Az MNB szerint hibás módszertan alapján jutott arra a G7, hogy európai összehasonlításban romlott a magyar jövedelmi helyzet. A G7 köszöni az észrevételeket, de továbbra is tartják, hogy igazuk van.

Szépen nőnek a magyar fizetések, de ez csak arra elég, hogy faragjunk a hátrányunkból a többi visegrádi országhoz képest. Ha megnézzük a jövő évi költségvetési törvényekhez mellékelt előrejelzéseket, azt látjuk: még mindig lesz 10-30 százalékos lemaradásunk a következő parlamenti választásokra szövetségeseinkhez/versenytársainkhoz képest. A tervezettnél magasabb nettó béremelés viszont csak az adórendszer változtatásával képzelhető el.

A reálbérek ismét kétszámjegyű mértékben növekedtek, de még mindig nem elég magasak ahhoz, hogy megállítsák a képzett munkaerő külföldre áramlását. A friss béradatok messze túlmutatnak a fizetések növekedésének kérdésén: a növekvő bérköltségek és a munkaerőhiány arra kényszerítik a magyar cégeket, hogy versenyképesebbek legyenek és növeljék a termelékenységet, emellett a GDP-növekedésre és az inflációs folyamatokra is fontos következtetéseket vonhatunk le belőlük.

A munkaerőhiány egyre nagyobb nehézségeket okoz a magyar gazdaságnak. Több ágazatban már nem találnak munkaerőt, miközben a béremelések terén tűzoltás folyik. A kormányzat a munkáltatókat próbálja megnyugtatni egy járulékcsökkentési ígérettel, amely révén szerintük nőhetnek a bérek. A Policy Agenda megvizsgálta, hogy milyen eszközök lehetnek a kormány kezében, és megoldás lehet-e az, ha csökkentenék a munkáltatók terheit.

A magyar reálbérek 64 százalékkal voltak magasabbak 2015-ben, mint a rendszerváltás kezdetén. Az osztrák bérek vásárlóereje 246 százalékkal volt magasabb 1991-ben és ez az arány 23 év alatt 214 százalékra csökkent. A magyar, cseh és lengyel bérpályák nagyon hasonlítanak egymáshoz, az alacsony bérű régiós országok viszont jócskán felzárkóztak az utóbbi 15 évben. Mivel a GDP és a bérek együtt változnak, a bérfelzárkózást a gazdasági felzárkózás segítheti, amihez hosszú távon a versenyképesség javítása szükséges.

Vegyes bérezési hangulat idén. A vállalatok egyötöde befagyasztja a béreket, a többi cég egyelőre kivár, de a bérnövelést tervezők is az inflációnál kisebb mértékben emelnének.

A miniszterelnök az Idősügyi Tanács ülésén ma állatos hasonlatokkal illusztrálva beszélt a magyar útról, melyet egyre többen másolnak, és a gazdaságról, mely képes volt kitermelni a nyugdíjak vásárlóértékének megtartását, miközben Európában máshol ezeket az ellátásokat inkább visszavágják.