Érdemben nem csökkent az áremelést tervező cégek aránya.

A gazdasági összteljesítmény az európai országok többségében 2021 végéig visszatér a járvány kitörése előtti szintre, valahol már is haladja azt. A vállalatok azonban ezzel párhuzamosan a munkaerőkínálat szűkösségével is szembetalálták maguk. Bod Péter Ákos elemzi a kialakult helyzetet.

Tovább súlyosbodott a munkaerőhiány a vendéglátásban. Nehezen és drágán lehet csak embert találni, miközben az alapanyagok és az energia ára is jelentősen megdrágult.

Európa egészét érintik azok a munkaerőpiaci változások, amelyek a koronavírus-járványt követően kialakultak, véli Bod Péter Ákos egyetemi tanár, az MNB korábbi elnöke. Az Egyesült Királyságban mindezt tetézte a Brexit, amely például az üzemanyagellátásban olyan nehézséget okozott, amelyből világszerte vezető hír lett. Ráadásul jöhetnek még kellemetlen meglepetések.

A magyar infláció immár hónapok óta európai éllovas, ám az emberek egy része így is csak legyint, állítva, hogy a hivatalos statisztikáknál nagyobb a drágulás mértéke. A KSH most közzétett adatai részben magyarázatot adnak erre.

A hét legfontosabb gazdasági adata a kedden publikált GDP adat volt. A magyar gazdaság a tavalyi mélypont után nagyot ugrott, és ismét Európa élvonalába került. Ugyanakkor a látványos növekedés hátterében ott áll az alacsony bázis is. A tavalyi visszaesést ledolgozta a GDP, a kérdés, hogy sikerül-e valóban tartósan növekedési pályára állni, számos kockázat fenyeget, amelyek megakaszthatják az örvendetes folyamatokat. Munkatársunk, Király Béla foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat.

Bár kissé javultak a hosszú távú kilátások az építőiparban, a vállalkozások egyre növekvő hányada súlyos anyaghiányról számolt be - derült ki a GKI Gazdaságkutató júniusi felméréséből. A kapacitáshiány is hátráltatja a munkát és továbbra is kevés a jól képzett szakember.

Egyre kedvezőbb havi statisztikákat produkál a hazai építőipar, de ez főleg a nagyon alacsony tavalyi bázisnak köszönhető. A munkaerőhiány továbbra is súlyos gond az ágazatban, növekednek a bérköltségek. Ha elindulnak a magánberuházások, talán őszre megközelítheti az ágazat a járvány előtti szinteket.

Míg itthon sok termelő számára a vásárlóik eltűnése okozza a legnagyobb fejfájást, Nyugat-Európában az idénymunkások hiánya okozza a legnagyobb fejtörést a szektor szereplői és a politikai döntéshozók számára.

Stabilizálódik a munkaerőpiac, elértük a teljes foglalkoztatottság szintjét - a gazdaságilag aktívak száma viszont négy hónapja csökken.

Évek óta egyre rosszabbak a betöltetlen háziorvosi, valamint fogorvosi praxisok számai. A 2020. január 1-jei friss adatok szerint a háziorvosi üres helyek száma az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) listáján 404-re nőtt, míg a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnél (NEAK) 469-re duzzadt. A fogorvosi praxisoknál hasonlóan eltérnek a két lista adatai. Az ÁEEK szerint csökkent, míg a NEAK szerint nőtt. Melyiknek lehet hinni?

A magyar dolgozók száma megint eléggé megnőtt Ausztriában, miközben több más ország polgárai kevesebben lettek. Egyes kutatók a kelet-közép-európai országok bérnövekedése miatt a migráció lassulását várják, de ellenérvek is vannak. Leginkább az, hogy a bérszakadék még mindig óriási.

Helyzet van a munkaerő-piacon. Mintegy 32 milliárd forintból emeli a kormány a területi közigazgatásban dolgozók bérét, legalább 10, de átlagosan 18 százalékkal. A cafeteria-rendszert is újra bevezetik áprilistól.

Manapság se a munkaválalóknak, se a munkaadóknak nincsen könnyű dolguk. Mivel gyökeresen megváltoztak a viszonyok az álláskeresésben és a foglalkoztatásban, így ezekhez kell alkalmazkodnia annak a vállalatnak, ami fent szeretne maradni. Lássuk, hogy milyen fontos dolgokra kell figyelni, amikor interjúztatunk.

Magyarországon valamivel több, mint hat ápoló jut ezer lakosra, Németországban 12, Svájcban 16.

