Itt van minden, amit az Otthon Start programról tudni kell, mielőtt belevágna

Szeptembertől indul az Otthon Start Program, amely akár 50 millió forintos, fix 3 százalékos, államilag támogatott kamatozású hitellel segíti a lakást vásárlókat, építőket – családi állapottól és gyermekszámtól függetlenül, gyermekvállalási kötelezettség nélkül. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat az igénylés feltételeiről.
Itt van minden, amit az Otthon Start  programról tudni kell, mielőtt  belevágna
10p

Változó hazai szabályozás: mit vár el az Ön cégétől a hatóság?
Sokakat érint - jöjjön el!

Klasszis Talks & Wine - Fenntarthatóság 2025 ősz

2025. szeptember 17.

Részletek itt >

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A magyar küldöttség már három nappal a tokiói olimpia vége előtt elérte riói éremszámát, ám a cikkek, posztok kommentmezőiben figyelmesek lehetünk egy programon kívüli, világklasszis szinten űzött sportágra: az ostobaság megfellebbezhetetlenségével előadott, spártai könyörtelenségű sportoló-ledorongolásra, az érmek utáni istenítés ellenpólusaként. Öt éve sem volt másként.

„Ha valaki aranyérmet szerez, akkor az folyamatosan kokszol, ha valaki ezüstérmet szerez, akkor az hogy rontotta el a döntőt, ha valaki kiesik, akkor... Hallottam olyat, hogy csak súly a repülőn, akkor meg minek jön ki... Otthon senkinek sem felel meg semmi. Nem tudom, hogy ez minek köszönhető” - fakadt ki elkeseredetten öt éve a Rióban a nyolcaddöntőben kiesett, Tokióban bronzérmessé avanzsált cselgáncsozó, Tóth Krisztián. Hozzátette, hogy „valahogy át kellene strukturálni” a sporttal kapcsolatos gondolkodást, ám 2021-ben ugyanez a helyzet.

„Csak blamálja magát, mert ez még a futottak még kategóriának is az alja!” „Maradt volna inkább otthon.” „Rossz passzban vagy? Vagy lefizettek?”

„Szégyellheti magát. Mindenkit cserbenhagyott, a társait, az országot. Minek utazott el, ha ezt csinálja.”„A mentálisan ennyire gyenge sportolók nem valók olimpiára…”„Bohóc, hazazavarni, megfizettetni a költségeit vele plusz egy zsíros büntetést adni neki, de olyat, hogy megérezze, vagy örökös eltiltást olimpiákról és világversenyekről!”

„Az olimpia legjobb híre, hogy ez a kis senki nem ért el számottevő eredményt.” „Remélem, hogy soha többé nem kell róla olvasnom, ha elér valami komolyat, legfeljebb akkor.”

„Minek vitette ki magát ha sérült?” „Játék nélkül meghátrálni?! Igenis játszani, kiállni kellett volna! Ott a pályán állva meghalni, vagy legalább megpróbálni!”„Az utazási díjat kifizettetném azokkal, akik így mentek ki…”

„Mikor indul a repülő visszafelé?”„Haza már gyalog gyertek!”„Sminkeljék tovább magukat, hátha úgy megnyerik.”„Mezt le és irány haza. Katasztrófa.”

Sorrendben a „címzettek”, bekezdésről bekezdésre: Hosszú Katinka (háromszoros olimpiai, kilencszeres világ- és tizenötszörös Európa-bajnok úszó, a rövid pályás címeinek felsorolásától helyhiány miatt eltekintünk); Simone Biles (négyszeres olimpiai, tizenkilencszeres világbajnok tornász), Péni István (kétszeres Európa-bajnok, vb-ezüstérmes, olimpiai 5. sportlövő), Fucsovics Márton (wimbledoni negyeddöntős, világranglista top 40-es teniszező), illetve a magyar női kézilabda-válogatott.

A „futottak még kategóriának az alja” pedig egy olimpiai 20. helyezés.

Elüthetnénk azzal az egészet, hogy a sportanyagok alatti kommentek a politikai cikkek kommentjeinek szintjét hozzák. A fű zöld, az ég kék, olimpiai karikából öt van, a hozzászólások meg toxikusak. Ugyanakkor nem érdemes elütni ennyivel. Már csak azért sem, mert ez a jelenség – illetve a sportolók arra adott reakciói – világszerte beszédtéma az olimpia alatt.

