16 éves korhatárhoz kötné a közösségi média és a videómegosztó platformok használatát az Európai Parlament. A képviselők támogatják, hogy az Európai Bizottság fejlesszen ki egy alkalmazást az életkor ellenőrzésére, és hozzon létre európai digitális személyiadat-tárcákat. Az ilyen rendszerektől függetlenül továbbra is a platformok felelőssége lenne biztosítani, hogy termékeik és szolgáltatásaik biztonságosak legyenek és megfeleljenek a felhasználóik életkorának.
A Parlament azt is kimondta, hogy a szabályszegő platformokat pénzbírsággal és tilalommal kellene szankcionálni, a digitális szolgáltatásokra vonatkozó rendeletet (DSA) pedig szigorúbban be kellene tartatni. A képviselők azt javasolják, hogy a platformok felső vezetői tartozzanak személyes felelősséggel a rendelkezések súlyos és tartós megsértéséért, különösen, ha az a kiskorúak védelmét vagy az életkor ellenőrzését érinti.
Fotó: DepositPhotos.com
„A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály határozott és következetes végrehajtásával együtt ezek az intézkedések drasztikusan növelni fogják a gyermekek védelmének szintjét. Végre meghúzzuk a határt. Világosan kijelentjük a platformoknak: a szolgáltatásaik nem gyermekeknek valók. És a kísérlet itt ér véget” – mondta Christel Schaldemose jelentéstevő.
Schaldemose a Klasszis Médiához tartozó laptársunknak, az Mfornak is beszélt az uniós rendeletről Brüsszelben. Elmondta azt is, miért nem tartja jó ötletnek, hogy a platformokra személyi igazolvánnyal, vagy arcfelismerő rendszer segítségével lehessen regisztrálni.
Függőséget okoz, de gyerekek is használják
Egy 2025-ös Eurobarométer felmérés szerint az európaiak több mint 90 százaléka véli úgy, hogy sürgősen tenni kellene a gyermekek online védelméért a közösségi média mentális egészségre gyakorolt káros hatásai (93 százalék), az internetes megfélemlítés (92 százalék), és a korhatáros tartalmakhoz való hozzáférés hatékony korlátozásának szükségessége (92 százalék) miatt.
A Parlament rendkívül aggályosnak tartja a kiskorúak fizikai és mentális egészségét fenyegető kockázatokat. A gyerekek 25 százaléka a „kóros” okostelefon-használat jeleit mutatja, amely függőséget tükröző viselkedésmintákat takar. Emiatt betiltanák a kiskorúak számára az aktivitáson alapuló ajánlórendszereket, a végtelenített görgetést és az automatikus lejátszást. Az online játékon belüli úgynevezett „loot-boxokat” és az alkalmazáson belüli fizetőeszközöket sem engednék a gyerekek számára elérhető alkalmazásokban. Úgy látják, az olyan mesterségesintelligencia-eszközökkel szemben is fel kell lépni, amelyek deepfake-et és meztelenséget ábrázoló tartalmat állítanak elő. A Parlament emellett a gyerekinfluenszerek anyagi ösztönzését is betiltaná.
A nem kötelező erejű állásfoglalást 482 szavazattal, 92 ellenszavazat és 86 tartózkodás mellett fogadták el.
Laptársunknak, az Mfornak a német Netzpolitik szakértője, Sebastian Meineck beszélt arról, hogy az Európai Uniónak egységesen kellene fellépnie a kiskorúak védelméért, mert az eltérő tagállami szabályozások kis eséllyel lehetnek sikeresek. A részletes cikkünkben arról is írtunk, melyik platformot érné a legnagyobb veszteség a kiskorú felhasználók kitiltásával.
Tovább gyűrűzik az alkotmánybíróság körül kialakult botrány. 
