<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Nyerhet-e az ellenzék a 2022-es választáson, kaphat-e újabb kétharmadot a Fidesz? Ki lehet Orbán Viktor utóda?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Giró-Szász András volt kormányszóvivővel, politikai elemzővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. október 28. 16:00

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A munkaerőhiány egyre nagyobb nehézségeket okoz a magyar gazdaságnak. Több ágazatban már nem találnak munkaerőt, miközben a béremelések terén tűzoltás folyik. A kormányzat a munkáltatókat próbálja megnyugtatni egy járulékcsökkentési ígérettel, amely révén szerintük nőhetnek a bérek. A Policy Agenda megvizsgálta, hogy milyen eszközök lehetnek a kormány kezében, és megoldás lehet-e az, ha csökkentenék a munkáltatók terheit.
MTI Fotó: Németh György

Eddig volt jó az alacsony bérszínvonal, és nem tovább

A mai magyar gazdaság egyik fő problémája, hogy tartósan alacsony bérszintre „sikerült” beállni. Ez elsőre jónak tűnhet a vállalkozások számára, hiszen az alacsonyabb bértömeg kifizetésével látszólag növekedett versenyképességük.

Ugyanakkor azonban az alacsony bérek azzal jártak, hogy emiatt megnövekedett az elvándorlás nem csupán a szakmák között, hanem országon belül és legfőképpen azon kívül. Ha pedig nincs munkaerő, akkor az azonnali és elhúzódó válságot okoz egyes ágazatokban.

A válság kezelésére a Policy Agenda összesítése szerint három eszköze van a kormánynak:

  • külföldről munkaerő „importálása”,
  • vállalkozói járulékok csökkentése (olcsóbb foglalkoztatás),
  • munkavállalók bérének általános növelése (minimálbér emelése, szja csökkentése).

Nincs elég munkaerő Magyarországon? Ennyi pénzért nem csoda

Mi történik a magyar munkaerőpiacon? Miért maradna bárki is Magyarországon dolgozni, mikor egy átlagos nyugat-európai minimálbér 370 ezer forint körül mozog? Van lehetőség a bérek emelésére? Mi a feladata ebben a helyzetben a kormánynak és mi az MNB-nek? Miért pont most és miért ilyen hirtelen szívódik fel a munkaerő az országból? Korábban a Privátbankár.hu szakértője, Fellegi Tamás járta körül az okokat és a lehetséges megoldásokat >>

Jönnek az ukránok?

Nyilvánvaló, hogy a külföldi munkaerő „beengedése” politikai okokból vállalhatatlan a kormány számára. Még akkor is, ha nem Európán kívülről - azaz nem a menekültválság miatt más kontinensről - érkezőkből válogatnának munkaerőt, hanem a környező országokból. Ezen országok közül pedig elsősorban Ukrajna jöhet számításba. Az ottani háborús helyzet - a keleti országrész összeomlott gazdasága - miatt triviálisnak tűnik, hogy olcsó, tömeges munkaerő érkezzen az országba.

Ez alapvetően nem az ukrán-magyar kettős állampolgársággal rendelkezőket jelenti, hiszen számukra nem kell külön munkavállalási engedély sem. A foglalkoztatottak számának növekedésében benne vannak azok is, akik Kárpátaljáról magyar állampolgársággal rendelkezve áttelepültek Magyarországra, (és ez a növekmény elvileg a statisztikákban sem jelenik meg).

A kormány tehát az ukránoknak a magyar munkaerőpiacra történő beengedése során nem érvelhet azzal, hogy a határon túl élő magyarokkal oldaná meg a hazai munkaerőhiányt. Feltehetőleg ez a politikai megfontolás késztethette a kormányt arra, hogy kihátrált a nemzetgazdasági miniszter korábbi kijelentéséből, amely szerint külföldi munkaerővel kell/lehet kezelni a munkaerőhiány okozta problémákat.

A külföldi munkaerő beengedése pedig nem csak politikai okokból védhetetlen, hanem amiatt is, hogy ennek a bérek emelkedésére negatív hatása lenne. Azaz a most sem túl „magas” bérszínvonalat az alacsony kereseti sávban még inkább visszafogná.

Mire jó a járulékcsökkentés?

A második megoldási lehetőség - amely mellett láthatólag letette a „garast” a kormány - ha csökkentik a munkavállalók után a foglalkoztató által fizetendő járulékokat. Ezzel a vállalkozásoknál többletforrás szabadul fel, amely révén növelhetik a béreket.

A Policy Agenda szerint ezzel az eszközzel két probléma is van. Egyrészt nem jelent általános béremelést, hiszen nem a munkavállalók nettó keresetét növeli meg automatikusan, hanem elvi lehetőséget teremt a munkáltatónak a bér emelésére. Természetesen ahol munkaerőhiány van, ott a cégek az így kapott „ajándékpénzt” béremelésre, vagy új dolgozók felvételére fogják fordítani. Más területeken azonban nem feltétlenül erre fordítják a felszabaduló forrást.

Ennek hatására a nehéz helyzetben lévő ágazatokban persze kezelni lehet a munkaerőhiányt és a bérfeszültséget, de ezzel együtt a munkaerő más területekről át fog átvándorolni ide. Így például nem a kereskedelemben lesz munkaerőhiány, hanem például más olyan ágazatokban (akár az egészségügyben is), ahol a bérek emelkedése nem következik be.