Elképesztően dühös kommenteket kapott Hosszú Katinka, aki a tokiói olimpián érem nélkül maradt (Fotó: MTI/Kovács Tamás)
Elképesztően dühös kommenteket kapott Hosszú Katinka, aki a tokiói olimpián érem nélkül maradt (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

Az online abúzus miatt a brit sportolói bizottság 24 órás krízisvonalat üzemeltet az ötkarikás delegáció tagjai számára, s segélyvonalat tart fenn a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is. A Weibo kínai közösségimédia-platform tömegesen függesztette fel a fiókokat sportolók gyalázása miatt, a trollkodás a legmagasabb szinten is kicsaphatta a biztosítékot, mert az állami médiacsatornák felhívták a közönség figyelmét a „racionálisabb” viselkedésre.

A házigazdák sportolói arról számoltak be, hogy támadások sorát kapták olimpiaellenes honfitársaiktól – a japán közvéleményt súlyosan megosztja a méregdrága, ám a presztízsen kívül profitot alig hozó rendezvény. A Japán Olimpiai Bizottság „elfogadhatatlannak” nevezte a versenyzők emberi méltóságát sértő kommentözönt. Dél-Koreában az olimpiai bajnok íjász, An Szan bírálatok tömegét kapta rövid haja miatt (!), amit a kommentelők a feminizmussal azonosítottak. A tornaversenyek férfi egyéni összetettjének japán elsősége kommentháborút szabadított el a kínai drukkerekkel, olyannyira, hogy a Nemzetközi Tornaszövetség példátlan módon nyilvánosságra hozta egy vitatott pontszámú gyakorlat szakértői elemzését, ezzel próbálva védőernyőt nyújtani. Kevés sikerrel… A britek kétszeres tokiói aranyérmes úszója, Adam Peaty bejelentette, hogy „mentális egészségügyi szünetet” tart a játékok után, az erre érkező kommentekre meg annyit válaszolt, hogy elkeserítő volt olvasni azokat.

„Ez nem normális munka… Itt rendkívüli a nyomás” – írta.

Pláne, ha még a közönség is hozzáteszi a magáét a nyomáshoz. Mindig is hozzátette.

„Ússz!” Ez az egyszavas G. Fodor Gábor-jegyzet még Hosszú Katinkának szólt 2016-ban, mikor az úszó konfliktusba keveredett a szövetséggel és annak elnökével, Gyárfás Tamással. Ez jellemzi a sportolókkal, olimpikonokkal kapcsolatos attitűdöt. A sportoló sportoljon és maradjon csendben, ne álljon bele konfliktusokba, ne formáljon véleményt, különösen a sporton kívül álló dolgokról. Kuss. Ússzon. Fusson. Tornázzon. Lőjön. Ha nyer vagy jó eredményt ér el, akkor a „miénk” és hősként ünnepeljük, ha nem, akkor nem vállaljuk, mondván, ránk hozott szégyent. Ha ezerszer áttörte határait, elvárjuk, hogy áttörje ezeregyedszer is. Jellemző, hogy már 1908-ban az volt az olimpiai magyar kardsikerekről szóló tudósítás címe a Nemzeti Sportban: „Győztünk”.

A „vesztettünk” szó sokkal kevesebbszer hangzik el. Az „vesztett” vagy „vesztettek” szokott lenni.

Pedig nem mi, nézők, győztünk és nem mi vesztettünk. A sportoló vagy a csapat győzött, vesztett, ért el jó vagy a várakozásoktól elmaradó eredményt. De a verdikt azonnali: ha veszít, akkor lúzer; ha saját testi vagy mentális egészségét megőrzendő visszalép, akkor gyenge és megfutamodott; ha a „szürke középmezőnyben” vagy a mezőny második felében ér célba, akkor minek vittük ki turistának. Közben lehet, hogy ez a „turistáskodás” élete csúcseredménye egy brutálisan nehéz kvalifikációs sorozat után, úgy, hogy mindent kihozott magából.

 Szilágyi Áron és az olimpia: nyerő páros (Fotó: MTI/Illyés Tibor)
Szilágyi Áron és az olimpia: nyerő páros (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Huszadiknak lenni a világon, micsoda szégyen. Bezzeg mi!

Ez a hozzáállás nemcsak a magyar közönségre érvényes (lásd a fenti példákat), de jó tükröt tart a közhangulat, illetve a kommentelési kultúra elé.

Megkerülhetetlen a média felelőssége is. A média, mely egyszerre táplálja az olimpiai mozgalmat – gondoljunk a többmilliárd dollárra, amit a közvetítési jogokért kifizetnek – és profitál is abból, mindig mítoszt gyártott a sportolóból. A győztes sportoló hérosz, küzdelme felemelő, fájdalma megrázó, meghozott áldozatai emberfelettiek, személye példaként állítható mindenki elé. Ez még rendben is lenne – nem sok ember mondhatja el magáról, hogy annyi munkával olyan magas szintre jut el szakmájában, hivatásában, mint egy olimpikon –, ám a heroizálásnak van árnyoldala is.

