Hétfőn kemény bejelentésre készül Donald Trump amerikai elnök. Miután múlt héten még arról érkezett hír, hogy a Pentagon a már korábban Ukrajnának odaígért fegyverek szállítását is leállítja a fogyatkozó amerikai készletekre és a stratégiai prioritásokra hivatkozva, most valami egész más készülődik. Trump még múlt héten gyorsan visszavonatta az állítólag őt is váratlanul érő Pentagon-döntést, azonban úgy tűnik, itt nem állna meg.
Az Axios két, az ügyre rálátó névtelen forrásra hivatkozva azt írja, hogy míg eddig Trump kínosan ügyelt arra, hogy csak defenzívnek minősíthető fegyvereket adjon át Ukrajnának, most arra készül, hogy a háború folyását megváltoztató eszközöket küldjön Ukrajnába.
A források szerint olyasmikről van szó, amelyekkel mélyen orosz területen belül is csapásokat mérhetne Ukrajna, hatótávolságuk Moszkváig is elérne.
Fotó: Wikimedia
Melyek lehetnek ezek a fegyverek? Elsősorban a híres-hírhedt Tomahawk cirkálórakéta a maga 1600 kilométer feletti hatótávolságával, de ott van a JASSM-ER levegőből indítható, lopakodó tulajdonságokkal rendelkező cirkálórakéta a maga 1000 kilométer körüli hatótávjával. Esetleg bevethető a PRSM ballisztikus rakéta is, amelynek 500 kilométeres hatótávolsága nagyon szűken szintén lehetővé tehetné akár Moszkva elleni bevetését is ukrán területről.
BREAKING: The Trump Administration’s aggressive weapons plan for Ukraine includes providing long-range missiles capable of hitting deep inside Russia — including Moscow — but no final decision has been made yet, two US officials tell Axios.
— Defence Index (@Defence_Index) July 14, 2025
Among the options:
Tomahawk… pic.twitter.com/IYrEkqfpcA
„Trump nagyon ki van akadva Putyinra. Holnapi [hétfői] bejelentése nagyon agresszív lesz”
– fogalmazott Lindsey Graham, az Ukrajna ügyében „héja” álláspontot vivő republikánus szenátor, aki például Zelenszkij amerikai tárgyalásainak ügyét is próbálta korábban egyengetni.
Zelenszkij kiöltözött és tarolt a NATO-csúcson
Az új kezdeményezés a gyakorlatban úgy működne, hogy az európai országok fizetnének az amerikai gyártású, Ukrajnába küldött fegyverekért. A részleteket Mark Rutte NATO-főtitkár hétfőre és keddre tervezett washingtoni látogatása alkalmával, közösen fogják bejelenteni.
Fotó: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat
Az Axios szerint ezt a megoldást Zelenszkij ukrán elnök vetette fel a két héttel ezelőtti NATO-csúcson. A lap forrásai szerint az itt sorra került Trump-Zelenszkij találkozó nagyon jól sikerült.
„Zelenszkij normális emberi lényként jött, nem volt őrültség, és úgy volt öltözve, mint akinek helye van a NATO-ban. Volt vele egy csapat ember is, akik szintén nem tűntek őrültnek. Így jól elbeszélgettek”
– fogalmazott az Axiosnak egy amerikai tisztviselő. (Érdekesség, hogy a lap megjegyzi, Zelenszkij 2022 óta először jelent meg nyilvánosan öltönyben – hogy ez miért volt sokaknak sorsfordító kérdés, arról olvassa el az alábbi dobozra kattintva írásunkat!)
Trump berágott
Közben pedig Trumpot egyre jobban bosszantja az elmúlt hetekben Putyin azzal, hogy nem hajlandó lépni a tűzszünet irányába, helyette ráadásul tovább eszkalálta a Kijev és más ukrán polgári célpontok elleni támadásokat.
Az amerikai elnököt a Putyinnal folytatott július 3-ai telefonbeszélgetés is arról győzte meg, hogy Putyin nem ért a szép szóból.
„Mindent meg akar szerezni”
– mondta állítólag Putyinról a telefonbeszélgetés után Macron francia elnöknek.
Ez lehetett az utolsó csepp a pohárban, amely beindította a most bejelenteni szándékozott fegyvervásárlási-szállítási megoldást.
Trump vasárnap újságíróknak arról beszélt, hogy az európai országokon keresztül Ukrajnába küldendő fegyverek között
„számos nagyon szofisztikált katonai [eszköz] lesz”,
többek közt Patriot légvédelmi ütegek, és leszögezte, hogy az európaiak
„100 százalékban ki fogják nekünk ezeket fizetni. Ez üzlet lesz nekünk.”
Hozzátette, hogy „nagyon csalódott” Putyin elnökben amiatt, hogy azt mondta, békét akar, aztán fokozta támadásait Ukrajna ellen.
A vámok is fájhatnak – Magyarországnak is
Nagyon úgy tűnik tehát, hogy Trump belátta – vagy beláttatták vele –, hogy az orosz elnök csak abban az esetben fog valóban komolyan tárgyalni a tűzszünetről vagy a békéről, ha a háború folytatásától nem remélhet újabb előnyöket, és ha az már „jobban fáj” Oroszországnak, mint a tűzszünet.
Az Oroszországnak okozott „fájdalmat” növelheti az az amerikai szenátus előtt álló (és többek között éppen Lindsey Graham által beterjesztett) javaslat, amely akár 500 százalékos büntetővámok kivetését is lehetővé tenné az elnök számára az Oroszországgal kereskedő – elsősorban az orosz olajat megvásárló, és ezzel az orosz háborús erőfeszítéseket finanszírozó – államokra.
Graham szerint a javaslatnak hétnyolcados támogatása van a szenátusban, tehát ha szavazásra kerülne a sor, minden bizonnyal elfogadnák.
Ennek súlyos következményei lehetnének akár Magyarország számára is, amely köztudottan továbbra is vásárol orosz olajat (illetve földgázt), és a magyar kormány ragaszkodik is ehhez a lehetőséghez, az ország energiabiztonságára hivatkozva.
Nagy kérdés persze, hogy Oroszország mit válaszolna új, nagy hatótávolságú amerikai fegyverek megjelenésére az ukrajnai csatatéren. Az ilyen tervekre az orosz tisztviselők általában vörös vonalak átlépéséről és súlyos – akár nukleáris – válaszcsapásokról beszélve szoktak reagálni, de eddig semmilyen új fegyver érkezését nem követte látványos és durva orosz eszkaláció. Nem lehetetlen azonban, hogy Moszkvában becsapódó amerikai robotrepülőgépek valóban valamilyen keményebb választ váltanak ki Putyin részéről.
Ahogy persze az is jó kérdés, hogy az Ukrajna ügyében (is) már a sokadik 180 fokos fordulatot végrehajtó Trump, illetve Trump-adminisztráció eltökéltsége meddig tart ki amellett, hogy valóban az egyetlen lehetséges módszerrel, azaz erővel kényszerítsék rá Putyint a tűzszünetre és a tárgyalásokra.
A 118. részben szó volt a dízeltámogatásról, a jövedékiadó-emelésről és a kormány ígéreteinek áráról is. 
