Marosi Gergely cikkei

Lionel Messiből hétfő este VII. Messi lett – a Paris Saint-Germain argentin sztárfutballistája pályafutása során hetedszer kapta meg a labdarúgóvilág legnagyobb elismerésének számító Aranylabdát. Díjazása mellett és ellen is hosszan lehetne érvelni, de nem véletlenül csaptak megint magasba a hullámok szurkolói és szakmai körökben. Felvetődik a kérdés: 65 évvel a díj megalapítása után mennyire vehető komolyan az Aranylabda?

Nevezhetünk-e egy futballklubot sikeresnek, ha gazdaságilag jól irányítják, ám a pályán elmaradnak az eredmények? Belegabalyodhat-e egy csapat saját legendájának hálójába? A Manchester United – mely a világ legnagyobb klubjaként jellemzi magát – vasárnap menesztette edzőjét, Ole Gunnar Solskjaert és ismét trénert, utat keres. A saját korábbi sikereik által nyomasztott „vörös ördögök” nem tudnak kikeveredni a pokoljárásból.

A Barcelona labdarúgócsapata modernkori története egyik legnagyobb pénzügyi és szakmai válságát éli át, a szurkolók türelme már rég elfogyott, így aligha volt más lehetőség, mint kinevezni vezetőedzőnek a „megmentőt”: a menesztett Ronald Koeman helyére a klublegenda Xavi került. A Katarból hazatért egykori kitűnő középpályás edzői tapasztalata minimális, és nagy kérdés, mennyire kötik gúzsba kezét a körülmények. Mennyiben megoldás egy edzőcsere a sokkal mélyebb problémákra?

Fütty a lelátón, frusztráció és fásultság a pályán, vereségek az Európa-ligában: eddig nem teljesen úgy alakul az őszi idény a magyar bajnok Ferencváros labdarúgócsapatának, ahogy azt a szurkolók szerették volna. A nyáron kinevezett Peter Stögernek október végén már egy hullámvölgyből kellene kivezetnie csapatát – ha ez nem történik meg, akkor forrósodhat alatta a kispad.

Szeptember harmadik hetében megkezdődött az európai labdarúgókupák csoportköre, a Ferencváros az Európa-liga főtábláján a német Bayer Leverkusennel, a spanyol Betisszel és a skót Celtickel vív meg a továbbjutásért. A Fradi az első magyar klub, mely egymás után háromszor kvalifikálta magát csoportkörbe európai kupában, ezzel jelentős plusz bevételi forráshoz jutott. Ahogy a környező országokban, Magyarországon is erős dominanciát hozhat ez, az UEFA-tól érkező pénz és a megszerzett presztízs hosszú időre elszakíthatja a zöld-fehéreket riválisaiktól.

Hat arany, hét ezüst, hét bronz, összesen húsz érem a magyar csapat mérlege a tokiói olimpián. Az ötkarikás játékok esetében fokozottan érvényes, hogy mindenki a maga szájízének, szándékainak megfelelően „játszhat” a statisztikával, magyarázhatja a bizonyítványt. A magyar versenysport „kirakata” nagyjából ugyanott van, mint általában 1996 óta – a konkurenciaharc pedig egyre élesebb. A magyar sportba az elmúlt 11 évben áramló, ezermilliárd forintos nagyságrendű pénz hatását nehéz lemérni a szereplésen, talán Párizs, 2024 közelebb visz minket a kép megalkotásához.

A magyar küldöttség már három nappal a tokiói olimpia vége előtt elérte riói éremszámát, ám a cikkek, posztok kommentmezőiben figyelmesek lehetünk egy programon kívüli, világklasszis szinten űzött sportágra: az ostobaság megfellebbezhetetlenségével előadott, spártai könyörtelenségű sportoló-ledorongolásra, az érmek utáni istenítés ellenpólusaként. Öt éve sem volt másként.

Ha valaki követ a közösségi médiában neves olimpikonokat – esetleg az őket támogató cégeket –, feltűnő csendességre lehet figyelmes abban az időszakban, amikor a sportolók neve a legjobban forog a köztudatban. Az ok a Nemzetközi Olimpiai Bizottság olimpiai chartájának 40-es szabálya, illetve annak kiegészítése, mely korlátozza a résztvevők marketingtevékenységét a játékok előtt, alatt és után. A korábban nagyon szigorú, a sportolók által rengeteget kritizált szabályt Tokióra megváltoztatták, ám a teljes szabadság még messze van.