Heroizálni kell-e egy sportolót csak azért, mert nyer? Szentesíti-e az eredmény, ha az ahhoz vezető utat bántalmazás és megtört sportolók roncsai szegélyezik? Hőssé kell-e emelnünk azt a versenyzőt, aki súlyos sérüléssel, saját hosszú távú egészségét kockáztatva áll ki? Egyáltalán: fontos-e ennyire a sport, az emberiség egyik legszebb játéka? Jobb lesz bármi attól – már a hangulatunkon kívül –, hogy Szilágyi Áron, Milák Kristóf, Kopasz Bálint, Lőrincz Tamás vagy Tótka Sándor olimpiai bajnok lett? Rosszabb lesz bármi attól, hogy Hosszú Katinka nem szerez érmet, a női kézilabdázók kiesnek a nyolc között vagy egy-egy esélyesnek tartott sportoló nem lép fel a dobogóra? A futballra szokás mondani, hogy a legfontosabb nem fontos dolog, de az olimpiára ugyanez igaz.

A reflektorfény, heroizálás, a gyakran irreális elvárások terhe bárkit agyonnyomhat. Pláne úgy, hogy a közösségimédia-olimpiák korát éljük.

A legnépszerűbb platformok 2008-ban jelentek meg az olimpián, 2010-ben már jelentősebb szerepet kaptak, 2012 óta pedig hozzátartoznak az ötkarikás mindennapokhoz és az olimpiai élményhez, jó és rossz értelemben egyaránt. Azzal, hogy a sportolók közvetlenül kapcsolódhatnak, szólhatnak közönségükhöz, sosem látott lehetőséget kaptak saját narratívájuk elmondására, irányítására, a mainstream média kikerülésére. S bár az olimpián a NOB szabályai miatt nem használhatják ki maximálisan az ebből fakadó üzleti lehetőségeket, hangjuk erősebb, mint valaha. Ugyanakkor lehet, hogy sebezhetőbbek is, mint valaha.

A sportolók elmondhatják sztorijukat, megmutathatják a háttérben meghúzódó történéseket, számukra fontos ügyeket képviselhetnek a közösségi médiában, közben viszont nemcsak „trolletetővé” válhatnak oldalaik, hanem buborékba is zárhatják őket. Vakon rajongó tömeg vagy vérszagra gyűlő, célpontot kereső; középút nincs. Ezt most is látjuk: jó eredmény esetén a vállára emeli a sportolót a tömeg, csalódás esetén nincs kegyelem. Ez ellehetetleníti a diskurzust, egyben újabb terhet róhat a versenyzőre, olyat, amely akár súlyos károkat is okozhat. Megoldás egyelőre nincs. A NOB széttárta a karját, de elfogadhatatlannak minősítette az online zaklatást, a delegációk egy része saját hatáskörben igyekszik védeni a versenyzőket, illetve vannak, akik specialista cégekhez fordulnak, amelyek „csendes moderálást” végeznek, elrejtve a legrosszabb hozzászólásokat és üzeneteket. Mivel a sportolói énmárka és a szponzorok szempontjából kiemelt platformokól van szó, a védelemre, „rendrakásra” igény van és lesz.

Erre megint lehet mondani: nehogy már a privilegizált helyzetű sportolók ne tűrjék a kritikát, főleg, hogy mások sokkal húsbavágóbb problémákkal küzdenek! Ami a versenyzőkre zúdul, az viszont gyakran gyalázkodás, nem kritika, a sportoló pedig közel sem érzi magát annyira privilegizáltnak, ha üzenetek százaiban tiporják a földbe, mert huszadik mert lenni. Vagy mert visszalépett. Vagy mert elesett. Vagy mert rövid a haja. Vagy mert nő. Vagy mert más a bőrszíne. Vagy mert kiállt valami mellett. Szinte képtelenség kizárni és ignorálni a zajt, bár valószínűleg a rutinosabb versenyzők jobban megbirkóznak vele. A Z-generációs olimpikonok ráadásul nem vonulnak passzivitásba az olimpia alatt sem: magyaráznak és megvilágítják a saját szemszögükből a történteket, nyíltan beszélnek tabutémákról, saját testi és lelki egészségükről. Simone Biles edzésvideókkal magyarázta el, mi az a mentális blokkból adódó térérzékelési és testkontroll-probléma, ami egészségét és a csapat eredményességét is veszélyeztette, és ami miatt vissza kellett lépnie a tornaversenyek nagy részétől. Az íjász An Szan „visszalőtt” zaklatóinak, a nyilvánosság elé tárva a kapott üzeneteket:

„Te dühödt üzeneteket küldözgetsz a hálószobádból, én meg itt vagyok két olimpiai arannyal” – felelt az egyik, szexista megjegyzéseket tevő kommentelőnek.