A másik probléma, hogy a járulékcsökkentésből megmaradó összeg, még ha teljes mértékben bérek emelésére is fordítja a munkáltató, nem teljes egészében jelenik meg a munkavállaló bérében. Amennyiben az átlagbérrel számolunk, akkor a munkáltató által fizetett szociális hozzájárulási adó 27%-ról 20%-ra történő csökkentése kb. 18 ezer forint megtakarítást jelentene a munkáltatónak. Amennyiben ezt béremelésként odaadják a munkavállalónak, azok ebből csak 10 ezer forintot fognak megkapni, míg 8 ezer munkaadói és munkavállalói adó járulékként az államkasszába kerül. Ez pedig csupán 6% alatti nettó emelést jelentene.

Általános béremelés

A harmadik út, hogy általános béremelést próbálnak elindítani - ezt a kormány nem vetette fel. Azaz nemcsak a piacra bíznák a munkaerőhiány miatti válság kezelését, hanem minden területen megpróbálnának a bérnövekedésre nyomást gyakorolni.

A kormány három területen tud beavatkozni a folyamatokba. Egyrészt a közel 200 ezer közfoglalkoztatott esetében, ahol a bérük nem éri el a minimálbér összegét sem. Másrészt a minimálbér és a garantált bérminimum meghatározásával, mivel ott jogszabályban tudja meghatározni annak mértékét. Harmadsorban pedig a közszféra és az állami vállalatok dolgozóinak bérszínvonal alakításával.

Úgy tűnik, hogy a kabinet erre az útra nem akar lépni. Az ősz egyik fontos kérdése, hogy a gazdasági szereplők, illetve a szakszervezetek milyen nyomást tudnak kifejteni és kinek az akarata győz - írja a Policy Agenda.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Lecsapott a Kaszás az al-Kaida egyik vezetőjére
Privátbankár.hu / MTI | 2021. október 23. 08:40
Amerikai dróncsapás végzett az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat egyik vezető tagjával Szíria északnyugati részében - közölte pénteken az Egyesült Államok hadseregének közel-keleti és közép-ázsiai műveleteit irányító parancsnoksága (Centcom).
Makro / Külgazdaság A pénzükön ülnek a magyar gazdagok, a szegények inkább kifizették tartozásaikat
Mester Nándor | 2021. október 23. 05:48
Eltérő megközelítéssel állnak hozzá a többletjövedelmükhöz az egyes társadalmi rétegek Magyarországon. A biztonság és a megtakarítás a két mozgatórugó, utóbbi még a közép rétegeknél is növekedett. Közben sokan költenek többet az egészségükre és a lakásfenntartásra és viharos tempóban növekszik az online költések aránya is.
Makro / Külgazdaság A magyarokat is megérinti az európai gáz-para - A hét videója
Izsó Márton - Király Béla | 2021. október 22. 19:45
A gáz ára idén óriási mértékben nőtt, igaz az utóbbi napokban visszaesést láthattunk. Európában továbbra is kiemelt téma a helyzet kezelése, annak ellenére, hogy összeomlásra aligha kell számítani.
Makro / Külgazdaság India új külpolitikai kurzusa – Franciaország és Izrael kiemelt szerepet kap
Káncz Csaba | 2021. október 22. 18:06
Új-Delhi több ok miatt is kinyújtja kezét a Kelet-Mediterráneum és Európa felé. Az AUKUS szerződés okozta sokkot követően Macron francia elnök azonnal hívta Modi indiai miniszterelnököt, megvitatva „India és Franciaország szorosabb együttműködését az Indo-csendes-óceáni térségben”. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Új történelmi csúcson zárt a BUX
Privátbankár.hu / MTI | 2021. október 22. 17:47
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 133,04 pontos, 0,24 százalékos emelkedéssel, 55 254,39 ponton, történelmi csúcson zárt pénteken.
Makro / Külgazdaság Csatát nyert a TASZ az Orbán-kormánnyal szemben
Privátbankár.hu | 2021. október 22. 17:24
Elbukott a kormány népszavazási kérdése a nemátalakító kezelésekről.
Makro / Külgazdaság „Utópikus fantáziák“ – megint tengelyt akasztott Orbán Viktor Brüsszelben
Wéber Balázs | 2021. október 22. 15:13
A brüsszeli EU-csúcson is működött a magyar-lengyel szövetség: Orbán Viktor kiállt a lengyelek mellett az uniós jog elsőbbségének kérdésében, és Varsóval közösen támadta az uniós klímacsomagot az elszálló energiaárak miatt. A magyar kormányfő szerint Brüsszel „utópikus fantáziákat" kerget, és megöli a középosztályt. A kedélyeket a kompromisszumok embere, Angela Merkel próbálta hűteni. A német kancellárnak azonban ez lehet az utolsó EU-csúcsa – a lapunk által megkérdezett szakértő szerint az új német kormány kritikusabb lesz majd a magyar kabinettel szemben.
Makro / Külgazdaság 2292 milliárdos hiánnyal zárt az államháztartás, de a bevételek is nőttek
Privátbankár.hu / MTI | 2021. október 22. 12:04
Megerősítette korábban kiadott adatait a PM.
Makro / Külgazdaság A fertőzöttek száma 242,4 millió, a halálos áldozatoké 4,93 millió a világon
MTI | 2021. október 22. 07:50
A világon 242 475 242 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 4 929 170 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint péntek reggeli adatai szerint.
Makro / Külgazdaság EU-csúcs: a tagországok vezetői zárónyilatkozatot fogadtak el a energiaárak kezelésére
MTI | 2021. október 22. 07:06
Az uniós tagországok vezetői zárónyilatkozatot fogadtak el a megemelkedett energiaárak kezelésére vonatkozóan, a koronavírus-járvány európai helyzetéről és az uniós klímavédelmi célkitűzésekről - közölte Barend Leyts, az Európai Tanács elnökének szóvivője Twitter-üzenetében péntek hajnalban, a kétnapos uniós csúcs első munkanapját követően.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos