Nem létező énekesért rajong a magyar tudományos és technológiai miniszter

„A gyerekeknek nincs szüksége mesterséges intelligenciára ahhoz, hogy felkészültek legyenek az AI-korszakra” – mondta Dr. Kósa Mónika Montessori-tanár és iskolaalapító a Republikon pénteki konferenciáján. Az intézet Magyarország a mesterséges intelligencia korában címmel tartott rendezvényén Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter, valamint Polereczki Andrea digitalizációért és digitális államért felelős államtitkár is részt vett.

Kósa úgy látja, az AI a fejekben lévő előzetes tudás meglétével együtt lehet hasznos, ezért a mesterséges intelligencia mellett sem lehet megspórolni a szellemi erőfeszítést, az elmélyült, értő olvasást. Az általa alapított iskolában a gyerekek előadásokat tartanak és szókratészi vitaköröket is szerveznek. Említette Dr. Fei Fei Li informatikus egy mondatát, miszerint

Szókratész volt az emberiség legjobb „promptolója”.

Kósa szerint a jó kérdezés, az érvelés és a kritikai gondolkodás fejlesztése, vagyis a szókratészi vita módszere ezért az AI-korszak legjobb pedagógiája.

„A gyerekeknek látni és hallani kell, hogyan gondolkodik egy ember. Nem képernyő előtt tanulunk meg gondolkodni, hanem például vitakörökben, szöszmötölő projektmunkák vagy elmélyült olvasás során. Ezért fektetjük le a vitakultúra alapjait már 6-10 éves korban, és az idegen nyelveket is nagyon fontosnak tartjuk: a gyerekek angolul és németül is vitatkoznak” – mondta a Montessori-tanár.

Filozófiáját az osztrák oktatási miniszter, Christoph Wiederkehr szavaival is alátámasztotta, aki szintén abban hisz, hogy az iskola első éveiben emberi kapcsolatokra van szükség algoritmusok helyett. Hozzátette: a világ legfejlettebb iskoláiba járó 6-12 éves gyerekek alig vesznek képernyőt a kezükbe.

Ilyen lesz az új Nemzeti Alaptanterv

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium tanácsadója, Horváth Ádám elmondta: a tárca nem csak megfogadja a Montessori-rendszer módszereit, hanem képviseli is. A mesterséges intelligenciával kapcsolatos oktatási stratégia még nem készült el, de hamarosan társadalmi egyeztetést indítanak erről.

Horváth szerint az oktatási rendszer fontos feladata, hogy a gyerekek minél több szemszögből meg tudják vizsgálni a környezetüket, és ha lehet, ezt ne egyedül, hanem közösségben tegyék. Szerinte így lehet a legjobban felvértezni őket a dezinformációval szemben.

„A kritikus gondolkodást nem akkor kell bekapcsolni, amikor az a kérdés, hogy valamit mesterséges intelligencia, vagy ember mond. Fontos, hogy el tudják képzelni azt, hogy amit hallanak, az nem biztos, hogy úgy van. Az elmúlt tizenhat év arról szólt, lesz-e macskaadó, és olyan típusú információkról, amiknek semmi közük nem volt a valósághoz. Hosszú idő kellett ahhoz, hogy a lakosság ezt kiszűrje” – mondta a tanácsadó.

Egyetértett azzal, hogy az alsó tagozatos gyerekeknél meg kell erősíteni azokat a kompetenciákat, amelyek megalapozzák a mesterséges intelligencia felelős használatát. „Ahogy vezetni sem engedünk egy gyereket 17 éves koráig, mert nem tudja felmérni, mi lesz, ha nekimegy valaminek, az AI-nál is vannak előfeltételek. Ilyen például a kontextusteremtési képesség” – mondta Horváth.

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium tanácsadója arról is beszélt: le kell tenni arról, hogy a gyerekek mindent tudjanak egy adott területről, inkább arra kell ösztönözni őket, hogy jó kérdéseket tudjanak feltenni.

Ez a szemléletváltás a Nemzeti Alaptanterv átalakítását is meg fogja határozni.

„Nem egy élő ember, egy tanár idejét kell pazarolni a másodfokú egyenlet megoldóképletének tanításával. A tanároknak lényegesen nagyobb hozzáadott értéke van az eredmények kiértékelésénél, mert ismerik a gyerekek körülményeit és tudják, hogyan kell átlendíteni a őket a leggyakoribb hibákon” – mondta.

Mérő László matematikus, pszichológus hozzátette: lehet, hogy a ChatGPT nem ismeri a körülményeket, de a Copilot már azokra is képes tekintettel lenni. Szerinte a Copilot zseniálisnak tűnhet egy multicég dolgozóinak körében, viszont a nagy nyelvi modellek ( ChatGPT, Gemini) inkább „álmodozógépekre” hasonlítanak.

Kattintott kőkorszak

Az OECD felmérte, hogy a tagországokban mennyien használják magáncélra, illetve vállalati célra a mesterséges intelligenciát. Magyarország a magáncélú használatot nézve a rangsor alsó harmadában található. Az igazán ijesztő azonban a vállalati felhasználás aránya:

ezen a téren messze a legutolsó helyen állunk Törökország, Szerbia vagy Románia mögött is.

