Mindössze pár nappal azután, hogy a bitcoin 126 080 dolláron új történelmi csúcsot döntött, eljött a „Fekete péntek”, a „nagy vérfürdő”, avagy „a történelem legnagyobb kriptovaluta származékos piaci likvidációs hulláma”. A hangzatos cikkcímeket bizony alátámasztják a statisztikák is. Bár az árfolyamok esése százalékban nem tűnik annyira mellbevágónak és nem példa nélküli, az elszenvedett veszteség igen, azt ugyanis többnyire 19,1 milliárd dollárra teszik.
Ez a sokszorosa annak, ami a 2020. márciusi Covid-mélyponton vagy a 2022. őszi FTX-összeomlás idején bekövetkezett. Részben azonban azért, mert azóta a piac mérete is sokkal nagyobb, az árfolyamok jóval magasabbak. Súlyos esetről regél azonban az az adat is, hogy most mintegy 1,6 millió befektető pozícióit likvidálták, azaz zárták le kényszerértékesítéssel pénteken és szombaton, 24 óra alatt.
Péntek este, majd szombaton a bitcoin 121-122 ezer dollárról első körben mintegy 113 ezerre zuhant, majd egy időre 110 ezer alá is lement. Az első jel az volt, amikor Kína bejelentette a stratégiai nyersanyagnak tekintett ritkaföldfémek exportjának korlátozását. Azután órákkal később, lényegében Donald Trump amerikai elnök egyetlen közösségimédia-bejegyzése nyomán indult be a nagy krach péntek este, amelyben Kínát száz százalékos vámokkal fenyegette meg.
Trump lenyomta, Trump visszatette
Az egész órákon belül lezajlott, és innét ismét 110 ezer környékére, majd érezhetően e fölé ment vissza a bitcoin árfolyama. Peking és Washington ugyanis már a hétvégén lépéseket tett a feszültségek enyhítésére. „Az Egyesült Államok segíteni akar Kínának, nem pedig ártani neki” – írta Trump elnök egy későbbi Truth Social-posztjában. A kínai kereskedelmi minisztérium pedig kijelentette, hogy a ritkaföldfémek exportjának ellenőrzése nem jelent általános tilalmat, a jogosultak továbbra is engedélyt kapnak majd, és mindez várhatóan csak minimális hatással lesz a globális termelésre és az ellátási láncokra.
A helyzet már vasárnap sokat javult, és hétfő délután a bitcoin ismét 115 ezer dollár körül volt, ami egy hetes visszatekintésben csak 7,5 százalék mínusz. Ezzel tehát még messze nem tűnt el a pénteki nagy visszaesés, de például október 1-jén vagy szeptember 22-én is itt volt az árfolyam, így nagy tragédiáról sem lehet beszélni. A meglepetések másutt vannak.
Sokkal nagyobbat zúgott a többi
Ahogy az általában lenni szokott, a fontosabb alternatív kriptovaluták, mint az ether (ETH), a BNB (BNB), a solana (SOL) vagy a hyperliquid (HYPE) jóval nagyobbat estek, mint a nagy öreg, a bitcoin. Ebben a körben tíz helyett inkább húsz-harminc százalék körüli mínuszok voltak jellemzők a mélyponton, bár ennek egy részét már visszanyerték ezek a kriptók, ahogy a következő képen is látszik.
Vége az altcoin-szezonnak? – teszik fel a kérdést sokan, miután a még kisebb – a toplistákon az 50-1000. helyek környékén mozgó – kriptók egy része 30-50 százalékos értékvesztést szenvedett el, és azóta is gyengélkedik. (Az altcoin-szezon az, amikor a bitcoinon kívüli, „alternatív kriptók” mutatnak jelentős erőt, emelkednek sokat.)
De ennél sokkal nagyobb kérdés, hogy a lényegében 2023 eleje óta, tehát közel három éve tartó kriptovaluta-bikapiac (hossz), azaz emelkedő trend ezzel kifulladt-e, vagy sem. De ha azt nézzük meg, hogy egyáltalán miért történt ez a nagy beszakadás, akkor van esély arra, hogy még kiheveri a piac a következő hetekben vagy hónapokban.
Mi okozta a Fekete Pénteket?
Miért alakult ki, miért volt ennyire súlyos és mély a krach? Egy influenszer szerint az említett politikai fejleményeken túl extrém sok tőkeáttételes pozíció épült ki a 126 ezer dollár körüli bitcoin-csúcs után. A magas tőkeáttétel és a nyitott pozíciók nagy száma miatt pedig a piac sebezhetővé vált.
