Bár havi szinten valamelyest emelkedtek az élelmiszerárak, a Privátbankár Árkosár és az Mfor Nyugdíjas Árkosár is jelentős éves árcsökkenést mutatott ki a hazai hipermarketekben végzett felmérésében. Gáspár András, a Privátbankár és az Mfor lapigazgatója az eredményekről elmondta: egy évvel ezelőtt éppen történelmi csúcson járt az Árkosár értéke, aztán néhány hét múlva életbe lépett az árrésstop – a mostani kedvező eredmény ennek a két tényezőnek, a bázishatásnak és a kormányzati beavatkozásnak köszönhető.
Mivel a nyugdíjasok kosarában nagyobb arányt képviselnek az árrésstop által is érintett alapvető élelmiszerek, így ezúttal az ő esetükben volt nagyobb az éves árcsökkenés mértéke: elérte a 13 százalékot, ami így a felmérés történetének legnagyobb visszaeséséről árulkodik.
A következő havi Árkosár-felmérés több szempontból is kiemelten érdekes lehet: egyrészt a mostani kedvező adatokhoz vezető árrésstop túl lesz az egyéves bevezetési évfordulón, magyarán kikerül a statisztikából a magas bázis – így a jelenlegihez hasonló komoly éves árcsökkenési mutatóra már biztosan nem számíthatunk. Másrészt a közel-keleti háború miatt hirtelen megugró üzemanyagárak és a jelentősen gyengülő forintárfolyam is begyűrűzhet majd az élelmiszerboltokba. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden megjelenő inflációs adatsorán mindez azonban értelemszerűen még nem látszik majd meg – a számos rossz hír között így tehát a Privátbankár Árkosár és a KSH keddi inflációs adata is hozhat némi felüdülést. Ez persze nem segít sokat a kilátásainkon...
Komoly gazdasági érdek, hogy a nők ne keressenek kevesebbet a férfiaknál
A beszélgetés második felében a nőnaphoz kapcsolódóan a nemek közti foglalkoztatottsági és bérezési különbségekről volt szó. A foglalkoztatottságban az elmúlt évtizedben jelentős fejlődés történt Gáspár András szerint, érdemben nőtt a foglalkoztatási ráta a nők körében. Az továbbra is jellemző, hogy a nők kevesebbet keresnek, mint a férfiak: ez csak részben magyarázható azzal, hogy egyes, alacsonyabb jövedelmi szintű gazdasági ágakban (például a szociális ellátásban) nagyobb arányban alkalmaznak női munkaerőt. Gond akkor van, ha ugyanazért a munkáért fizetnek kevesebbet egy nőnek, mint egy férfinak.
A legfrissebb adatok szerint szűkült a bérszakadék a nők és a férfiak fizetése között: korábban 17, most 13 százalék körüli az eltérés; ezt tovább mérsékelheti az EU bértranszparencia-irányelvének magyarországi alkalmazása is. Ennek keretében ugyanis a cégeknek nemcsak azt kell közzétenniük, egy adott munkakörhöz jellemzően milyen bérsáv társul náluk, hanem azt is ki kell mutatniuk, hogy milyen eltérések vannak az ugyanazon munkáért adott fizetések között. Ha túl nagyok a különbségek, és egy cég nem tudja megindokolni az eltérést, akkor szankciókra is számíthat – egyszerűen nem éri majd meg hátrányosan megkülönböztetni a nőket.
A nemek közti esélyegyenlőség biztosítása nemcsak egy egyszerű CSR-kérdés, hanem azért fontos, hogy társadalmi igazságot szolgáltassunk – véli Gáspár András. Minden felmérés azt mutatja, hogy azok a cégek, amelyeknél nem éri hátrányos megkülönböztetés a nőket és nagyobb arányban alkalmazzák őket a vezetői testületekben is, jobb pénzügyi teljesítményre képesek – jobb a profitabilitás, hatékonyabb a működés.
Amellett, hogy statisztikai adatokkal is alátámasztható egy kiegyensúlyozott HR-politika, Gáspár András arra is felhívta a figyelmet: az ESG-szempontok közül a legtöbben csak az E betűre figyelnek, a környezeti szempontból fenntartható működésre, pedig legalább ilyen fontos a második, S betűvel jelölt láb is – a social, azaz társadalmi fenntarthatóság, ahová a nemek közti egyenlőség is tartozik. A jobb ESG-teljesítmény pedig fontos lehet akár finanszírozási szempontból is – ráadásul aki ezt figyelmen kívül hagyja, az akár beszállítói lehetőségektől is eleshet, ha a lehetséges megrendelő kritériumait nem tudja teljesíteni.
A beszélgetést itt lehet meghallgatni – a riporter M. Szűcs Péter:
Lemaradt a Klasszis Talks & Wine - Fenntarthatóság 2026. februári klubtalálkozóról? Nézze meg utólag az előadásokat és a panelbeszélgetést, ismerje meg a téma legjobb szakértőinek véleményét és tippjeit! Vásároljon videójegyet és hozzáférést kap a klubtalálkozó teljes felvételéhez!
Nézze meg, miről beszélt Suba Levente, Csécsei Ádám, Lukács Ákos, Fehér Sándor, Wieder Gergő, Ignácz Péter, Hegedűs Kristóf, Szabó-Molnár Csilla, Szelley Bereczki Anna és Ács Barnabás!
Kijev került a dróncsapások kereszttüzébe. 
