Az egyre inkább PEMÁK néven ismert Prémium Euró Magyar Államkötvények első, már nem kapható sorozatának induló kamata 5,1 százalék volt, a jelenleg vásárolható, 2016/X jelzésű sorozaté pedig 4,7 százalék. Eközben a PSZÁF (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) betét- és megtakarításkereső programjában levő bankbetétek közül fél évre, egy évre a legmagasabb kamatú euróbetétek is csak 3,0-3,5 százalékot kínáltak, és ezek is akciósan értendőek, többnyire a bankba érkező friss pénzekre vonatkoznak.
Van, ahol a két százalékot sem érik el
Az ilyen és ehhez hasonló kiegészítő feltételek nélkül inkább 2,5 százalék körül tetőznek az eurókamatok, de sok ajánlat az évi két százalékot sem éri el, sőt egy százalékosat is találtunk. Ami egyébként az EKB (Európai Központi Bank) likviditáserősítő intézkedései, az alacsony nyugat-európai kamatszint miatt nem meglepő. A hat és tizenkét hónapos lekötések kamata Németországban például az évi két százalékot sem éri el, pedig ott több a piaci szereplő.
A PEMÁK nagyon hasonlít a forintos inflációkövető államkötvényekhez, de különbségek is vannak. Az egyik nyilván, hogy euróban bocsátják ki, és a hazai infláció helyett az EU inflációjához igazodik a kamata. Pontosabban nem az egész EU-ról, hanem az úgynevezett „résztvevő tagállamokról” van szó, ami csak az Euróövezetben levő, eurót használó országokat jelenti.
Csökkenő infláció az EU-ban is
A különbség lényeges lehet, mert amint februárban írtuk, az idén „a fogyasztói árak emelkedésének üteme a tavalyi 2,6 százalékról idén 2 százalékra, jövőre pedig 1,7 százalékra mérséklődik” az egész EU-ban. Az euróövezetben pedig „idén 1,8 százalék, jövőre 1,5 százalékos inflációt prognosztizál” az Európai Bizottság.
Ennyi lehet a kötvények kamata
Ám pozitív inflációs számok, például az említett 1,5-1,8 százalékos pénzromlás mellett pedig 4,0-4,3 százalékos lehet a kötvényeink kamata a következő 1-2 évben. (Sok közgazdász tart azonban attól is, hogy a nyugati országok pénznyomtatással járó gazdaságélénkítő politikája miatt az infláció valamikor a jövőben el fog szabadulni.) Mindehhez persze az is kell, hogy a befektető meg tudja tartani kötvényét a futamidő végéig, mert az idő előtti eladás rendszerint árfolyamveszteséggel jár.
Persze nem csak bankbetétek léteznek, ha eurót szeretnénk elhelyezni, hanem például banki kötvények is. Az OTP-nél a 2014/VI sorozatú egy éves futamidejű eurókötvény első részletének (melynek jegyzési időszaka március 4-től március 22-ig tart) az elérhető maximális éves hozama 2,50 százalék. (Ennyi az egységesített értékpapírhozam-mutató, az EHM is.) Két évre ugyanez 2,75 százalék.
Összebeszéltek 2,5 százalékon
Az FHB Forte Euró Kamathalmozó Kötvény 2 nevű papírt (FK14NF02) a hasonló nevű pénzintézet szintén évi 2,5 százalékos hozammal árulta március első felében. Ám a pénzintézetnek van egy eurós inflációkövető kötvénye is, az FHB Forte Euró Inflációkövető (FK15NI02), amely nagyon hasonlít állami párjához.
Ne csak a kamatot, az árfolyamot is nézd
Ez ugyanúgy az Eurozóna pénzromlási ütemét követi, csak negyedévente, jelenlegi kamata pedig pont megegyezik a PEMÁK-éval, évi 4,7 százalék. Ám az FHB a kötvényt a március 8-i állapot szerint nem névértéken, hanem jóval a felett, 102,8386 százalékos árfolyamon árulta a másodlagos forgalomban (miközben a felhalmozott kamat csak 0,0386 százalék volt). A PEMÁK eladási ára mindig névérték plusz felhalmozott kamat.
A CIB Euró Classic 2015/A kötvény is változó kamatozású, a kamata hathavonta követi az európai bankközi kamatok (a hat hónapos EURIBOR) alakulását, 3,10 százalékponttal meghaladva azt. Jelenlegi kamata februártól augusztusig 3,478 százalék, az utolsó árfolyam-információ szerint névértéken kínálták (plusz a felhalmozódott kamat).
Mindent egybevetve úgy tűnik, az állam jókor, jól árazva vezette be eurókötvényét a belföldi piacon, és bár nyitott pozíciót jelent az esetleges visszaváltások miatt, a devizalejáratok finanszírozásában is jól jött az év elején.
A részvényenként 123 forintot fizet a bank, május 21-től. 
