Színészek és más hírességek mellett civilek – köztük diákok és nyugdíjasok – is eladhatják arcuk felhasználási jogait. Gyakorlatilag bárki megteheti ezt. Ez azért is érdekes, mert az MI korában másodpercek alatt, sokkal olcsóbban lehet fiktív karaktereket alkotni, a reklámokban mégis a valódi arcok bizonyulnak a leginkább meggyőzőnek.
Az adásvételi szerződés értelmében az eladók biometrikus adataik feltöltésével hozzájárulnak ahhoz, hogy arcukat digitális módon reklámokban, rövid filmsorozatokban vagy különféle MI-projektekben használják fel.
A kínai tévé-, film- és streamingsorozat-ipar már most is óriási mértékben alkalmazza ezt a megoldást. „Az így létrehozott karakterek azonban még mindig természetellenesnek tűnnek” – világított rá a feltörekvő iparág korlátaira Szergej Zubarjev, a Sistemma alapítója és vezérigazgatója. Hozzátette: a jogok átruházása után a magánszemély teljesen elveszítheti az irányítást digitális másolatának jövőbeli felhasználása felett, ami beláthatatlan következményekkel járhat.
A „színész” a jövőben el sem jön a forgatásra
A folyamat egyszerű: valaki feltölt magáról egy sor fotót vagy egy rövid videót a platformra, ami már elegendő ahhoz, hogy a felhasználók digitális arcmodellt hozzanak létre a kitalált karakterekhez. Egy tévésorozat- vagy reklámproducer ezután kiválasztja a megfelelő típust a katalógusból, és megteremti a segítségével a karaktert, aki mozog, beszél és jeleneteket ad elő.
A „színész” tehát a jövőben el sem jön a forgatásra, nem kell megtanulnia a forgatókönyvet, és színészi képességekre sincs szüksége. Az iparágnak minderre természetesen gazdasági és pénzügyi okokból van szüksége. A kínai sorozatipar évente több tízezer produkciót ont magából, ekkora igény kielégítésére pedig egyszerűen nincs elég hús-vér színész. Az MI által generált figurák esetében viszont a nézők gyakran panaszkodnak arra, hogy minden szereplő egy kaptafára készül, vagy természetellenes a mozgása.
Fotó: Go Nakamura Reuters.webp
Vajon átveszik más országok is ezt a gyakorlatot?
Bár a gyártási árak hasonlóak lehetnek, az orosz film- és reklámpiac lényegesen kisebb a kínainál, ezért ott a közeljövőben még nem várható élénk kereslet erre a megoldásra.
Ami a kockázatokat illeti, az arcok másodlagos felhasználásának következményei ma még beláthatatlanok. Egy digitális modell visszavonása vagy végleges eltüntetése a rendszerből gyakorlatilag lehetetlen. Ráadásul egy dolog engedélyt adni valaki arcának legális felhasználására, és egészen más, amikor az adatokat illegális célokra használják fel – utóbbi esetben természetesen senki sem kér engedélyt az érintettektől.
Csak a médiaszemélyiségek maradnak drágák
Ha ez a sajátos piac igazán beindul, és minél többen lesznek hajlandóak bérbe adni a külsejüket, annál olcsóbbá válik egy-egy arc használata.
Kizárólag az egyedi, jól felismerhető, milliók által ismert médiaszemélyiségek jogai maradnak majd drágák.
A Rest of World portál adatai szerint Kína az első negyedévben 128 ezer közösségimédia-felületeken elérhető rövidfilmet és videós tartalomrészletet tett közzé, amelyek 95 százalékát mesterséges intelligencia segítségével hozták létre. Ezzel párhuzamosan egyre több per indul a videókhoz engedély nélkül használt képmások miatt: az elmúlt három évben egy kantoni bíróság körülbelül 700 ilyen ügyet tárgyalt. Timur Ugulava, a Mediasfera digitális ügynökség társtulajdonosa szerint ez a gyakorlat más országokban is gyorsan népszerűvé válhatna, ha létezne rá egyértelmű jogi szabályozás.
Keleten a reklámiparban tör utat
„Az MI-avatárok rendkívül népszerűek Kínában, a fejlesztések szorosan igazodnak a filmsorozat-iparhoz, a streaminghez és a YouTube-on látható szkeccsekhez. Évente sokmilliárd jüanos piacról beszélünk, amelybe az avatárok tökéletesen beilleszkednek. Egyes források szerint a gyártási költségek így akár 90 százalékkal is csökkenthetők. Ez az ultramodern iparág a kisebb piacokon elsősorban a reklámügynökségek és az e-kereskedelmi vállalatok számára lesz igazán vonzó” – hangsúlyozta a szakember.
Vadul ingadozó árak
Mint minden újonnan születő piacon, az árak itt is széles skálán mozognak. Az azonban egyértelmű, hogy egy produkciót sokkal olcsóbban lehet így előállítani, mintha közvetlenül egy hús-vér modellt vagy színészt keresnének meg.
Kínában az influenszerek elképesztő mennyiségű kreatív tartalommal jelentkeznek naponta, számukra az MI-avatárok ma már nélkülözhetetlenek. A fejlődés pedig megállíthatatlan: könnyen lehet, hogy tíz év múlva már a szakavatott szemek sem tudják megmondani, valódi embert vagy egy digitálisan létrehozott klónt látnak a képernyőn.
Scarlett Johansson és Tom Hanks már tiltakozott
A mesterséges intelligenciát bizonyos esetekben a világsztároknál is alkalmazzák – nem egyszer illegálisan. Hollywood már többször felemelte a szavát a biometrikus adatokkal való visszaélések ellen. Scarlett Johansson korábban beperelt egy alkalmazást egy olyan 20 másodperces reklám miatt, amelyben az MI-vel generált avatárja szerepelt.
Később a színésznő az OpenAI ellen is szót emelt, azt állítva, hogy a ChatGPT hangasszisztensének hangja kísértetiesen hasonlít az övére. Tom Hanks szintén arra kérte rajongóit, hogy ne dőljenek be egy fogászati klinika hirdetésének, amely engedély nélkül használta fel a képét. Robert Downey Jr. pedig egyértelművé tette: az ügyvédei azonnal jogi lépéseket tesznek, ha bárki megpróbálná digitálisan leklónozni – akár a halála után is.
Jön a fele részben állami, fele részben önkormányzati BKK. 
