„Az uzsorázás itt is működik” – helyszíni riport Nagyecsedről

„Abban a házban huszonheten laknak” – mutat jobbra a Magyar Református Szeretetszolgálat helyi menedzsere, Győriné Filep Zsuzsanna. Nagyecseden, a Síp utcában járunk, és a földszintes, kerítés nélküli ház láttán ezt nehéz elképzelni. Pedig így van: Nagyecsed az egyike annak a 300 településnek, amely a Belügyminisztérium (és Európa) legnagyobb szociális programjában vesz részt. Ezen a környéken három-négy generáció együttélése jellemzőnek számít.

A kormány egy 2019-es rendelettel indította el a Felzárkózó Települések programot. A cél annak a 300 magyar településnek a felzárkóztatása, ahol a legmagasabb a fiatalok eltartottsági aránya. Fontos program, hiszen húsz év múlva a gyerekek 7-8 százaléka ezeken a településeken fog megszületni – írta a felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, Vecsei Miklós egy 2023-as tanulmányában. Összesen 300 ezer ember él itt, köztük 75 ezer kiskorú. A települések egy kivétellel négyezer fő alattiak.

A munkáshitel és a CSOK is motiválja őket

Nagyecsed 2021-ben csatlakozott a programhoz a Magyar Református Szeretetszolgálat vezetésével. A közel hatezres lakosság több mint egyharmada szegregált területen él. A város minden hetedik lakásából hiányzik a meleg víz és a vízöblítéses vécé, a szegregátumokban ez szélesebb körű probléma. Az itt élők közel egyharmada 15 év alatti gyerek. Főként az ő családjaiknak segítenek a szeretetszolgálat munkatársai, például önéletrajzot, motivációs levelet írni. 

A város háztartásainak többsége foglalkoztatott nélküli. A közel négyezer munkaképes korú lakó 58 százalékának nincs rendszeres munkajövedelme, és van olyan környék, ahol ez az aktív korúak több mint háromnegyedére igaz. Az önkormányzat településfejlesztési stratégiájában arról ír, nagyon magas az írástudatlanok száma, elsősorban a középkorúak körében.

„Sokan csak a nevüket tudják leírni. A nevüket tudják, de ha mondjuk neki, hogy ez milyen betű, azt már nem biztos” – mondta az Mfornak Győriné Filep Zsuzsanna, a nagyecsedi Jelenlét Pont vezetője. Van, aki a személyi igazolványáról másolja le a nevét.

A segítő központ látogatóinak nagy részén azonban érződik a törekvés, az önkormányzat pedig lehetőséget ad az általános iskola befejezésére, sőt, szakmát szerezni és érettségizni is lehet. „A húsz-harmincéves korosztályra jellemző, hogy közmunkával kezdték, de szeretnének kilépni a szegregátumból, új életet kezdeni, házat vásárolni. Az állami támogatások, például a munkáshitel vagy a CSOK igénybevételéhez is rendes munkaviszonyra van szükség” – mondta Dobronyi Szabolcs, a szeretetszolgálat munkatársa. 

Az általános iskola befejezése fontos, hiszen a környékbeli gyárakban ez alapfeltétel. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint az aktív korúak 36 százalékának van legfeljebb általános iskolai végzettsége, de van olyan szegregátum, ahol az arány a 70 százalékot is meghaladja. A felnőttképzést sikerrel végzők jellemzően a Hoya vagy a Zeiss mátészalkai gyárába jelentkeznek, de van, aki Nyírbátorba, a Coloplast gyárába ingázik. „Húzóerőt jelent, amikor valaki elmegy dolgozni, és elmeséli a szomszédjának, hogy mennyi fizetést kapott. A szomszéd sem elégszik meg a szociális segéllyel, megy ő is dolgozni. Sok esetben az után írunk önéletrajzot, hogy a szomszéd elmondta, mennyit keres” – mondta Győriné. 

150 új gyár, de nem ott

Mátészalkára tizenöt-húsz perc alatt be lehet érni, naponta tucatnyi vonat- és buszjárat köti össze a járásközpontot Nagyecseddel. A probléma akkor kezdődik, amikor a megyeszékhelyre vagy Debrecenbe kellene eljutni. Nyíregyházára naponta egyszer-kétszer indít közvetlen járatot a Volánbusz, amivel másfél óra az út, és kocsival is közel egy órába telik odaérni. Debrecent pedig legalább két óra elérni vonattal: szinte annyi, mint Budapestről. 

A havi nettó átlagkereset 355 ezer forint volt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az idei első félévben. A budapesti 576 ezer forintos átlaghoz képest ez nagyságrendbeli különbség. A szeretetszolgálatnál azonban senki nem tud arról, hogy a kormány 150 Gyár Programja során a környéken is épülne új munkahely. Pedig a kampány szerint a program kiemelt célja a kevésbé fejlett régiók beruházásainak élénkítése.

Nagyecseden nem kiemelkedő a bűnözés mértéke a Jelenlét Pont dolgozói szerint, de a megélhetési lopásokat és az uzsorázást olyan természetességgel említették, mintha minden település működésének szerves része lenne.

A legnagyobb településen nem csak az infrastruktúra elérhetősége könnyíti meg a szociális munkások dolgát. Például, focicsapatot is könnyebben tudnak összeállítani: a gyerekek októberben a Pancho Arénában lépnek pályára címvédőként, korábban pedig néhány szerencsés a Barcelona akadémiájának programjában is részt vett.

Épül-szépül

Jelentősége ellenére a Felzárkózó Települések jelenleg uniós forrásokból működik, mert a Belügyminisztérium 2022 tavaszán leállította a program finanszírozását. A kormány azonban nem engedte el teljesen Nagyecsedet: Lázár János már építteti az M49-es autópályát. Minden bizonnyal jövőre átadják az első, Nagyecsed mellett is futó szakaszt.

Kovács Lajos polgármester ugyan rendre függetlenként indul a választásokon, de kormányzati kapcsolatai széleskörűek. „Szeretik őt az emberek. Amire lehet, pályázik, és mindent megnyer” – mondta róla a Jelenlét Pont vezetője. Az óvoda mellett a bölcsődék, az orvosi rendelő, a rendőrség, a tűzoltóság, az önkormányzat és a polgármesteri hivatal épületét is felújították, 2019 óta pedig Kormányablak is működik Nagyecseden. Egy modern, jól karbantartott tavat is kialakítottak egy korábbi lápos, szemetes területen.

Dobronyi szerint a hosszútávú változás kulcsa abban rejlik, mennyi ember szánja rá magát, hogy munkahelyet keressen. A Jelenlét Pont vezetője, Győriné viszont azt mondja, úgy lehetne igazi változást elérni, ha az idősebb generáció próbálna átadni valamit a gyerekeknek abból, amit megtanítottak nekik a tanulás fontosságáról, a gyereknevelésről vagy a higiéniás szokásokról.

A teljes riportot a Klasszis Médiához tartozó laptársunk, az Mfor oldalán olvashatják el.