Azoknak, akik nem használnak AI-t a munkájukhoz, 31 százaléka azt válaszolta, hogy nincs rá szüksége, és 23 százalék volt azok aránya is, akik nem tudták, hogy létezik.

Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter arról beszélt: előző nap egy prágai AI-csúcstalálkozón beszélgetett az Oxylabs milliárdos litvániai cég tulajdonosával. A kis ország titka szerinte, hogy ott az első pillanattól kezdve mindenki globálisan gondolkodik.

A Magyar Telekom AI-portfóliómenedzsere, Bánhegyi Csanád hozzátette: ha nem használjuk a mesterséges intelligenciát a munkahelyeken, akkor Magyarország a balti államok mögött is versenyképtelenné válhat. A Telekomnál többségében nem a technológiával foglalkozók mentorálták a munkavállalókat ezen a területen, hanem olyan jogi és pénzügyi dolgozók, akik már gyakorlottan használják az eszközt problémák megoldására.

Horváth szerint egy ország munkaerőpiacán versenyhátrányba kerülhetnek, akik nem használják az AI-t az eszköz által hatékonyabban végzett feladatokra. Az alapkészségek fejlesztésének ezért arra is ki kell terjednie, hogy az iskolások el tudják dönteni, mikor érdemes használni. A minisztérium tanácsadója említette az OECD felnőttekre vonatkozó képességfelmérését (PIAAC) is: szövegértés terén a mesterséges intelligencia jelenleg 4-es szintet érne el ezen a felmérésen, a magyar felnőttek harmada viszont legfeljebb 1-es szintet ütött meg.

Az országos kompetenciamérés nem mutat biztatóbb képet, itt a tizedik osztályos diákok átlaga éppen eléri az AI szintjét. Az OECD szerint azonban Magyarországon van a legnagyobb különbség a legrosszabbul és legjobban teljesítő diákok között: a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek szövegértési szintje meg sem közelíti a mesterséges intelligenciáét.

A minisztériumi tanácsadó szerint az utóbbi csoportba tartozó gyerekeknek nem a kognitív képességeik rosszabbak, hanem a hozzáférési lehetőségeik a fejlesztéshez. Ez az országos kompetenciamérés eredményeiből is látszódik: az Ózdi, az Edelényi vagy a Putnoki járásban lényegesen alacsonyabb pontszámot értek el a középiskolások digitális kultúra terén az országos átlagnál. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek több mint fele két megyében (Borsod-Abaúj-Zemplénben és Szabolcs-Szatmár-Beregben) él, tehát egy célzott regionális program segíthetne a többségüknek felzárkózni.

„Az oktatási rendszernek nem a kiemelt tehetséggondozás a feladata, mert az társadalmi szempontból kevésbé hatásos, mintha a legrosszabbul teljesítő gyerekeket próbáljuk minél nagyobb mértékben feljebb húzni. A tehetséggondozást biztosítani kell, de az oktatás fő célja, hogy ne nőjenek a különbségek” – mondta Horváth. 

„A mesterséges intelligencia óriási különbséget generál a legjobban és legrosszabbul teljesítő diákok között, sőt, ezeket fel is nagyítja. A legrosszabul teljesítők nem tudják felvenni a versenyt egy ingyenesen elérhető chatbottal, nem képesek a kritikai gondolkodásra azzal szemben, nem tudják megfejteni, hogy igaz-e, amit mond, ezért kiszolgáltatottak lesznek a mesterséges intelligenciával működő szolgáltatásoknak” – tette hozzá.

Szemléltetésképpen egy ábrát is mutatott a diákok különböző szövegértési szintjeiről. Javaslata szerint a 6. és a 7. szint esetén lehet tanulási, gondolkodási partner a mesterséges intelligencia. Az alacsonyabb szinten lévőknek nem segít, összezavarhatja, eláraszthatja őket az információ.

„A diákok 60 százaléka úgy végzi el az iskolát, hogy soha nem érik el a felelős AI-használatot lehetővé tevő szinteket”

– mondta a minisztérium tanácsadója.

A digitalizációért és digitális államért felelős államtitkár később arról beszélt: beléptünk a „kattintott kőkorszakba”, de az AI nem lehet partner, társ, és még sokáig nem helyettesítheti az embert és a tapasztalatait. „A technológia nem tud jó, vagy rossz lenni, de lehet jól, vagy rosszul használni. A mi felelősségünk, hogy a célhoz megtaláljuk a megfelelő eszközt, ezt korosztálytól, szakmától függetlenül szeretnénk tudatosítani” – magyarázta Polereczki Andrea.

A 15 évesek nemzetközi képességfelmérésének, a PISA-tesztnek az eredményeit jövő hét kedden, szeptember 8-án teszi közzé az OECD. Horváth arra számít, hogy a magyar gyerekek eredményei romlanak az előző, három évvel ezelőtti felméréshez képest.

