Hogyan segíthetik a szakemberek az olimpikonokat, hogy a döntő pillanatban tudásuk legjavát nyújthassák? Kenyeres András sport mentáltrénert kérdeztük.

Ukrajna lakosságának mintegy negyede – mintegy 10 millió ember – szenvedhet valamilyen mentális betegségben a konfliktus kapcsán – közölte az Egészségügyi Világszervezet (WHO) országos képviselője, Jarno Habicht.

Kezdünk már belerázódni az új normálisba, de vajon hogyan befolyásolja a Covid az általános mentális állapotunkat? Erre kereste a választ egy kutatás. 

A magyar küldöttség már három nappal a tokiói olimpia vége előtt elérte riói éremszámát, ám a cikkek, posztok kommentmezőiben figyelmesek lehetünk egy programon kívüli, világklasszis szinten űzött sportágra: az ostobaság megfellebbezhetetlenségével előadott, spártai könyörtelenségű sportoló-ledorongolásra, az érmek utáni istenítés ellenpólusaként. Öt éve sem volt másként.

A koronavírus-járvány miatti bezártság erőteljesen hatott az emberek pszichés állapotára, többségüknél több tünet is jelentkezett, sokuknál ráadásul életükben először. Egy reprezentatív felmérés szerint azokban az államokban volt a legerősebb hatás, amelyekben a járványhelyzet a legsúlyosabb volt – derül ki 6 európai országban készített 6000 online interjú eredményéből, melyet idén szeptemberben végeztek, hogy az 1992 óta minden évben október 10-én ünnepelt Lelki Egészség Világnapja alkalmából az eredményeket meg tudják osztani a nagyközönséggel.

Egy kaliforniai kutatás szerint a helyi vállalkozók közel ötven százaléka küzd depresszióval és egyéb mentális betegséggel a stresszes életmód miatt. A megküzdést a problémával a mai napig komolyan akadályozza a valódi szembenézés hiánya.

Az Alzheimer-kór évtizedek óta kísérti az emberiséget, és talán a rák mellett az egyik legszörnyűbb betegség, amely végezhet velünk. Az önállóság fokozatos elvesztése és az emlékezetkiesés nem csak a beteget, de annak környezetét is megviseli. Most először sikerült emberi agysejtekben semlegesíteni az Alzheimer-kórt okozó gént.