Az orosz vezetés különös dilemmával néz szembe: hiányzik az emberanyag a határok védelméhez és az ukrajnai Donbászban folytatott harcokhoz, ugyanakkor a munkaerőhiányt is pótolnia kell, ha fenn akarja tartani hadigazdaságát. Mielőtt Ukrajna meglepetésszerű hadműveletet indított az oroszországi Kurszk régióban, több gazdaságilag fejlett orosz régióból érkeztek jelentések arról, hogy jelentősen megemelték a frontra toborzott katonák egyszeri bevonulási bónuszát — foglalja össze az Euronews.
Ebben a háborúban Oroszország a mozgósítás és a katonák toborzásának vegyes modelljét választotta. Mindkét kategóriában a zsoldoshadsereg modelljét alkalmazzák, azzal a különbséggel, hogy a fronthadsereg önkéntes katonái szabadon vállalták e munkát, míg a mozgósított katonákat kényszerítették a szolgálatra, de fizetést kapnak.
2023 júliusától ez év júniusáig az orosz állam az ukrajnai háború résztvevőinek, a sebesült katonáknak és a halottak hozzátartozóinak 2,75 és 3 billió rubel (jelenlegi árfolyamon 30 milliárd euró) közötti összeget fizetett, ami az orosz GDP 1,5 százalékának felel meg – derül ki a Re:Russia projekt tanulmányából.
Fotó: Ria Novosti
A népszerűtlen mozgósítást elkerülnék
A Kreml egyre inkább kreatív intézkedésekkel igyekszik megnövelni harcosai számát anélkül, hogy hivatalosan bejelentene egy újabb, népszerűtlen mozgósítást. A háborús toborzást népszerűsítő televíziós sorozatoktól kezdve a fizetések növeléséig az orosz régiók keresik a módját, hogyan kezeljék a frontvonalakra toborzandó új csapatok iránti igényt — írja a The Moscow Times.
A Kreml tavaly azt közölte, hogy a szerződéses katonák száma nőtt a „vonzó pénzügyi feltételek” miatt, és a védelmi minisztérium áprilisban azt állította, hogy az év eleje óta több mint 100 ezren jelentkeztek a harcra. A szakértők szerint azonban a katonák fizetésének emelkedése az ország folyamatos munkaerő-válságát tükrözi, mivel a civilek érdeklődése a háborúban való részvétel iránt csökken.
Míg az orosz hadsereggel kötött katonai szerződések körülbelül 200 ezer rubel (772 ezer forint) havi keresetet ígérnek – ami körülbelül 2,4-szer magasabb az oroszországi átlagfizetésnél –, addig egyes régiók a közelmúltban megemelték a bevonuló személyek egyszeri jutalmát. Moszkvában Szergej Szobjanin polgármester 1,9 millió rubelre (7,5 millió forint) emelte egy katona havi fizetése melletti egyszeri bónuszát. A cseljabinszki régióban az egyszeri kifizetéseket megduplázták, egy katona mintegy 705 ezer rubelt (2,8 millió forint) kapott a katonai szerződés aláírásáért. A Jamal-Nyenyec Autonóm Körzetben egy katonai szerződés aláírása után az oroszországi átlagfizetésnél körülbelül 14-szer magasabb összegben – 1,1 millió rubelben (4,3 millió forint) – részesülhet a jelentkező.
Mivel az orosz katonák toborzási díjának megugrása az ukránok kurszki offenzívája előtt következett be, ez a tendencia nem tudható be az orosz-ukrán háború dinamikájában bekövetkezett változásnak — teszi hozzá az Euronews. Nem csak a háborúhoz szükséges önkéntesek hiánya az oka annak, hogy megugrott a frontkatonák toborzására fordított kiadás. Az orosz hadseregnek most versenyeznie kell a felfutó, és munkaerőre éhes orosz hadiiparral.
„Végső soron a polgári gazdaság bizonyos szektoraiban is emelni kell a fizetéseket. Mindez meglehetősen költséges lesz az orosz államnak, és az inflációt is gerjeszti" — jegyezte meg Edward Hunter Christie, a NATO egykori tisztviselője és az FIIA intézet tudományos főmunkatársa.
