Szokatlanul kevés pénzt sikerült félretenniük a háztartásoknak a harmadik negyedévben – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) most közzétett előzetes adataiból. A lakosság 387 milliárd forintot spórolt össze, fele annyit, mint 2024-ben, és az év első kilenc hónapjában is a negyedével kevesebb friss megtakarítás gyűlt össze (nem egészen 4 ezer milliárd forint), mint tavaly ilyenkor. Az árfolyamok szerencsére emelkedtek a harmadik negyedévben, ennek köszönhetően a háztartások pénzügyi vagyona növekedett, és szeptember végére elérte a 114 565,5 milliárd forintot. A kötelezettségek is híztak ugyanakkor, ezek értéke 17 638 milliárd forint volt a harmadik negyedév végén, ennek köszönhetően a nettó pénzügyi vagyon 96 927,5 milliárd forint volt.
Kevesebb készpénzen ülünk, és sok pénzt viszünk külföldre
Készpénzben és betétekben rekord összeget, 24 315,7 milliárd forintot tartottak a magyar családok, de míg a betétek állománya nőtt az utolsó negyedévben, a készpénzé valamelyest csökkent. Összesen 7304,9 milliárd forint, illetve ennek megfelelő értékű valuta volt a háztartásoknál szeptember végén, 6,7 milliárd forinttal kevesebb, mint júniusban. A visszaesés azonban nem annak köszönhető, hogy a magyarok felhagytak a készpénz halmozásával, hanem annak, hogy a külföldi fizetőeszközökben lévő megtakarítások értéke a forint erősödése miatt csökkent.
A készpénzt tartó magyarok nem használták ki, hogy a június végén még 400 forintos euró szeptember végére már 390 forint alatt is járt, csak kevés valutát vásároltak. A bankbetétesek ezzel szemben 91 milliárd forintnyi friss megtakarítást fektettek be devizabetétekbe azon spekulálva, hogy egy esetleges forintgyengülésen nyerhetnek majd. Egyelőre nem állnak nyerésben, a forint ugyanis szeptember vége óta is folyamatosan erősödött. A hazai bankokban tartott devizabetétek állománya mindenesetre nőtt az utolsó negyedévben, és megközelítette a 2390 milliárd forintot, a forint betéteké pedig kitartóan araszol a 12 ezer milliárdos lélektani határ felé.
Bankbetétben összesen valamivel több mint 17 ezer milliárd forintjuk van a háztartásoknak.
A külföldi bankbetétek állománya ezen belül tovább nőtt, és új történelmi rekordot ért el. Összesen 58 milliárd forintot vittek ki a magyar háztartások külföldi bankszámlákra, ezzel a felhalmozásuk 2189,1 milliárd forinton tetőzött.
Kevesebb állampapír, annál több befektetési alap
A háztartások hitelviszonyt megtestesítő papírokban (például kötvényekben, kincstárjegyekben) 14 837 milliárd forintot tartottak, ami 2024 közepe óta a legalacsonyabb összeg. Az idén összesen 620 milliárd forintot vontak ki ezekből az értékpapírokból, az utolsó negyedévben is több mint 200 milliárd forinttal csökkent az állomány.
A háttérben az áll, hogy az inflációkövető Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) kamatfordulói után az állampapírok iránti kereslet csökkent. Magyar állampapírokból több mint 940 milliárd forintnyi lakossági megtakarítás távozott kilenc hónap alatt. Magyar állampapírban kevesebb, mint 13 ezer milliárd forint maradt szeptember végére.
Érdekesség, hogy banki kötvényekbe és külföldi kötvényekbe ez idő alatt is folyamatosan áramlott a friss megtakarítás, előbbiek 133, utóbbiak több mint 180 milliárd forintot vonzottak.