Orvosok mellé, sofőrök helyére jöhetnek a robotok

Tanács Zoltán nagy rajongója a YouTube-on felkapott énekesnek, Michael Bennettnek. Sem ő, sem az America’s Got Talent tehetségkutató nézői nem jöttek rá eleinte, hogy az előadó nem létezik: teljes egészében mesterséges intelligencia alkotta. A miniszter ezzel az esettel szemléltette, miért igyekeznek elérni az Európai Unión keresztül, hogy kötelező legyen jelölni az AI-generált tartalmakat.

Tanács különösen fontosnak nevezte a pedagógusok felkészítését az új technológia fejlődésére, hiszen a gyerekek sokszor hatékonyabban tudják használni a mesterséges intelligenciát, jobban el tudják dönteni, igaz-e, amit mond.

„Ez a változás sokkal gyorsabb, mint korábban bármi: erősebb technológia, mint amiket eddig létrehoztunk, és úgy látszik, nem nagyon van fék a rendszeren. A mesterséges intelligencia az érzelmekre is borzasztóan nagy hatással van.

Ezért fontos, hogy százezer-, sőt, milliószámra oktassuk a gyerekeket és a dolgozókat a használatára.

A gyerekeknek felső tagozattól kezdve fokozatosan meg kell tanítani az alapvető alkalmazkodási készségeket” – mondta Tanács. Hozzátette: más módon élünk és kommunikálunk, mint húsz éve, és el sem tudjuk képzelni, mi lesz húsz év múlva, de fel kell készülni arra, hogy társadalmi szinten hogyan tudjuk kezelni a változást.

A miniszter az optimisták közé sorolja magát, de emellett is reális veszélynek látja, hogy karrierek, életek sérülhetnek az AI nem várt mellékhatásai miatt. „Emberi felügyelet nélkül váratlan dolgokat tud művelni a mesterséges intelligencia. Ezek közül a legártalmatlanabb, ha akaratlanul megrendel helyettünk valamit az internetről” – mondta a miniszter.

Arról is beszélt, hogy sok betegséget már ma is jobban diagnosztizálnak a robotok az orvosoknál, de kérdés, hogy az emberek megbíznak-e egy robotban. „Mindenkinek sokkal elérhetőbb lesz a korszerű diagnosztikai szolgáltatás robotok által, később akár a gyógyítás is. Addig kell elevickélni valahogy, amíg a technológia sok pozitív hatása be tud érni” – tette hozzá.

Mérő szerint azonban  az örökletes betegségek okozta gének életben tartása akkor is veszélyes lehet, ha végül minden betegség gyógyíthatóvá válik.

El tudja képzelni, hogy tíz-húsz generáción belül minden ember „életmentő műtéttel” fogja kezdeni az életét,

ha a géneket hordozó emberek a fejlettebb egészségügynek köszönhetően életben maradnak.

A matematikus, pszichológus úgy látja, az emberek hajlamosak átmeneti jelenségekből akár évezredekre vonatkozó következtetéseket is levonni. „Amikor elterjedt a könyvnyomtatás, valószínűleg akkor is féltek, hogy a kódexmásoló apácák munkanélkülivé válnak. Én nem látok nagy különbséget. A Római Klub leírta az 1960-as években, hogyan néz ki majd a világ 50 év múlva. Megjósolták a vírusok terjedését, a tengeralatti üvegszál-kábeleket, a repülés sebességét, de mobiltelefonokról, klónozásról, szövegszerkesztőről nincs benne szó” – magyarázta.

Mérő arra számít, hogy a sofőrszakma megszűnik a mesterséges intelligencia mellett és a prostitúciót is meg fogja tizedelni a technológia fejlődése. Azt viszont nem látja, hogy a gyerekeknek milyen gondolkodási struktúráik lesznek 20-50 év múlva, és a mesterséges intelligencia pszichológiai hatásával kapcsolatban szerinte egyelőre csak tapogatózni lehet. 

Kósa ennél pesszimistább képet festett: úgy látja, már tíz év múlva sem állunk majd jól a kognitív ellenőrzés terén. Azt is fontos kérdésnek tartja, hogy az AI-korszakban hogyan alakul a közösségek, a kapcsolódási élmény sorsa. Az OpenAI vezérigazgatója, Sam Altman azt javasolta a szülőknek, hogy a gyerekek személyre szabott híreket, zenét, mesét hallgassanak és nézzenek. Az emberi kapcsolódás jelentős része viszont éppen a közös irodalmon, zenén, nyelven alapszik – egyéni igényekre generált tartalmak esetén ez a kiindulópont eltűnhet.

A Montessori-tanár szerint nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az érzelmi intelligencia és a méltóságteljes kommunikáció fejlesztésére. Horváth hozzátette, hogy a képesség a kapcsolódásra, együttműködésre sokszorozza a kognitív képességet azáltal, hogy az emberek megtanulnak kérdezni.

Tanács és Polereczki bejelentették, hogy a minisztérium szeretne egy olyan korai előrejelző rendszert kialakítani, ami a mesterséges intelligencia használatának társadalmi hatásait vizsgálja. A minisztérium céljai között az is szerepel, hogy a magyarországi digitális ügyintézés legalább annyira egyszerű legyen, mintha az ember pizzát rendelne.