Ehhez jött még, hogy mindez „hétvégi likviditási vákuum” idején történt, amikor péntek este sokan már pihennek. A még aktív piaci szereplők pedig ilyenkor hajlamosak még inkább csökkenteni a kockázatot. A derivatívák piacának sajátosságai további stresszt okoztak, például a finanszírozási kamatláb (funding rate) is költségessé tette a pozíciók fenntartását.
A szabályozási háttér is labilisabbá vált, a piac régóta vár az amerikai kriptós törvények rendbetételére. A folyamatos amerikai politikai bizonytalanság miatt azonban most egyes intézmények óvatosabbá váltak, ódzkodni kezdtek az esések megvételétől.
Hogy merre megy tovább innen a piac, azt senki sem tudja, hacsak egyes politikusok nem. Ehelyett vannak optimistább (bika) és pesszimistább (medve) forgatókönyvek, sokféle árfolyamcél-számmal.
Minden elbukott pénzt megnyert valaki
A mostani beomlás inkább csak korrekciónak számít, amire emelkedő trendben is gyakran van példa. A hasonló zuhanások ezen a piacon, amelyek tömeges származékos piaci kényszerzárásokat okoznak, évente 4-8 alkalommal is előfordulhatnak. Lásd erről:
Érdemes még megemlékezni arról, hogy a határidős piac nulla összegű játék. Azaz azt a 19,1 milliárd dollárt, amit a hírek szerint a kényszerlikvidált pozíciókon veszített az a 1,6 millió kereskedő – valaki más meg megnyerte. Vagyis az lenne a precíz megfogalmazás, hogy a befektetők egy része veszített, más része pedig nyert 19 milliárdot. De ez persze nem nézne ki olyan jól a cikkek címében.
A rejtélyes cápa megszedte magát
Volt legalább egy nagybefektető, aki gyanúsan jó időzítéssel, a zuhanás beindulása előtt kevesebb mint egy órával nyitott óriási short (esésre játszó) pozíciót, ezen pedig mintegy kétszázmillió dollárt keresett. A piacon rengetegen vélik úgy, hogy valahonnan fülest kaphatott, súgtak neki, azaz bennfentes kereskedelem gyanúja merül fel.
Az illetőt látszólag azonosítani lehet Ethereum-domainneve (ereignis.eth) alapján, és a szálak egy, korábban már bűncselekményekkel vádolt kriptós személyiséghez vezetnek. (Garrett Jin-hez, a BitForex egykori vezérigazgatójához.) Mások szerint azonban ez túlságosan is átlátszó, így inkább egy hamis, megtévesztési célú nyom lehet, mert nem logikus, ha valaki a sötét üzletekre használt számláját ilyen módon szándékosan felfedi.
Sokkal lejjebb volt a halálspirál alja
A villámgyors, automatikus kényszerértékesítések által hajtott halálspirál egyes rendszereken egyébként 100 900-ig is levitte a bitcoin-árat. Kiütve ezzel rengeteg óvatlan vagy nem eléggé körültekintő befektető határidős pozícióit. Ez a leszúrás nem is látszik minden grafikonon, annyira gyorsan következett be, és nem minden kereskedési platform vagy árfolyamszolgáltató számolt be róla. (Sok információs rendszer átlagokat használ, így az algoritmus nem érzékel minden árszintet.) Ez azonban aligha vigasztalja azokat, akik pozícióit emiatt zárták le (vételi pozíciókat alacsony áron, nagy veszteséget okozva).
Holtan találták Lamborghini-jében
A múlt heti Fekete Péntek következményei és tanulságai még várhatóan sokáig velünk lesznek. Egy ilyen, látszólag bulvárhír, hogy Konstantin Ganics híres ukrán kriptovaluta-befektetőt holtan találták a Lamborghini-jében a piaci összeomlás közepette. A tragédia azonban nem egyedi, rávilágít a kriptovaluta-influenszerekre és befektetőkre nehezedő nyomásra, felhívja a figyelmet a digitális eszközök szektorában dolgozók mentális egészségére.
Nagyobb baj lehet abból, ha kiderül, hogy valamely kriptotőzsdénél vagy nagyobb kriptovaluta-szolgáltatónál túl nagy lyukat ütött a krach a tartalékokban. Ha valamelyik méretes kriptotőzsde bedőlne, az dominóeffektust indíthatna el az egész szektorban, ahogy az 2022-ben történt az Terra (LUNA) és FTX-tőzsde összeomlása után.
Vannak influenszerek, akik most azt ajánlják, hogy vonjuk vissza pár hétre tőkénket a CEX-ekről (centralizált tőzsdékről), és ne vállaljunk tőkeáttételes pozíciókat, vagy csak csekély kockázatot vállaljunk.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Kína és Oroszország megakadályozta, hogy hét, Észak-Koreához köthető hajót felvegyenek az ENSZ szankciós listájára. 
