Rég nem látott veszteséggel zárták a háztartások a februári hónapot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss értékpapír-statisztikái szerint. Januárban még szárnyaltak a tőzsdék, sorra dőltek meg a rekordok, abban a hónapban csaknem 420 milliárd forint nyereségük volt a kisbefektetőknek az értékpapírjaikon, februárban azonban megfordult a széljárás, a hónap végén kitört az iráni háború, ami pont elég is volt ahhoz, hogy az értékpapírszámlák összességében véve 151,8 milliárd forintos mínuszba kerüljenek.
A háztartások értékpapírokban lévő megtakarítása ennek ellenére növekedett, hiszen több mint 290 milliárd forintnyi friss pénz került a számlákra, így a hónap végén már 36 832 milliárd forintjuk volt értékpapírokban.
A 13. és 14. havi nyugdíj nem állampapírba került
A február azért is különleges hónap volt, mert ekkor érkezett meg a 13. havi és a 14. havi nyugdíj első részlete a nyugdíjasokhoz, megérkezett a fegyverpénz, a februárban folyósított januári fizetésekben már látszott a 40 év alatti kétgyermekes anyák szja-mentessége és a megemelt családi adókedvezmény is. A hónap első felében hullott pénzeső azonban nem eredményezett extra megtakarításokat: januárban, amikor nem voltak ilyen plusz pénzek, több pénzt tettek félre a családok.
Ebből arra lehet következtetni, hogy a februári extra pénzeket a legtöbb család felélte, akik pedig értékpapírokat vásároltak, azok pedig vélhetően olyan jól élnek, hogy ezek a bónuszok érdemben nem sokat számítottak a családi büdzsében.
A legjobban ez az Államadósság Kezelő Központnak (ÁKK) fájhatott, februárban ugyanis mindössze 11,1 milliárd forintos tőkebeáramlás érkezett a háztartásoktól az állampapírpiacra. Névértéken számolva nagyot nőtt ugyan az állomány, de piaci értéken kalkulálva csak szerény mértékben hízott, vagyis főleg a lejáratokat újították meg a kisbefektetők, illetve a kifizetett kamatokat fektették be újra. Ezzel az eredménnyel valószínűleg az ÁKK-ban sem voltak elégedettek, ezért is dönthettek úgy, hogy áprilistól több lakossági állampapír kamatát is megemelik, hátha vonzóbbá válik az államadósság a lakosság számára.
A befektetési alapok ismét nagyot mentek
A banki hitelpapírokba ennél több pénz áramlott, kötvényeket 15,3 milliárd, jelzáloglevelet további 1,2 milliárd forintért vettek a kisbefektetők, külföldi kötvényekbe pedig 17,5 milliárd forintnyi friss megtakarítás került. A banki kötvények állománya ezzel 762,6 milliárd forintos 15 éves csúcsra került, a külföldi kötvényekben lévő összeg pedig megközelítette az 1150 milliárd forintot, ami történelmi rekord. Hazai vállalati kötvényekben továbbra is kevesebb, mint 36 milliárd forintnyi lakossági megtakarítás van, valószínűleg a 11 évvel korábbi Quaestor-csőd szelleme még mindig kísérti a kisbefektetőket.
Bár adózási szempontból a befektetési alapok hatalmas hátrányban vannak az állampapírokkal szemben, hiszen a hozamuk után nemcsak a 10 százalékos kamatadót, de a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót (szocho) is beszedi az állam, mégsem csillapodik ennek a megtakarításnak a népszerűsége. Februárban a hazai alapokba több mint 180 milliárd forint friss pénz áramlott, ezzel a háztartások tulajdonában lévő állomány 13 820 milliárd forintra emelkedett, külföldi alapokba pedig további 61,4 milliárd forint folyt be, amivel 3093 milliárd forintosra hízott a volumen. Mindkét adat történelmi rekordnak számít.
A befektetési alapokban lévő lakossági megtakarítás már régen meghaladja az állampapírokban lévőt, lassan a hazai alapok már önmagukban is több háztartási vagyont kezelnek majd, mint amennyi lakossági pénz állampapírban van.
A részvénypiacon elúszott 120 milliárd
A befektetési alapok sem úszták meg a februári árfolyameséseket, valamennyit buktak ezeken a háztartások, de a nagy vesztesek azok lettek, akik tőzsdei részvényekben tartották a megtakarításukat. A jegybank adatai szerint februárban a hazai részvényeken 87,4 milliárd, a külföldieken további 31,1 milliárd forintot buktak a háztartások. A februárinál nagyobb mértékű veszteséget utoljára 2022 tavaszán, az orosz-ukrán háború kitörése után tapasztaltak a kisbefektetők.
A pánikgombot azonban nem nyomták meg, a hazai részvényekből mindössze 8 milliárd forintot vontak ki, külföldi részvényekből pedig csaknem 11 milliárd forintért még vásároltak is. Ezzel a hazai részvényekben 3061 milliárd, külföldiekben 1053,5 milliárd forint volt a második hónap végén.
Továbbra is a hazai bankpapírok – elsősorban az OTP – a lakosság kedvence, februárban 5,8 milliárd forintért vásároltak ilyen részvényekből a kisbefektetők. A 67,3 milliárd forintos árfolyamesésnek köszönhetően viszont az állományuk csökkent, 1890,7 milliárd forint volt a hónapban. Aki az árfolyamesések idején OTP-részvényt vásárolt, és megtartotta, valószínűleg nem járt rosszul, az iráni tűzszünetről szóló friss hírek hatására ugyanis azonnal meredeken emelkedni kezdett az árfolyam.
Az Egyesült Államok csaknem kéttucatnyi olajszállító tankhajót juttatott ki a Hormuzi-szoroson keresztül Irán tudta nélkül. 
Így néz ki a kormány célkeresztjébe került bizalmi vagyonkezelői piac
