Minden hónapban elvérzik, mégis virul a kriptós beteg

Február elsején, másodikán és harmadikán ismét „krach”, csúnya összeomlás volt a kriptovaluta-piacon, mentek füstbe a milliárdok. A piac meghalt, aztán túlélte és most éledezik – ez a benyomása lehet az olvasónak, aki követte az eseményeket.

A számok szintjén a bitcoin mintegy 12,5 százalékkal (105 500 dollár környékéről 92 500 környékére), az ether 28 százalékkal (3300 dollár könyékéről 2370 dollárra), a solana 25 százalékkal (240 dollár környékéről körülbelül 180-ig) zuhant be a mélypontokon.

Füstbe ment dollármilliárdok

Eközben a sajtó szerint legalább 2,2 milliárd dollárnyi (közel 880 milliárd forintnyi) derivatív, azaz különösen kockázatos határidős pozíciót likvidáltak, amelyek tulajdonosai így elveszítették a teljes befektetésüket. Ami állítólag új rekord, magasabb érték, mint amit korábban az FTX, a Covid vagy a Terra krachok legrosszabb napjaiban mértek. (De vannak forgalomban ettől erősen eltérő adatok is, a Bybit tőzsde egyik vezetője 8-10 milliárd dollárt becsült.)

Már vége is a világvégének?

Hétfő este azonban annak hírére, hogy Donald Trump egyelőre halasztja a vámokat és várhatóan megegyezik Kanadával és Mexikóval, a bitcoin már vissza is hódította a százezer dolláros határt, az ether 2900, a solana pedig majdnem 220 dollárig ment. (A bitcoin egyébként még a januári mélypontját sem érte el e minikrach során, az esés inkább a többinél, az „altcoinoknál” volt súlyos.)

E sorok írásakor kissé ismét lefelé csorogtak az árfolyamok, és megint sokan találgatják, átmeneti megingásról vagy egy hosszabb lefelé tartó trend (medvepiac) kezdetéről van-e szó. De nem árt tudni, hogy a hasonló “minikrachok” kifejezetten gyakoriak. Még egy emelkedő trend közben is sokszor előfordultak a múltban 20-40 százalékos visszaesések, amiktől a trend még érvényes maradt. (Legalábbis utólag ez bizonyosodott be, a kellős közepén ez korántsem egyértelmű.)

Krachok hátán felfelé

Emlékezetes, de rövid volt például az augusztus eleji (a japán jennel és a „carry trade-del” kapcsolatos) általános beomlás, de voltak valamivel kisebb, de elég hirtelen és viharos esések decemberben és januárban is. Minden ilyen esetben legalább több száz millió dolláros “„ikvidálásokról”, határidős pozíciózárásokról számolt be a sajtó.

Lényegében minden nagyobb beomlás, hitelen és nagy mértékű árfolyamváltozás esetén „kényszerlikvidálási hullám” következik, amikor az óvatlan, túl merész, tapasztalatlan vagy csak hibázó befektetők pozícióit lezárják, és nagy veszteség éri őket. Ilyen értelemben a jelenség rendszeresnek, már-már normálisnak tekinthető ezen a piacon.

Miről más ez, mint a „TradFi”?

Ilyenkor az történik, hogy a változás mértéke akkora, hogy a veszteségek fedezésére letett biztosíték („collateral” vagy „margin”) nem elegendő. Ha nem zárnák a pozíciót, nem tudnák kifizetni a nyerésben levő befektetőket. Ezzel az egész rendszer működése kerülne veszélybe, ha a veszteséget nem rendeznék.

Ez egyébként a hagyományos tőkepiacokon („TradFi”, „traditional finance”), azok határidős piacain is így van. De vannak különbségek is, amelyek még inkább növelik az áringadozásokat:

• A kriptós szektorban nagyobb a volatilitás, azaz nagyobbak az áringadozások.
• Az onchain (blokkláncon végrehajtott, decentralizált) ügyleteknél nem ismerik a befektetők kilétét, utólag nem lehet tőlük fedezetet követelni, így a “likvidálásoknak” azonnalinak és könyörtelennek kell lenniük.
• A piac 24 órán keresztül nyitva van, ami előny is, hátrány is lehet, ami sokszor növeli a volatilitást.
• A hagyományos tőkepiacon vannak intézmények, amelyek garantálják az üzletek teljesülését (tőzsdék, elszámolóházak), itt nincsenek.
• A tőkeáttétel a blokkláncon egyes esetekben akár 50-szeres vagy pár százszoros is lehet, ami szintén növeli a kockázatokat.
• A kriptós kereskedési rendszereknél sok rendhagyó, kísérleti megoldás van. Gyakori például a “cross margin”, amikor több pozíciót ugyanazzal a közös letéti összeggel fedeznek, így az egyik tétel bedőlése a többit is magával rántja.
• Egyes esetekben bizonytalan értékű, önmagukban is különösen volatilis kriptóérméket, még mémérméket is elfogadnak határidős biztosítékként, amelyek óriásit tudnak esni krach esetén, ez tovább növeli a kockázatokat.

