Augusztus 24-én 4954 dolláron tetőzött az ether árfolyama a Coinmarketcap adatai szerint – más rendszerek kissé eltérő értékeket mutatnak –, ami 2021 novembere óta nem látott, történelmi szint. Bár ezután némi korrekció következett, ilyenkor az a jellemző, hogy sok új befektető lép be, és kezd el az adott befektetési eszközre spekulálni. Ez látszik egyes forgalmi adatokból is, bár a nyár és a vakációk ideje miatt talán nem mindenütt egyformán.

Veszélyes iparág

Sokan a tőkeszegény kisbefektetők közül a derivatív piacokon spekulálnak, aminek a pár legfontosabb kriptovaluta esetében már több főbb terepe létezik.

• Vannak határidős és opciós kontraktusok egyes hagyományos származékos tőzsdéken, például az USA-ban.
• Bőven léteznek határidős és opciós teremékek az úgynevezett CEX-eken (centralizált kriptovaluta-tőzsdék, mint a Binance, a Coinbase, az OKX, a Deribit, a Kraken stb.), ez valószínűleg a legnagyobb forgalmú cégcsoport.
• Vannak szép számmal a blokkláncon működő decentralizált kriptovaluta-tőzsdék is (mint a Hyperliquid, a dYdY, a Helix, az Aster, az Orderly), bár ezek likviditása még kisebb az előző csoportnál.

Pedig ez az üzletág cseppet sem veszélytelen. Általában minden nagyobb piaci elmozdulásnál jönnek a hírek, hogy hány százmillió vagy milliárd dollárnyi származékos pozíciót kellett kényszerzárni a kriptós szektorban. A kisebb és nagyobb, óvatlan vagy képzetlen befektetők egy része rendszeresen hatalmas veszteségeket szenved el, amikor nem az általuk várt irányba mennek az árak.

Alacsonyabb kockázatú kriptóbefektetések?

Pedig vannak a kriptovaluta-befeketésnek olyan módjai, amelyek kockázata viszonylag alacsony – igaz, a rizikóval arányosan általában az elérhető hozam is csökken, valamint dolgozni is kell velük rendesen. Korábban írtunk DeFi (decentralizált pénzügyi) alkalmazásokról, amelyek hozama a három számjegyű értékeket is eléri mostanában.

A magas kockázat miatt azonban ezt is elsősorban professzionális szinten érdemes végezni. Például úgy, hogy a kockázat legalább egy részét határidős, opciós üzletekkel fedezi a befektető. (Ami egyébként nagyon nehéz, mert a legjobb hozamú DeFi-pozíciók összetétele percről pecre változik.)

Egy másik alacsonyabb kockázatú kriptós befektetési forma egyfajta kamatarbitrázs vagy finanszírozási arbitrázs (funding arbitrage). Ez azt jelenti, hogy az egyik kriptótőzsdén vásárolnak, a másikon eladnak egy terméket, és a kettő eredője idővel, rendszerint napok vagy hetek után egy kamatszerű jövedelem.

Fizetnek a pozíciónyitásért

A határidős kriptotőzsdéken ugyanis nincs úgynevezett fizikai leszállítás, az árfolyamok ezért könnyebben eltérhetnek az azonnali ártól. Ezt úgy igyekeznek szabályozni, az árat visszalendíteni a piaci középérték felé, hogy finanszírozási kamatlábat (funding rate) fizettetnek a befektetőkkel.

A leggyakoribb esetben a long (vételi) pozíciók tulajdonosai szerény, durván évi tíz százalék körüli kamatot fizetnek befektetésük után, a short (eladási) pozíciók tulajdonosai pedig megkapják ugyanezt. Lényegében tehát a longosok fizetnek a shortosoknak.

Venni és eladni is érdemes

Ha viszont sok a vevő, akkor az árfolyam is eltérül és ez a kamat felmegy, még jobban megéri tehát shortolni a terméket. Új shortosok lépnek be, és az egyensúly idővel helyreáll. Kérdés, mennyi idő alatt. A kamatláb lehet negatív is, ami elég gyakran előfordul. Ilyenkor persze a shortosok fizetnek a long pozíciók tulajdonosainak.

Ehhez jön még, hogy az egyes tőzsdéken a kamatláb nem egyforma. Így aztán lehet, hogy az egyiken pozitív (tehát shortolni érdemes), a másikon meg negatív (ott a longosok járnak jól). Vagy azonos az előjel ugyan, de nagy a különbség. Például az egyik tőzsdén csak plusz 15 százalék az éves finanszírozási kamatláb, a másikon meg évi plusz hatvan. Az első helyen ekkor is vételi, a másodikon eladási pozíciót érdemes nyitni.

