Aki kriptovalutákról olvasgat, előbb-utóbb találkozni fog a DeFi-szektorral és az abban pénzbefektetéssel elérhető két, sőt három jegyű hozamokról. Talán valami pilótajátékról, csalásról, ámításról van szó? – gondolhatja. Hiszen a józan paraszti ész és a befektetési szakemberek szerint sem lehet elfogadható kockázattal kiugróan magas hozamot elérni, semmilyen befektetési eszköznél.
Bár csalás is előfordul bőven, a hír önmagában igaz, a DeFi-világban valóban el lehet érni két és három jegyű hozamokat (APR), ahogy egyébként átmenetileg a hagyományos pénzügyek terén is előfordulhat. Ráadásul ehhez a bevétel legalábbis az esetek egy részében egyfajta vállalkozásból származik, szöges ellentétben a piramisjátékokkal. (Ahol átadjuk valakinek a pénzt – aki eleve vissza sem akarja adni, nincs rá fedezet –, majd soha többé nem látjuk viszont.) De szó sincs mérsékelt kockázatról. (DeFi: a kriptóeszközök decentralizált pénzügyeinek világa /Decentralized Finance/.)
Fotó: Uniswap.org
Magas hozam – magas kockázattal
Ezek a bevételek jöhetnek például a brókercégek és hagyományos tőzsdék bevételeihez hasonlóan kriptóeszközök kereskedelméből, máskor meg pénzkölcsönzésből, mint a bankoknál. De van olyan is, ahol vállalkozók, cégek „dotálják” a hozamot, kiegészítik, hogy ügyfeleket szerezzenek maguknak.
Akkor miért nem rohan mindenki, és ér el óriási hozamokat a kripotovaluta-világban? Hiszen jelentősebb forgótőke esetén akár egy évi 30 százalékos megtérülésből is szépen meg lehetne élni. Ennek számos oka van, de a magas hozamokhoz alapvetően toronymagas kockázat tartozik.
1. A kriptovaluta-piac hatalmas ingadozásai
A kockázat bizony az egész kriptós szektorban már eleve, önmagában is magas. Ha csak bitcoint vagy ethert tartunk, az is jóval kockázatosabb, mint például egy pár részvényből álló kosár vagy egy részvényindex. A múltban volt példa olyan medvepiacra, amely a főbb kriptóknál is 80-90 százalékos áresést okozott. Bár ezek a ciklusok csillapodni látszanak, nem jelenthetjük ki azt, hogy nem fog megismétlődni a múlt.
Bár a DeFi-hozamok magasak bikapiac idején (amíg a masszív áremelkedések korszaka, a magas forgalom kitart), a medvepiacon minimálisra csökkenhetnek. Miközben az árfolyamkockázatok akkor is megmaradnak, és így nem teszik majd kifizetődővé a DeFi-tevékenységet.
2. Hackertámadások, csalások, hibák és tévedések
A rossz programozói munka sokszor nyitotta már meg a kriptós szektorban az ajtót a betörők, a hackerek előtt. Máskor eleve olyan szándékkal hoznak létre érméket, hogy drágán a befektetőkre sózzák, és eltűnjenek az ellenértékkel. Megint máskor valamilyen tévedés vagy hozzá nem értés következtében kezd mélyrepülésbe valamely kriptóérme.
A DeFi-ben így az ether vagy a bitcoin alapkockázatához még további jókora rizikófaktorok járulnak hozzá. Ezek miatt sokféle tevékenységet, pénzlekötést bizony csak a két-három számjegyű hozamok reményében érdemes vállalni. Mert lehetséges, hogy a pozíciók negyede-harmada, esetleg a fele is befuccsol, veszteséget okoz, és akkor a megmaradó pozíciók hasznából kell finanszírozni a veszteséget.
3. Féltéglákkal kell úszni
Bonyolult, nehézkes már magukat a kriptókat is kezelni és tárolni, a DeFi világa pedig még kacifántosabb. Talán a hagyományos pénzügyi világ olyan komplex termékeihez lehet hasonlítani, mint az opciók, határidős termékek, warrantok stb.
Sokan nem értenek tehát ehhez, és akarják, nem is tudnák egykönnyen megtanulni. Mások csak azt hiszik, értenek hozzá, de csak az első nagyobb válsághelyzetig, amikor azután nagy veszteségekkel szembesülnek.
4. Az átmeneti veszteség, amely végleges
A szakirodalomban impermanent loss-nak (nem végleges, átmeneti veszteségnek, IL) nevezik azt a jelenséget, amikor a likviditást kölcsönző személy az árfolyamok változása miatt rosszul jár. Nem egyszerűen azért, mert esnek az érméi jegyzései, inkább arról van szó, hogy rosszabbul jár, mintha be sem szállt volna a DeFi-pozícióba. Ez emelkedő árfolyamok mellett is simán előfordulhat, és eléggé a rendszer lényegéhez tartozik.
- Egy leegyszerűsített példával: ha valaki ethert (ETH-t) és bitcoint (BTC-t) helyez el egy „likviditási tartályban” (LP, liquidity pool), és nagyon elmozdulnak az árfolyamok, akkor egy idő után vagy csak ETH-ja, vagy csak BTC-je lesz. Ezek az LP-k ugyanis egyfajta árjegyző szerepet töltenek be, és ha nagyobb a kereslet például a bitcoin iránt, akkor annak az ára felmegy, miközben a készlet elfogy. Az ügyfélnek így csak ETH-ja marad. Az viszont ugye kevésbé ment fel – kevesebb volt a kereslet iránta –, így emberünknek a kevésbé felértékelődő érmék maradnak a nyakán.