Az utóbbi egy évben nagyon lassult a magyar munkavállalók számának növekedése Ausztriában. Még mennek, de jól láthatóan kevesebben. Sokkal több román és ázsiai, menekült helyezkedett el. Pedig egy-két évtized alatt százezres nagyságrendben üresedhetnek meg állások a szomszédunkban.

30 ezer magyar dolgozik ezen a területen.

A gazdasági kilátásokról, a szakemberhiányról, a közbeszerzések elosztásáról, a korrupcióról, valamint politika és üzlet kapcsolatáról is beszélt Dale A. Martin, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója a Privátbankár-lapcsaládhoz tartozó Piac és Profitnak adott exkluzív interjúban.

Ezzel magyarázza a fennálló helyzetet a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége.

A bértárgyalások sürgős megkezdését, és mielőbbi béremelést szorgalmaz a Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fórumának (KVKF) munkavállalói oldala. A MÁV-csoportnál, Volán-társaságoknál, vízi közműveknél és a Magyar Postánál tevékenykedő szakszervezetek napokon belül eljuttatják elvárásaikat a tulajdonosokhoz. Szerintük már a közszolgáltatás biztonságát is veszélyezteti a munkaerőhiány.

Közösen dolgozott ki javaslatcsomagot a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége a Munkástanácsok Országos Szövetségével a munkaerőhiány kezelésére.

A munkaerőhiány miatt évek óta nem volt már sok értelme annak, hogy a kormány milliárdokkal támogatott nagyberuházásokat munkahelyteremtésért cserébe. Egy ideje pedig épp hogy csökkent a munkaerőhiány, ezért még kevésbé érhető, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter miért pont múlt csütörtökön jelentette be, hogy a kormány kiveszi az egyedi kormánydöntésen alapuló beruházási támogatások (ekd) feltételei közül a munkahelyteremtést.

Hiányoznak a szakemberek a hajózásból, mert külföldön jobban fizetik őket.

Több mint húszezer főt foglalkoztatnak a nyugdíjas szövetkezetek, a budapesti régióban a legtöbben jutnak így munkához. A kereskedelmi és takarító feladatokat ellátó cégek – sajátos időbeosztásuk és magas munkaerőigényük miatt – előszeretettel választják ezt az atipikus foglakoztatási formát.

Az erről szóló egyeztetések ősszel kezdődhetnek el.

Sokan tapasztalják a volt szocialista országokban, hogy a fiatal, jól képzett munkaerő vándorol elsősorban Nyugatra, és emiatt már megbízásokat kell visszautasítaniuk a cégeknek. Ugyanakkor Romániába, Bulgáriába még keletebbről érkeznek dolgozók. Hogyan lettek Németországban a jugoszláv takarítónők, munkások és betegápolók leszármazottaiból értelmiségiek?

A helyzet mindenesetre nem jó.

A munkaerőhiány miatt fel nem töltött létszámkeretek miatt a vállalatoknak a korábbinál is nagyobb figyelmet kell szentelniük a szabadságok tervezésére. Már most célszerű részletesen felmérniük, melyik munkavállalójuk hol tart az idei szabadságkeretének felhasználásában, és nyári időszakban célszerű legalább az időarányos szabadságot kiadniuk.

Az órabérek emelkedésével több fiatal áll idénymunkásnak a gazdaságokban. A vendéglátásban is jobb lett a helyzet, mint tavaly volt, de így is több tízezer dolgozó hiányzik az ágazatokból.

A helyzet még a tavalyihoz képest is bírt romlani. Öt év alatt a balatoni kisvállalkozásoknak akár a fele is eltűnhet.

Miközben 12 ezerrel kevesebb lett az üzlet, a betöltetlen álláshelyek száma megduplázódott. A munkaerőhiányon talán csak a magasabb bér segíthetne, a kassza azonban kezd kiürülni - ebből vagy hosszadalmas sorbanállás vagy komoly áremelés lehet csak. Egyiknek sem fognak örülni a vásárlók...

Mennyire elterjedt a távmunka, mi az akadálya a további alkalmazásának? Sok vállalatvezető attól tart, hogy a dolgozók nem fogják kitölteni a munkaidejüket, ha otthonról dolgoznak. Másutt viszont megfelelő teljesítmény-méréssel megoldották ezt. A külföldi tapasztalatok szerint a távmunka növeli a termelékenységet, és jelentősen, 40 százalékkal csökkenti az elvándorlást. Ez a munkaerő-hiány miatt nem megvetendő tényező.

