A helyi Kereskedelmi és Iparkamara vezetője arról számolt be a Kommerszantnak, hogy jelentős számú indiai állampolgárt terveznek a szverdlovszki régióban alkalmazni. Bár a lap szerint e tervek gyors megvalósítása eléggé valószínűtlen, hiszen Oroszországban létezik egy kvóta a távoli külföldi országokból érkező munkaerőre, gondot okoz, hogy az indiaiak nyilvánvalóan nem tudnak elég jól oroszul.
(Itt az angol nem játszhat, mint „közös nyelv.” Az persze eleve irreális, hogy egy indiai vagy afrikai ember hamar megtanuljon, afféle gyorstalpaló keretében, egy szláv nyelvet.) Mindeközben kormányszinten régóta vita folyik arról, hogy további lehetőségeket kell találni a munkaerőhiány problémájának megoldására.
Indiai főkonzulátus nyílik Jekatyerinburgban
Július 9-én Andrej Besedin, az Urali Kereskedelmi és Iparkamara vezetője arról számolt be, hogy nagyszámú külföldi munkavállalót akarnak alkalmazni az Oroszországi Föderációban.
Elmondása szerint már 2025-re akár egymillió szakembert is meghívhatnak Indiából, Srí Lankáról és Észak-Koreából az Oroszországi Föderációba, és különösen a szverdlovszki területre.
Fotó: Depositphotos
„Már eddig is születtek megállapodások, elsősorban Indiával” – hangsúlyozta Besedin. A Kommerszant megkereste az oroszországi indiai nagykövetséget, de ott nem kommentálták az információkat. Időközben Szeverouralszk város vezetője, Szvetlana Mironova közzétette, miszerint Indiából hoztak szakembereket egy bauxitbányába földalatti munkavégzéshez.
A településen most azon dolgoznak, hogy az indiaiakat „meghonosítsák” az Uralban, a munkában a tolmácsok, a személyzeti szakemberek és a bányavezetők mellett az indiai kultúra szakértői és fordítók is részt vesznek.
A tervek komolyságát jelzi, hogy megnyitják India főkonzulátusát Jekatyerinburgban. A külföldiek az építőiparban és a bányászatban dolgoznak leginkább, mint munkások, de az oroszországi vendéglátásban is magas a munkaerőhiány.
Az a fő, hogy ne akarjanak letelepedni
Konsztantyin Boriszov, a Support Partners tanácsadó cég vezetője megjegyzi, hogy a külföldi munkavállalók Orosz Föderációba való behozatala segítene megoldani az orosz vállalatok jelenlegi munkaerő-problémáit. A szakember szerint a vállalkozások részéről élénk az érdeklődés, mivel „különösen az Indiából érkező szakemberek nem hajlamosak a szervezett bűnözésre, vallásukat aktívan gyakorolják, nem akarnak hosszú ideig a mi éghajlatunkon maradni, és nem hozzák ide a családjukat.”
Azonban – ahogy Vagyim Kozsenov, a Migránssegítő Központ vezetője emlékeztet – a távoli külföldi országokból érkező számát nem valószínű, hogy a jelenlegi időszakban gyorsan lehetne növelni, ez inkább a következő néhány év perspektíváját tükrözi. Az új orosz migrációs politika reform előtt áll, ennek egyik fontos területe az orosz nyelvtudásra vonatkozó követelmények enyhítése, amelyeket jelenleg a külföldiekre előírnak.
Rövidek a határidők a nyelvvizsgára
A hh.ru felmérése szerint a külföldieket aktívan alkalmazó vállalatok több mint fele különféle nehézségekkel néz szembe, ugyanakkor szorító a munkaerőhiány is. A Kommerszant idézi a felmérés azon fejezetét, miszerint a munkavállalók leggyakrabban a FÁK és az Eurázsiai Unió országaiból (48 százalék), az Európai Unióból (33 százalék), az ázsiai országokból (Kína, Észak-Korea, Vietnam, Thaiföld, Kambodzsa (28 százalék) érkeznek. Az afrikai országok 10 százalékot tesznek ki.
A vállalatok 38 százaléka nevezte meg, mint fontos problémát, hogy az állásra jelentkezők sokszor nem tudják letenni az orosz nyelvvizsgát, mert erre rövidek a határidők. A helyzet ellentmondásos, hiszen míg egymillió indiairól beszélnek, a vállalatok valamivel több mint egyötöde panaszkodott a külföldi munkavállalók alkalmazására vonatkozó, a kormányzati szervek által bevezetett korlátozások miatt.
Megállítani a migrációt és közben importálni a külföldieket
Számos sajátos probléma merül fel a külföldi munkavállalók felvételekor. Az ázsiai országokban az orosz vállalatok nehezen találják meg a szükséges szakembereket és a nyelvi akadályok is jellemzők. Az afrikai országok esetében összetett toborzási problémával szembesülnek a cégek.
A 2022 utáni munkaerő-migráció Oroszországban nem tudott helyreállni a Covid előtti szintre. 2023-ban a külföldi munkaerő száma az orosz munkaerőpiacon mintegy 3,5 millió főt tett ki, ami közel 1 millióval alacsonyabb, mint a 2019-es, a világjárvány előtti adat. Ugyanakkor az illegális migráció elleni küzdelem közelmúltbeli fokozódása, az Orosz Föderációban legálisan dolgozni kívánó külföldiekre vonatkozó jogszabályok és követelmények szigorodása, valamint az ebből fakadó nehézségek a külföldi munkaerő felvételében további nyomást gyakorolnak a már amúgy is rendkívül szűkös munkaerőpiacra, és torzíthatják a kormány hosszú távú szabályozási terveit.
A helyzet ellentmondásosságát jelzi, hogy van, amikor az országba érkező külföldi migráns máskor várva várt államilag importált vendégmunkás…
Hogyan fektessünk be bizonytalan időkben? Óvatosan is lehet építkezni!