A befektető emiatt rosszabbul jár, mintha 50 százalék ETH-ból és 50 százalék bitcoinból álló portfóliót tartott volna. Minél gyakrabban ismétlődik meg, hogy valamelyik érme elfogy az árjegyzés során, annál több ilyen relatív árfolyamveszteség (IL) keletkezhet. (Drágán vissza kell ugyanis vásárolni az adott érmét, ha tovább akarjuk folytatni ezt az árjegyzési tevékenységet.)
5. Nincs információ, vagy fals
A kisbefektetők, különösen ha csak hobbiszinten foglalkoznak kriptókkal, hatalmas információs hátrányban vannak. Sok hozamszám például nem valós, extrém vagy legalábbis nehezen megvalósítható esetre vonatkozik. Nehéz felmérni a kockázatokat, néha még a ténylegesen elért hozam kiszámolása is nehézségekbe ütközik.
6. Fenntarthatatlan hozamok
A dotált, mesterségesen felfújt hozamokkal egyrészt az a baj, hogy nem tudni, meddig tartanak. Sokszor csak órákig, mert ahogy egyre több befektető beszáll, a fix összegű hozamkiegészítés egyre jobban szétoszlik köztük. Másrészt lehet, hogy olyan vállalkozók folyamodnak ehhez a módszerhez, akik másként nem tudnak érvényesülni – önmagában tehát nem elég vonzó a termékük, azaz túl kockázatosak.
Fotó: Merkl.xyz
Megint máskor a hozam egy része újonnan kibocsátott érmékből, egyfajta inflálásból származik, amelyeken a befektetők nagy része igyekszik minél előbb túladni. Az eredmény a folyamatosan szakadó árfolyam és a csökkenő hozam.
Miből jön az LP-hozam?
Így a DeFi-üzletág legnagyobb hozamot kínáló ága az úgynevezett likviditás-biztosítás (Iiquidity providing, LP), aminek az a lényege, hogy valaki tőkét ad kölcsön a decentralizált tőzsdéknek vagy kriptovaluta-váltóknak (DEX-eknek). Ennek felhasználásával aztán ott automatizált árjegyzési tevékenység folyik (AMM). A kölcsönadott tőkéért cserében pedig a likviditást biztosító befektető (liquidity provider, szintén LP) megkapja a forgalmi jutalék (a „brókerjutalék”) nagy részét vagy egészét.
Ezzel sokszor tényleg magas hozamok érhetők el, néha akár több száz százalék is éves szinten (ami azonban általában újabb befektetőket vonz, így a kiugró értékek rendszerint nem tartanak túl sokáig). Másrészt viszont sok kriptós befektető szerint az LP-bevételek forrása „tisztességes munka”, „valós hozam/jövedelem” (angolul: real income, real yield), a jutalék. A pénz egyfajta valódi szolgáltatás, tisztes üzleti tevékenység eredménye.
A DeFi-nél egyébként nagy előny, hogy magunk kezeljük a befektetésünket. Látjuk, éppen miben van, kivehetjük, elvihetjük, többnyire bármikor. (Kivéve néhány időzáras lekötésfajtát /staking/.)
Az anti-pilótajáték szisztéma
Jó példa arra, mennyire nem csak pilótajáték az egész kriptovaluta-piac, az Uniswap. Bő fél évtizedes múlttal rendelkező vállalkozás, pár száz alkalmazottja is lehet, székhelye New Yorkban van a LinkedIn szerint. Az Uniswap-tőzsde (DEX) minden bevétele követhető a blokkláncon, ennél transzparensebb üzletágat sehol sem lehet találni a hagyományos pénzügyi rendszerben.
Mindez egyáltalán nem jellemző a pilótajátékokra, amelyek rendszerint 1-2 év elteltével összeomlanak és eltűnnek. A megszerzett pénzek pedig eltűnnek, és nem a kis- és nagybefektetők zsebét gyarapítják, mint itt.
Segédletek, megoldások
A számos DeFi-probléma megoldására a sok milliárd dolláros piacon rengeteg kiegészítő alkalmazás, segédlet, egyéb eszköz jött létre (DeFi tools/trackers, Uniswap tools.) Ezek egy része csak információkat ad, a megfelelő befektetés kiválasztásában vagy teljesítményének nyomon követésében segít. Más része viszont példádul a hozamok újrabefektetésében vagy a pozíció átparaméterezésében, a tőke kivételében, átváltásában és újralekötésében is segédkezik – amihez hozzáférést kell adnia az ügyfélnek a kriptóeszközeihez.
Fotó: Metrix.finance
Több ilyen alkalmazás már mesterségesintelligencia-alapú vagy legalábbis annak hirdeti megát. De számos befektető nem bízik ezekben, visszaélésektől vagy programhibáktól tartva. Ha az Uniswapban meg is bíznak, a nevesincs fejlesztők által készített kiegészítőkben nem. Így számos korábbi hasonló alkalmazás mára megszűnt vagy haldoklik.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
74,5 milliárd a kasszában. 