Az infláció a súlyosbodó munkaerőhiánnyal párosulva sötét felhőt alkot az orosz gazdaság felett, amely a hadi jellegűre való átállást követően a növekedés jeleit mutatja.
Janis Kluge, a Német Nemzetközi és Biztonsági Ügyek Intézetének főmunkatársa szerint: „Ebben a környezetben csak a háború beszállítói tudnak boldogulni. Az elkerülhetetlen következmény az, hogy a polgári gazdaság zsugorodik, míg a hadiipari komplexum növekszik. Végül az infláció a lakosság jövedelmét is csökkenti. Hogy mennyire lesz ez rossz, az a szankciók és az olajár alakulásától függ.”
Fotó: Ria Novosti
A külföldi munkaerőt riasztják a körülmények
Az ipar szükségleteivel szembeni katonai igények kérdése Oroszország esetében nem oldható meg könnyen, különösen most, amikor
a migráns munkások száma folyamatosan csökken a radikális iszlamista csoportok oroszországi terrortámadássorozata és a kényszersorozás miatti félelem okán.
A Tádzsikisztánból Oroszországba érkező munkaerő-migránsok áramlása például 2024 első felében 16 százalékkal csökkent a Tádzsikisztáni Munkaügyi Minisztérium adatai szerint.
A világjárvány utóhatásai, az ukrajnai háború és a migránsellenes fellépés azt jelenti, hogy Oroszország egyre kevésbé vonzó célpont a közép-ázsiai munkások számára. Néhányan inkább más ázsiai és európai országokat választanak — állapítja meg a Carnegie Politika írása.
Történelmileg Oroszország volt a közép-ázsiai migráns munkavállalók fő célpontja. A közép-ázsiaiak még Ukrajna teljes körű inváziója, és a külföldi migránsok fegyveres erőkbe való toborzása után is tovább érkeztek Oroszországba.
A Crocus City Hall bevásárlóközpont elleni terrortámadás vízválasztó volt.
Ezt követően a közép-ázsiai vendégmunkásoknak folyamatos okmányellenőrzésekkel, munkahelyi razziákkal, kirúgásokkal, repülőjárat-késésekkel és órákig tartó sorokkal kellett szembenézniük a kazahsztáni határon. Ráadásul, ha a rendfenntartó erők fogságába kerülnek, még meg is kínozhatják őket, vagy választhatnak a kényszerkatonaság és a kitoloncolás között.
Tömeges kivándorlás, elöregedő népesség
Oroszország munkaerő-problémáját súlyosbítja, hogy az Ukrajna elleni háború kezdete óta tömeges kivándorlási hullámok zajlottak, főleg a fiatalabb, képzett munkaerő körében.
„2022 óta a kivándorlók teljes száma 500 ezer és egymillió fő közé becsülhető, akik közül sokan olyan kulcsfontosságú iparágban dolgoztak, mint az információtechnológiai szektor” — állítja Maria Snegovaya, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának főmunkatársa.
Hozzátéve: „Ha ehhez hozzávesszük a mozgósítottakat és az önkénteseket, a koronavírus és a háború áldozatait, akkor Oroszország munkaerőállománya körülbelül 1,9-2,8 millió embert veszített 2020 és 2023 között".
Figyelembe kell venni Oroszország lakosságának öregedését is. A Rosstat legfrissebb, 2024-es adatai szerint Oroszországban a nyugdíjasok abszolút száma körülbelül 41 millió, ami a teljes népesség 30 százaléka, ha a kivándorlási hullámokat és a háborús áldozatokat is beleszámítjuk. Nem csoda, hogy az orosz iparvállalatok csaknem fele már tavaly is létszámhiányról számolt be.
Mivel az infláció és a munkaerőhiány nő, és az utóbbi hetekben Ukrajna áttolta a háborút Oroszország területére is, az orosz gazdaság nincs jó formában.
Érdekességeket rejt a Honvédelmi Minisztérium zárszámadása, de az továbbra sem derül ki, mennyibe kerül a kormánytagokat reptetni. 
