Banki kötvények kontra lakossági állampapírok – vannak, akik rá tudnak ígérni az államilag támogatott magas kamatokra? De mennyi marad abból adók levonása után?

Több mint kétszeres túlajánlással zárult az aukció.

Éves fix 11 és 12 százalék forintos, valamint 3,5 százalék eurós kamatozással, 1 és 3,5 éves futamidejű kötvényeket bocsát ki az MBH Bank Nyrt. A kötvények június 30- ig jegyezhetők a bank erre kijelölt bankfiókjaiban, lejáratuk 2024. június 20., valamint 2026. december 20.

Szép pluszban kezdtek a tőzsdeindexek, a bankválsággal kapcsolatban némi optimizmus fedezhető fel a híradásokban. Itthon az OTP a húzó papír, a forint stabilan tartja magát. Szinte sohasem voltak ilyen olcsók a magyar részvények. Baj van a bankokkal, vagy nincs baj a bankokkal?

Az általános kamatemelkedés nyomán megélénkült a magyarországi banki kötvények piaca is. A kibocsátóknak érezhetően az állampapírokkal kell versenyezniük. Csakhogy nagyfokú óvatosság indokolt, mert a kötvényvásárlók az állampapírokéhoz hasonló hozamok mellé jóval magasabb kockázatot kapnak. Plusz még adót is kell fizetniük.

A Futureal is belépett a zöldkötvényeket kibocsátó ingatlanos cégek sorába. A később befolyó pénzt újabb fejlesztésekre fordítja.

A mai Magyar Közlönyben megjelent a kormány legújabb gazdaságvédelmi intézkedése, amely a mellett, hogy közvetve segíti a bajba jutott családokat és cégeket, a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitásának további erősödését is biztosítja. A holnap hatályba lépő kormányrendelet szerint összességében legfeljebb 150 milliárd forint értékű kötvényt bocsáthatnak ki a pénzintézetek.

A napokban mind az Erste, mind az OTP közkedvelt, relatív magas hozamot kínáló kötvényei árfolyamesést szenvedtek el. A helyzet az Ersténél keményebb: ott kamatmegtagadás is történt.

A BNP Paribas Magyarországi Fióktelepe az OTP Bank szervezésében húszmilliárd forintnyi kötvényt bocsátott ki főleg intézményi befektetőknek. A befolyt tőkét áruhitelezésre fordítják. A különösen jó minősítésű kötvények likviditására nagy figyelmet fordítanak majd. Interjú Barlai Róberttel, az OTP ügyvezető igazgatójával.

Az eurókamatok tovább csökkentek az utóbbi időben, ami nálunk is érezteti hatását. Évi két százalék feletti fix eurókamatot találni már alig lehet. Egyes változó kamatozású kötvények fizetnek ennél többet.

A ciprusi ügy felforgatta egész Európát, és mindenki azt találgatja, biztonságban vannak-e a bankbetétjei, egyedi ügy volt-e vagy sem, és hogyan tud védekezni a hasonló esetek ellen. Ön nyugodtan alszik?

Nagy feltűnést keltett nemrég a PEMÁK, például azzal, hogy az eredeti 200 millió forintos összegből hetek alatt egymilliárd euró lett, és újabb sorozatot kellett kibocsátani a régi helyett. A jelenség magyarázata egyszerű, a papírok kamata tavaly év végén is, és most is jelentősen meghaladja az euróbetétekét.

Évi hat százalék felett már csak kemény akciós feltételekkel lehet pénzt lekötni a bankjainknál egy évre és nem túl nagy összegekkel, bármiféle feltétel nélkül pedig jó, ha kicsivel öt százalék feletti ajánlatot találunk. Az állampapírok hozama egyelőre sok esetben legalább hatossal kezdődik, így vezetnek a versenyben.

Az FHB új kötvényt bocsát ki, amely a mostanában slágernek számító inflációkövető államkötvényhez hasonlít, a kezdőkamata viszont jóval magasabb, 10,5 százalékos, igaz, csak egy negyedévre. A pénzintézet fix kamatozású, több éves kötvényeket is árul a másodlagos forgalomban 9,01-9,60 százalékos hozammal, csakhogy ezekre nem vonatkozik az OBA garanciája, kockázatuk lényegesen eltér az állampapírokétól.

Március 1-től előírás, hogy azoknál a banki termékeknél, amelyeket az OBA véd, ezt jelölni kell a hirdetésekben és tájékoztató anyagokban. Az OBA egységes logó használatát írja elő, ezzel párhuzamosan viszont megszűnik a PSZÁF által vezetett nyilvántartás a biztosított termékekről. Az ügyfelek eddig nem mindig tudták, biztosítva van-e egyáltalán a pénzük.

Bonyolult tud lenni a pénzügyi termékek világa, az egyik legújabb tőkevédett alap az MKB-nál olyan opciókba fektet, amelyek tőzsdén forgalmazott külföldi arany-certifikátokra szólnak. Az OTP is kedveli az aranybefektetést, de észak-amerikai és feltörekvő piaci részvényekkel vegyíti. A K&H új alapja inkább a multinacionális nagyvállalatokra épít, a Concorde pedig eurós magyar vállalati kötvényekre.

A válság ellen a külföldi jegybankok egy része pénznyomtatással igyekszik védekezni, nálunk inflatorikus hatásúak az adóemelések, a viszonylag gyenge forint és a begyűrűző magas energiaárak. Egyes vélemények szerint a világ nagy részén felhalmozódott adóssághegyek eltüntetésére sem kínálkozik már más kivitelezhető módszer, mint azok leírása, vagy elinflálása.

Három napon keresztül lehet jegyezni az FHB Forte 2014 nevű, közel három éves futamidejű banki diszkontkötvényeket a névérték 75,914 százalékán, amihez 10,3 százalékos hozam tartozik. A jelzálogbank legalább százmillió forint értékben bocsát ki jelzálogleveleket is, a papírokat aukción értékesítik. Kamatozásuk évi tíz százalék, minimálárat nem szabtak meg.

Több papírnál fél-háromnegyed százalékponttal is emelte a lakosságnak szánt kötvényei hozamát az OTP, ezáltal a sima fix kamatozású sorozatok évi nyolc százalékot fizetnek. Új változó kamatozású kötvényt és új járadékötvényt is elindított, az utóbbi hozama csak 21 bázisponttal nőtt. Az állampapírokkal azonban most nehéz versenyezni.

Újabb jele van annak, hogy az állampapír-hozamokat a banki kamatok is követni fogják. A Raiffeisen Bank két éves fix kamatozású kötvényeket bocsát ki évi kilenc százalékos kamatozással, egy aukció keretében, ahol az árat nem határozták meg. A papírokat valószínűleg intézményi befektetőknek szánják.