Viszik-e ilyenkor a kocsit, házat?

A statisztikák egyébként némileg csalókák. Ha például arról beszélnek, hogy egymilliárd dollár értékű pozíció ment a levesbe, akkor az lehetséges, hogy “csak” sokkal kisebb tényleges veszteséget jelentett. Ha például tízszeres volt az átlagos tőkeáttétel, akkor egy egymilliárdos pozíció felvállalásához százmillió dollárt kellett letétbe helyezni és ez úszik el ténylegesen.

A blokkláncon kötött üzleteknél egyébként nincs olyan, hogy elveszítjük a házat, kocsit, mert többnyire azt sem tudhatják biztosan, melyik kontinensen vagyunk, nemhogy kik. (VPN, proxy alkalmazása esetén, és ahol nincsen ügyfélazonosítás.) A centralizált tőzsdék származékos piacain – Binance, Coinbase, Kraken, OKX stb. – viszont kötelező az ügyfélazonosítás, ott van tartozás-behajtás is.

Ki vesz, amikor mindenki elad?

Másrészt viszont

„amikor mindenki elad, valaki más vesz ”– járja a mondás.

Azaz rövidebb távon ez egy nulla összegű játék, vagyis amit a befektetők egy része elveszít, azt a másik része megnyeri. Csak erről a sajtó meg szokott feledkezni. Jobban néz ki a címben a vérzivatar, mint a nyereség, holott egyforma az összeg, kéz a kézben járnak.

A „likvidált” befektetők nagyobb része egyébként az ilyen beomlások esetén long, azaz az emelkedésre játszó befektetők köréből kerül ki, de ezután néhány shortos is meg szokta magát égetni az esést követő felpattanással. (Mint most, amikor a bitcoin vissza is pattant 24 órán belül 92 500-ról 101 ezer dollárra.) Az esésre játszó shortosokat azonban a váratlan felpattanások szokták főleg megtizedelni.

Rengeteg a hazárdőr

A kriptókon a legtöbb szereplő gyorsan akar sokat keresni, kevesen vannak, akik ezt igazán hosszú távon, akár a nyugdíjas éveikre akarják tartogatni. (De ilyenek például a bitcoin-maxik.) Sokan a szerencsejátékokhoz, a sportfogadáshoz hasonlóan nyúlnak hozzá, sőt adrenalin-fröccsre is vágynak, nemcsak a pénzre.

A sokat kockáztató, merész és többnyire tapasztalatlan játékosok (a „degenek”) nagy részét aztán a hasonló krachok kisöprik a piacról. Aki megmarad, azok egy része viszont megerősödik, értékes tapasztalatokat szerez, és legközelebb esetleg még óvatosabb és sikeresebb lesz. Egyfajta “természetes kiválasztódás” folyik. Nem véletlenül vált szállóigévé:

A kriptovaluta-befektetés első számú parancsolata: túl kell élni.

Túl sok volt az optimista

A rekordnagyságú likvidálásokhoz az is hozzájárulhatott, hogy nagyon magas lehetett az optimizmus mértéke a piacon. A bitcoin két héttel korábban, január 20-án még rekordot döntött (108 786 dolláron, bár más rendszerek más értékeket mutathatnak). Sokakban szilárd a meggyőződés, hogy a bikapiacnak (az emelkedő trendnek) még távolról sincs vége.

Emellett számos érvet szoktak felhozni, talán a legfontosabbak:

• Az első kriptópárti amerikai elnök (akinek családja is vastagon benne van már a kriptóban) a szektornak kedvező intézkedéseket hozhat.
• A lassuló ütemben, de várhatóan folytatódó kamatcsökkentési ciklus.
• A dollár erősödésének többek által valószínűsített megfordulása.
• Folyik vagy előkészületben van vállalati és állami bitcoin-tartalékok létrehozása, ezen szereplők vásárlásai még csak most kezdenek terjedni.
• Bekövetkezhet a kisbefektetők tömeges megjelenése a szektorban (eddig a legtöbben még távol maradtak).