A részvény jellegű befektetések még ennél is többet szívtak fel az állampapírokból kivont lakossági megtakarításokból. Tőzsdei részvényekben csaknem 110 milliárd, belföldi befektetési alapokba 1330 milliárd, külföldi alapokba több mint 407 milliárd forintnyi lakossági megtakarítás került három negyedév alatt.
Mindhárom értékpapír típusban rekordon állt a háztartások megtakarítása szeptember végén. Tőzsdei részvényekben több mint 3500 milliárd, hazai alapokban 12 744 milliárd, külföldiekben 2675 milliárd forintjuk volt a kisbefektetőknek.
Az öngondoskodásról sem tettek le a magyarok
Az életbiztosítási és a nyugdíjpénztári tartalékok is gyarapodtak az idén és a harmadik negyedévben is. Az életbiztosításokba rekord összeg, csaknem 220 milliárd forint folyt be három negyedév alatt, minden negyedévben meghaladta a befizetések értéke a 70 milliárd forintot, a legerősebb negyedév pedig hagyományosan az utolsó szokott lenni az adókedvezmények miatt, emiatt az idén nagy rekordokra készülhet a biztosítási piac. Korábban ugyanis a kiemelkedően erős negyedévekben is legfeljebb 40 milliárd forint körüli díjbevétel érkezett a tartalékokba. Életbiztosításokban a magyar háztartások most már több mint 3187 milliárd forintot tartanak.
A nyugdíjpénztárak helyzete az idén speciálisan alakult, ugyanis a tagoknak lehetőségük nyílt arra, hogy lakáscélra adó- és járulékmentesen felhasználhassák az egyenlegüket. Ezzel viszont a jelek szerint kevesen élnek, a tagdíjfizetések összege ugyanis még így is minden negyedévben meghaladta a kifizetésekét. A harmadik negyedévben is így történt, igaz, a beérkezett díjbevételek összege mindössze 5,3 milliárd forinttal haladta meg a kifizetésekét. Ennek és a hozamoknak köszönhetően az önkéntes nyugdíjpénztárak tartalékai 3050 milliárd forintos új rekordra gyarapodtak.
Fotó: Klasszis Média
Ezen felül a megmaradt nagyjából 50 ezer magánnyugdíj-pénztári tagnak van még több mint 352 milliárd forintja az egyéni számláján. Érdekesség, hogy az MNB nyilvántartja azoknak az egykori magán-nyugdíjpénztári pénztártagoknak a megtakarítását is, akik visszaléptek a TB-rendszerbe az egyéb követelések között. Az a hozzávetőlegesen 3 millió állampolgár, akik 2011-ben vagy később visszaléptek, jelenleg 2600 milliárd forintot követelhetnek az államtól.
Ez persze csak egy elméleti könyvelési tétel, a nyugdíjpénztáraktól visszakapott állampapírokat ugyanis bevonták, a többi eszközt pedig 2013 végéig szinte teljes mértékben értékesítette a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap, amely 2015 elején meg is szűnt.
Vannak, akik adósságot gyűjtenek
Szeptember végén a háztartások hitelállománya a történelem során első ízben átlépte a 15 ezer milliárd forintos lélektani határt. A nettó hitelfelvétel (az új hitelek összege csökkentve az adott időszakra eső tőkettörlesztésekkel) az idén meghaladta az 1220 milliárd forintot, ebből a harmadik negyedévre 403 milliárd forint jutott.
Az már biztosan látható, hogy a lakossági hitelpiac az idén rekordot dönt, hiszen a lakosság soha nem látott mértékben vesz fel ingatlanhiteleket és a fogyasztási kölcsönöket is. Az év hátralévő részében pedig ezen a téren nem várható fordulat. Már most látszik, hogy az Otthon Start hitelprogram indulása a lakáshitelpiacon további élénkülést hoz majd, a személyi hitelekre is nagy a kereslet, emellett a babaváró támogatás és a munkáshitel is stabil számokat hoz.
A kisebbségi tulajdonos kivásárlását a tőzsde honlapján jelentették be.
