Rég nem látott veszteséggel zárták a háztartások a februári hónapot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss értékpapír-statisztikái szerint. Januárban még szárnyaltak a tőzsdék, sorra dőltek meg a rekordok, abban a hónapban csaknem 420 milliárd forint nyereségük volt a kisbefektetőknek az értékpapírjaikon, februárban azonban megfordult a széljárás, a hónap végén kitört az iráni háború, ami pont elég is volt ahhoz, hogy az értékpapírszámlák összességében véve 151,8 milliárd forintos mínuszba kerüljenek.
A háztartások értékpapírokban lévő megtakarítása ennek ellenére növekedett, hiszen több mint 290 milliárd forintnyi friss pénz került a számlákra, így a hónap végén már 36 832 milliárd forintjuk volt értékpapírokban.
A 13. és 14. havi nyugdíj nem állampapírba került
A február azért is különleges hónap volt, mert ekkor érkezett meg a 13. havi és a 14. havi nyugdíj első részlete a nyugdíjasokhoz, megérkezett a fegyverpénz, a februárban folyósított januári fizetésekben már látszott a 40 év alatti kétgyermekes anyák szja-mentessége és a megemelt családi adókedvezmény is. A hónap első felében hullott pénzeső azonban nem eredményezett extra megtakarításokat: januárban, amikor nem voltak ilyen plusz pénzek, több pénzt tettek félre a családok.
Ebből arra lehet következtetni, hogy a februári extra pénzeket a legtöbb család felélte, akik pedig értékpapírokat vásároltak, azok pedig vélhetően olyan jól élnek, hogy ezek a bónuszok érdemben nem sokat számítottak a családi büdzsében.
A legjobban ez az Államadósság Kezelő Központnak (ÁKK) fájhatott, februárban ugyanis mindössze 11,1 milliárd forintos tőkebeáramlás érkezett a háztartásoktól az állampapírpiacra. Névértéken számolva nagyot nőtt ugyan az állomány, de piaci értéken kalkulálva csak szerény mértékben hízott, vagyis főleg a lejáratokat újították meg a kisbefektetők, illetve a kifizetett kamatokat fektették be újra. Ezzel az eredménnyel valószínűleg az ÁKK-ban sem voltak elégedettek, ezért is dönthettek úgy, hogy áprilistól több lakossági állampapír kamatát is megemelik, hátha vonzóbbá válik az államadósság a lakosság számára.
A befektetési alapok ismét nagyot mentek
A banki hitelpapírokba ennél több pénz áramlott, kötvényeket 15,3 milliárd, jelzáloglevelet további 1,2 milliárd forintért vettek a kisbefektetők, külföldi kötvényekbe pedig 17,5 milliárd forintnyi friss megtakarítás került. A banki kötvények állománya ezzel 762,6 milliárd forintos 15 éves csúcsra került, a külföldi kötvényekben lévő összeg pedig megközelítette az 1150 milliárd forintot, ami történelmi rekord. Hazai vállalati kötvényekben továbbra is kevesebb, mint 36 milliárd forintnyi lakossági megtakarítás van, valószínűleg a 11 évvel korábbi Quaestor-csőd szelleme még mindig kísérti a kisbefektetőket.
Bár adózási szempontból a befektetési alapok hatalmas hátrányban vannak az állampapírokkal szemben, hiszen a hozamuk után nemcsak a 10 százalékos kamatadót, de a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót (szocho) is beszedi az állam, mégsem csillapodik ennek a megtakarításnak a népszerűsége. Februárban a hazai alapokba több mint 180 milliárd forint friss pénz áramlott, ezzel a háztartások tulajdonában lévő állomány 13 820 milliárd forintra emelkedett, külföldi alapokba pedig további 61,4 milliárd forint folyt be, amivel 3093 milliárd forintosra hízott a volumen. Mindkét adat történelmi rekordnak számít.
A befektetési alapokban lévő lakossági megtakarítás már régen meghaladja az állampapírokban lévőt, lassan a hazai alapok már önmagukban is több háztartási vagyont kezelnek majd, mint amennyi lakossági pénz állampapírban van.
A részvénypiacon elúszott 120 milliárd
A befektetési alapok sem úszták meg a februári árfolyameséseket, valamennyit buktak ezeken a háztartások, de a nagy vesztesek azok lettek, akik tőzsdei részvényekben tartották a megtakarításukat. A jegybank adatai szerint februárban a hazai részvényeken 87,4 milliárd, a külföldieken további 31,1 milliárd forintot buktak a háztartások. A februárinál nagyobb mértékű veszteséget utoljára 2022 tavaszán, az orosz-ukrán háború kitörése után tapasztaltak a kisbefektetők.
A pánikgombot azonban nem nyomták meg, a hazai részvényekből mindössze 8 milliárd forintot vontak ki, külföldi részvényekből pedig csaknem 11 milliárd forintért még vásároltak is. Ezzel a hazai részvényekben 3061 milliárd, külföldiekben 1053,5 milliárd forint volt a második hónap végén.
Továbbra is a hazai bankpapírok – elsősorban az OTP – a lakosság kedvence, februárban 5,8 milliárd forintért vásároltak ilyen részvényekből a kisbefektetők. A 67,3 milliárd forintos árfolyamesésnek köszönhetően viszont az állományuk csökkent, 1890,7 milliárd forint volt a hónapban. Aki az árfolyamesések idején OTP-részvényt vásárolt, és megtartotta, valószínűleg nem járt rosszul, az iráni tűzszünetről szóló friss hírek hatására ugyanis azonnal meredeken emelkedni kezdett az árfolyam.
Először nem is gondolták problámásnak 