„Nem csak szórakoztatóipari termékek vagyunk. Emberek is” – így Biles.

Simone Biles a tornasport egyik legnagyobb alakja, döntését mégis sokat kritizálták (Fotó: MTI/AP/Ashley Landis )
Simone Biles a tornasport egyik legnagyobb alakja, döntését mégis sokat kritizálták (Fotó: MTI/AP/Ashley Landis )

Bármilyen meglepő, ez is tabudöntögetés. A heroizálás ugyanis egyben dehumanizáláshoz is vezet. Az ember és sportolói imidzse, ahogy Hosszú Katinka mondta, mintha külön életet élne. Néha olybá tűnik, hogy a sportolót, a homo olimpicust nem látjuk embernek, félelmeivel és fájdalmaival. Modern gladiátort látunk benne, aki áttör minden határon, félelmen, fájdalmon, hogy elérje célját és persze szórakoztassa, kielégítse a közönséget, mint ókori társai, akár egészségét feláldozva. Ha nem tesz kedvünkre, jön a lefelé mutatott hüvelykujj.

Pedig a homo olimpicus szókapcsolatban ott van az ember is. Méghozzá az első helyen.

A rovat támogatója:
A rovat támogatója az MVM

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Vállalat Bajban a Sotheby's
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 12. 08:06
Duplázódott a veszteség a híres aukciós háznál.
Vállalat Egyetlen éjszaka alatt zsebelte be az éves magyar GDP közel felét Larry Ellison
Vámosi Ágoston | 2025. szeptember 11. 17:51
Huszonöt év különbséggel kétszer is a világ leggazdagabb embere lett az Oracle társalapítója, Larry Ellison. Akkor Bill Gates, most Elon Musk a rivális, utóbbival sokkal jobb viszonyt ápol. Az AI-cégek igénye egyre nagyobb az Oracle-höz hasonló felhőalapú szolgáltatásokra, ezért a cég többszörösére növelheti a profitját a következő öt évben.
Vállalat Reagált a Roszatom az Európai Bíróság döntésére
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 11. 17:15
Az orosz fővállalkozó is megszólalt a paksi atomerőmű bővítési projektjének már folyó munkáival kapcsolatban.
Vállalat A 4iG alapítványa 200 ingyen laptopot kínál az iskoláknak
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 11. 16:01
A 4iG Alapítvány Digitális Esély Programja a közoktatásban résztvevő gyerekek és pedagógusok digitális kompetenciáinak fejlesztését célozza, amelyre 2025. szeptember 30-ig várják a pályázatokat. 
Vállalat Szijjártó Péter elárulta, mit jelent a paksi beruházásnak az Európai Bíróság döntése
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 11. 13:13
Az Európai Bíróság ítéletére válaszolt.
Vállalat Paks II.: megsemmisítik az Európai Bizottság állami támogatásra adott jóváhagyását
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 11. 10:29
Megsemmisítették a bizottsági jóváhagyást. 
Vállalat Biztonságos megtakarítás minden életszakaszra – A Magyar Államkincstár Életútprogramja
PR | 2025. szeptember 10. 16:16
A pénzügyi biztonság megteremtése tudatos, hosszú távú tervezés eredménye. Minél korábban kezdünk el félretenni – akár gyermekünk születésétől kezdve –, annál nagyobb eséllyel biztosíthatjuk a tanulmányok, a családalapítás vagy a nyugodt nyugdíjas évek anyagi hátterét. A Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) Megtakarítási Életútprogramja ehhez kínál életszakaszokra szabott, állampapír-alapú megtakarítási rendszert, amely a születéstől egészen az időskorig végigkíséri az ügyfeleket – állami garanciával és a kamatokon felül akár évi több tízezer forintos állami támogatással. A program célja, hogy az öngondoskodás és a portfóliószemléletű megtakarítás ösztönzésével támogassa a tudatos pénzügyi jövőtervezést.
Vállalat Otthagyja Bécset a Wizz Air
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 10. 14:04
Bezárja bécsi bázisát a Wizz Air. A diszkont légitársaság 2026. március 15-ig fokozatosan kivonul az osztrák főváros repülőteréről.
Vállalat A Shellel kötött az MVM stratégiai gázkereskedelmi megállapodást
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 9. 17:10
Az MVM CEEnergy Zrt.  magyar földgázkereskedelmi vállalat tíz évre szóló gázkereskedelmi megállapodást kötött a Shell Energy Europe Limited céggel.
Vállalat Hollandiában csökkenti az állam a részesedését az ABN Amro bankban
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 9. 16:31
A jelenlegi 30,5 százalékról mintegy 20 százalékra redukálja tulajdonát – közölte kedden az állami vagyont kezelő NL Financial Investments (NLFI).
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG