A 30 vezető iparvállalat DJIA-indexe 0,89 százalék, a részvények szélesebb körét érintő S&P 500 index 0,79 százalék mínuszt, a technológiai részvények alakulását követő Nasdaq index 1,53 százalék gyengülést jelzett.
Ugyanekkor a londoni FTSE100 index 1,54 százalék, a frankfurti DAX index 2,78 százalék mínuszban állt, a párizsi CAC40 index pedig 2,23 százalék veszteséget jelzett.
A közel-keleti konfliktusok eszkalálódására csökkenéssel reagáltak a tőzsdeindexek hétfőn.
Az északi-tengeri Brent olajfajta ára hordónként 6,19 dollárral, 8,49 százalékkal, 79,06 dollárra emelkedett. A Brent ára hétfőn 2025 januárja óta a legmagasabb szintet érte el a fokozódó geopolitikai feszültségek hatására.
A nagyobb európai vállalatok közül a Shell olajipari konszern részvénye csaknem 2 százalékos nyereséggel, míg a BP árfolyama nagyjából 2,8 százalékos pluszban állt az olaj-és gázárak erőteljes emelkedése közepette.
Az amerikai kereskedés kezdetekor az arany határidős jegyzése 5337,0 dolláron állt unciánként, 1,70 százalékos (89,10 dolláros) erősödéssel.
Az európai gázár rendkívül meredek emelkedést mutatott a közel-keleti helyzet okozta bizonytalanság hatására.
A katari állami energetikai vállalat, a QatarEnergy hétfőn bejelentette, hogy felfüggeszti a cseppfolyósított földgáz (LNG) előállítását, arra hivatkozva, hogy iráni támadás érte két fontos gázfeldolgozó létesítményét.
Az európai gázár az irányadónak számító TTF holland gáztőzsde legközelebbi, áprilisi jegyzésében 44,96 százalékkal emelkedett az előző kereskedési nap záróértékéhez képest: 1 megawattóra 46,33 euróba került délután fél négy körül. A gázjegyzés három hónapja 27,31 eurón, egy éve 36,83 eurón, két éve 28,64 eurón zárt.
(MTI)
A világ nem térhet vissza a „dzsungel törvényéhez”. 
