenetelű lehetett volna. Az is lehet, hogy felülírnak olyan korábbi döntéseket, mint például Donald Trump rendelete az amerikai állami bitcointartalék létrehozásáról, vagy megtorpedózzák az eddig meghozott kriptóbarát törvényeket is.
Bajba kerülhet a bitcoin-kisgömböc
További negatív katalizátort jelentett az esésben, hogy kétségek merültek fel a piacra eddig rengeteg tőkét hozó nyilvános, tőzsdei befektetési társaságok (DAT-ok) és ETF-ek szerepével kapcsolatban. Félő, hogy a tőkekivonás ezekből kriptovaluta-eladásokat generál, ez lejjebb löki az árfolyamokat, majd emiatt ezeknek a társaságoknak és ETF-eknek még több kriptovalutát kell eladniuk, és a többi.
A piacon a legnagyobb bitcoin-tartalékot felhalmozó Strategy (volt MicroStrategy), amelyet Michael Saylor vezet, jelenleg bajosan tudna újabb tőkét bevonni, és úgy tűnik, elfogyott a pénze a további bitcoinok vásárlására. Ráadásul előkerült egy pletyka, amely szerint eladott volna a bitcoinjaiból, bár erre megerősítés nem érkezett.
Az AI-őrület elviszi a showt
Az viszont nagyon valószínű, maga is megszellőztette, hogy a JP Morgan az általa összeállított részvényindexekből kiveszi azokat a társaságokat, amelyek a tőkéjük több mint ötven százalékát kriptovalutában tartják. Ez leginkább a Strategy-t érintené, amely ha kikerül az indexekből, az milliárd dolláros nagyságrendű eladást indukálhat egyes, indexkövető intézményi befektetők oldaláról.
Paradox módon egy másik negatívum az utóbbi időben az amerikai részvények száguldása volt. Amint említettük, a kriptovaluták gyakran egy irányba mozognak az amerikai technológiai piaccal. Ha az irány stimmel is, idén az amerikai technológiai papírok sokkal jobban teljesítettek a bitcoinnál. Így sok ember fejében ott van most, hogy inkább mesterségesintelligencia-részvényekre kéne spekulálni. Ez egyszerűen elvonja a figyelmet a kriptovalutákról. Kriptovalutákról állítólag szinte senki nem beszél a befektetők körében, a mesterségesintelligencia-részvényekről viszont szinte mindenki.
Nincs még minden veszve?
Sokan most attól tartanak, hogy ebből a gödörből nehéz lesz kimászni, amíg nincs a láthatáron olyan új téma, narratíva, érvrendszer, ami a kriptovaluták árfolyamát ismét felfelé lendítheti ki. Azért vannak bőven érvek amellett is, hogy az esés nem fog sokáig tartani. Az egyik ilyen, hogy egyelőre hiányzott az a mániás szakasz, ami a korábbi bikapiacok végét jelentette. Ez a bikapiac nem úgy végződött, mint a többi, bár persze sehol sincs kőbe vésve, hogy minden bikapiacnak hasonlónak kell lennie.
Egy másik érv, hogy a múltban voltak ennél is nagyobb visszaesések, amelyek után mégis folytatódni tudott a trend, emelkedés jött (lásd a képet). Hogy most is úgy lesz-e, nem tudjuk. Az utóbbi napok emelkedése a 80-81 ezer dolláros mélypontról 87-88 ezer dollárra lehet akár a short (eladási) pozíciók zárása miatt kialakult átmeneti korrekciócska is.
Minden ciklus más és más?
Egy másik érv a folytatás mellett, hogy olyan hatalmas mértékű pesszimizmus és kiábrándultság van jelenleg a piacon, ami után a múltban, ha nem is rögtön, de többnyire pár hónapon belül erőteljes emelkedés következett be. Most leépült a sok határidős pozíció nagyobb része is, és megélénkült az azonnali piac, amit egészségesnek tartanak a folytatás szempontjából.
Van még szó szerint legalább százféle különböző indikátor és mutató, amelyekkel vizsgálják az árfolyam és a különböző befektetői csoportok viselkedését. Kik vesznek, kik adnak el, kik shortolnak, kik longolnak? Mennyi a short és a long pozíciók aránya? Hányan állnak vesztésben és hányan nyerésben, stb., stb.? Úgy tűnik azonban, hogy ezek nagy része csődöt mondott, nem jelezte előre a jelenlegi esést, így a folytatásra nézve is kevés információtartalommal bírnak. (Sovány vigasz, hogy nem jelezték azt sem előre, hogy meglett volna a bikapiac csúcsa.) Abból, hogy két négyéves kriptópiaci ciklusban mi hogyan történt, nem feltétlenül következik, hogy a harmadik során is megismétlődik mindez.
Csak a fejedben létezik?
A befektetői pszichológia furcsa dolog, sokan voltak boldogok, amikor a bitcoin felfelé elérte, átlépte a nyolcvan vagy kilencven, hát még a százezer dolláros határokat, vagy az ether a háromezret. Most pedig, amikor ugyanez felülről lefelé történt, tragédiaként élik meg. A bitcoin jelenlegi ára utoljára áprilisban fordult elő, az ether júliusi szinteken tartózkodik.
Egy biztos, ha valaki erre a piacra be akart volna szállni, akkor most sokkal jobb áron teheti meg, mint másfél-két hónappal ezelőtt. Számukra talán eljött az ideje az első óvatosabb vételeknek.
A Bitcoin pedig köszöni szépen, de jól lesz, akkor is, ha éppen csökken az árfolyama. Már sok százszor költötték a halálhírét, de még mindig magához tért.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
A gázolaj beszerzési ára továbbra is változatlan. 