Jutalmazzák a hűséges befektetőket

A kamatarbitrázst összefoglaló, összehasonlító oldalak is segítik. Ilyenek például a Hyperliquid, Extended, Smartbitrage és a Rage Trading  linkelt aloldalai. Ezeken szinte mindig lehet olyan kriptókat találni, amelyek két különböző tőzsdén nagyon eltérő finanszírozási kamattal forognak. A következő képen például a Hyperliquid tőzsde HYPE érméjének éves szintre átszámolt finanszírozási kamata látható az utóbbi egy hétben, különböző tőzsdék között, szép kétjegyű értékekkel. (Vigyázat, az első tétel, a HYPER nem ugyanaz, mint a HYPE!)

Hogy teljes legyen a kép, egyes decentralizált tőzsdéken még úgynevezett airdrop is várja a befektetőket (az adott platform saját érmét bocsát ki, majd jutalomszerűen kiosztja aktív és hűséges befektetőinek és partnereinek). Ilyen várakozások vannak például a Hyperliquid, az Extended, a Lighter, a What Exchange és a Reya decentralizált származékos kereskedési rendszerek körül.

Több lábon is lehet állni

Vannak, akik nem két származékos tőzsdét használnak, hanem – ha magas az adott kriptónál a kamattartalom – megveszik az azonnali piacon, és eladják határidőre (spot-perp arbitrázs). Ez valamivel nyugalmasabb és alacsonyabb kockázatú tevékenység, de a hozamlehetőségek is valamivel mérsékeltebbek.

További stratégiai plusz lehet, ha valamely lekötött, kamatozó kriptovalutát fedeznek határidős eladással, például ether helyett wstETH-t vásárolnak (becsomagolt, lekötött – stake-elt – ethert). Vagy ilyen lehet a HYPE is, valamint más tőzsdék olyan saját kriptói, amelyek a befektetőknek részesedést adnak az adott tőzsde nyereségéből. (A bevételekből ugyanis rendszerint érméket vásárolnak vissza.) Így a befektető az üzlet prompt lábán is kereshet pénzt, nemcsak a határidős kamattartalmon.

Hátrányban a kisbefektetők

A kisbefektetők számára a kriptós kamatarbitrázs alapvetően nehéz terep, mert többszörösen hátrányban vannak. Egyrészt rendszerint jóval magasabb kereskedési díjakat (brókerjutalékokat) fizetnek, mint a millió dollárokkal játszó intézményi befektetők. Másrészt rendszerint nincs a birtokukban a megfelelő eszközkészlet – például kockázatelemző szoftverek, automatizált kereskedési segédletek, bennfentes adatbázis, humán elemzői háttér –, mint a nagyoknak.

Az említett kamatarbitrázs persze egyébként sem veszélytelen, hiszen az összes határidős kriptotőzsdének komoly kockázatai vannak. De az valószínű, hogy kevésbé kockázatos, mintha valaki, csak egyetlen helyen, egy kriptóra spekulál, és csak longra vagy shortra játszik. Kérdés, a kisbefektetők számára megéri-e így ezzel foglalkozni.

Arra azonban mindenképpen érdemes odafigyelniük a kriptós határidős (“perps”) piacon, hogy az adott terméknek éppen mekkora a finanszírozási költsége, kamattartalma, hogy nehogy ezen a vonalon váratlan veszteségek érjék őket. Néha átmenetileg évi több ezer százalékra is képesek elszállni az éves kamattartalmak, főleg a kevésbé likvid, kisebb érméknél és a tőzsdéken. Ez már napi szinten is érzékeny veszteség – vagy nyereség – lehet.

Mi az a szintetikus dollár?

Vannak pénzügyi zsonglőrök, akik megpróbálják a kriptovaluta-piacon látható magas hozamszinteket intézményesíteni. Vagyis levenni a befektetők válláról a spekulációk, tranzakciók terhét, és kész megoldásokat szállítani nekik. Ilyen például az Ethena, egy decentralizált pénzügyi (DeFi) platform.

Az Ethena úgynevezett szintetikus dollárja a bitcoin, az ether és a solana érmék megvásárlásával és határidős eladásával (delta-neutrális stratégiákkal) létrehozott egyfajta kamatozó érme, kamatozó dollár (USDe, sUSDe). A nyílt végű alapokhoz is távolról hasonlító termék. Ebben a konstrukcióban már több mint 12 milliárd dollár jött össze, a legutóbbi publikált, hetente frissülő hozamszám pedig augusztus 20-án 8,54 százalék volt éves szinten.