És -műtősnőkhöz és -műtősfiúkhoz.

Birtokunkba jutott egy belsős kormányzati előterjesztés, mely óriási léptékű oktatási és innovációs fejlesztésekre tesz javaslatot a hajdúsági városban. A projektet nem más hívja életre, mint a kivándorlás-okozta munkaerőhiány, mely a BMW-gyár betelepülésével válik majd igazán látványos és az eddigieknél is égetőbb problémává. Hogy enyhítse az emberigényt, a kormány bedurrantaná a helyi szakképzést és az egyetem vonatkozó szakjait, a remélt magyar diáközön mellett a román, ukrán és szlovák vendégmunkásoknak is megfelelő képzést nyújtana, az érkező német mérnökök gyerekeinek pedig felhúznak egy teljesen új iskolát. A 2024-ig elköltendő 35 milliárd forint első részét még az idei költségvetésből kéne valahogy előteremteni.

Első látásra kedvező adat látott napvilágot hétfőn a statisztikai hivatal jóvoltából. Túlságosan örülni azonban még korai lenne.

Van, aki megpróbálja még vonzóbbá tenni cégét, hogy pótolhassa a hiányzó munkaerőt, mások keresgélés helyett robotikával, digitalizációval oldanák meg a helyzetet. Márciusban egy kétnapos konferencián járják körül a HR és a digitalizáció közötti szoros köteléket és egyensúlyi lehetőségeket.

Víz-, villany-, fűtés- és zárszerelő, csak néhány azon szakmák közül, amelyekben a munkaerőhiány további súlyosbodására lehet számítani idén. A szerelőhiány problémáját a lakástulajdonosok is érzékelik.

Egy év alatt 24 százalékkal nőtt a betöltetlen állások száma a szomszédban.

A pénzügyminiszter úgy látja, hogy Magyarországon is érdemes a világgazdasági lendület visszaesésére felkészülni, erre gazdaságvédelmi programot alakíthat ki a kormány tavasszal. Az inaktívakat valahogy visszavinnék a munkaerőpiacra, ezzel kapcsolatban is várhatunk bejelentéseket.

Háromezer szakdolgozó is hiányzik a kórházakból.

Nyugati lapok szerint újabb mérföldkőhöz érkezett Magyarország az autokráciához vezető úton a közigazgatási bíróságokról szóló törvénnyel. Az már más ügyekben is kiderült, hogy Orbán Viktor kormányfőt sem az uniós szankciókkal való fenyegetések, sem az amerikai figyelmeztetések nem tántorítják el. A szintén ma elfogadott és vitatott másik törvény, a túlóraszám növelése „felkavarja Magyarországot”, a kormány azonban ebben a kérdésben sem enged.

Másutt is gond a munkaerő-hiány az építőiparban, ezért fokozottan törekszenek arra, hogy az emberi munkát robotokkal helyettesítsék. Ennek több útja van, lehet a robotot az építkezésre vinni, és lehet az építkezést a gyárba telepíteni.

Egy év alatt 148 százalékkal többen kértek munkavállalási céllal tartózkodási engedélyt a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal adatai szerint.

A rengeteg lakásépítés miatt a meglévő ingatlan felújításához már nem találni munkaerőt - pedig már négyzetméterenként 5-6 ezer forintra nőtt a hőszigetelés munkadíja. Egy évet is csúszhatnak a házszigetelési projektek, pedig nagyon megérné mihamarabb túlesni rajta.

Szerdán kiderül, hogy újabb mélypontra süllyedt-e a munkanélküliség hazánkban az elmúlt három hónapban. A második negyedévben történelmi mélyponton, 3,6 százalékon volt a mutató, számos iparág súlyos munkaerőhiánnyal küzd. Emiatt a kormány a munkaidőkeret elszámolásának három évre emelését, valamint a túlóraszám 400-ra növelését tervezi.

A kormánypárt szerint a munkaidőkeret elszámolásának kitolása és a túlóraszám növelése azért jó, mert aki többet akar dolgozni, az ezáltal megteheti.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége sem tartja szerencsésnek, hogy a kormány előzetes egyeztetés nélkül emelné három évre a munkaidőkeret elszámolását, és növelné a túlórák számát. A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint a javaslat elfogadhatatlan, a Vasutasok Szakszervezete pedig azt egyenesen a modernkori rabszolgaság bevezetéseként értékeli.

Egyre több dunántúli településen próbálják ukránokkal pótolni a kivándorló magyar dolgozókat.