Július 23-án hivatalosan is kezdetét veszi Tokióban a sporttörténelem első elhalasztott olimpiája. Hogy a japán szervezők és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság ésszerű rizikót vállalt-e a rendezéssel, hamarosan kiderül. A könyörtelenül "végigtolt" rendezés segít abban, hogy leszámoljunk egy-két, az ötkarikás játékokkal kapcsolatos illúziónkkal.

A 2021-re halasztott labdarúgó Európa-bajnokság az olasz válogatott megérdemelt győzelmével zárult a londoni Wembleyben. A trófea méltó helyre került, a kontinenstorna megnyerése és a Serie A-játékosok kiváló szereplése után pedig azt is megkérdezhetjük: tényleg futballreneszánsz van-e Olaszországban?

René Adler, a német labdarúgó-válogatott, a Bayer Leverkusen, a Hamburger SV és a Mainz egykori kapusa új okostelefonos alkalmazással lépett ki a futballpiacra: a 11TransFair app "a foci Tindereként" hozhatja össze a klubot kereső játékosokat az erősítésre vágyó klubokkal. Nem az övé az első hasonló kísérlet.

A magyar labdarúgó-válogatott Európa-bajnokságon nyújtott teljesítményét jól illusztrálja, hogy a két legutóbbi világbajnok (Németország, Franciaország) és a regnáló Európa-bajnok Portugália ellen alig futballozott hátrányban, és meglepetésre két pontot szerzett a „halálcsoportban”, úgy, hogy percekre volt a továbbjutás kiharcolásától. A szövetségi kapitány Marco Rossi volt a csapat egyik legnagyobb „sztárja”, minden bizonnyal sokan felfigyeltek rá és együttesére. Adódik a kérdés: elképzelhető, hogy az olasz edző a magyar válogatottal nyújtott teljesítményének köszönhetően vonzó ajánlatokat kap a közeljövőben?

John Jensentől Karel Poborskyig, Jan Erikssontól Nuno Gomesig sok olyan futballista volt az Európa-bajnokságok vagy világbajnokságok történetében, akinek játékjogát méregdrágán vették meg egy-egy kiugró teljesítmény után, hogy aztán a vevő végül csalódottan adja tovább őket. Öt éve Dzsudzsák Balázs lehangolva nyilatkozta, hogy a bravúros magyar Eb-szereplés után sem jöttek sorban az ajánlatok, ám az impulzus-vásárlások ideje alighanem elmúlt. Ettől függetlenül a klubok mellett ügynökségek sora figyeli játékosait hol örömmel, hol aggódva – hiszen egy nagy torna befolyásolja, befolyásolhatja a piaci értéket, és hamarosan kezdődik az átigazolási időszak.

Hiába a lakosság és a helyi orvosi közösség ellenérzései, a tokiói nyári olimpiai játékokat már aligha törlik, törölhetik: július végén megkezdődik a világ legnagyobb sportrendezvénye. A rendezés létfontosságú a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak, a helyi szervezőknek, a japán kormánynak, illetve a sportban dolgozóknak, ugyanakkor a legnagyobb kockázat lehet, amelyet a NOB valaha vállalt.

A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) a szaúdi tagszövetség javaslatára megvizsgálja, hogy megvalósítható-e a világbajnokságok sűrítése: négyévente rendezett vb helyett kétévesre csökkentett ciklus a terv. Hogy ez FIFA-agyrém-e? Lehetőség a labdarúgásból származó bevételek tisztességesebb elosztására? Jól használható fegyver a különböző futballcentrumok tusakodásában a 2024-től érvényes versenynaptár véglegesítése előtt? A válasz alighanem is-is.

"A sportközvetítések piaca fordulóponthoz érkezett. A streamingszolgáltatókat már nem kiegészítőknek tartják a tradicionális tévézés mellett, hanem a meccsnézési élmény teljesjogú részesei lettek". Ha nem is hadüzenet ez, de egyértelműen jelzi, hogy a DAZN, a világ egyik legnagyobb sportstreaming-szolgáltatója miként látja a közvetítési piac jövőjét.

Futballklubok, játékosok és szervezetek sora sötétítette el közösségimédia-csatornáit május 1. és 4. között, ezzel tiltakozva a gyűlölködő, illetve rasszista kommentáradat, valamint a különféle platformok szerintük nem megfelelő moderálása miatt. Gesztusnak látványos volt, de ha az összes üzleti és kommunikációs érv a közösségimédiás-jelenlét növelése mellett szól, kivonulni aligha lehet, a teljes megrendszabályozás meg szélmalomharcnak tűnik.

Az európai futballtörténet tán valaha volt legzaklatottabb hetén van túl: a hirtelen, egy nappal a Bajnokok Ligája-reformot megelőzően bejelentett Szuperliga-projekt megjelenése, két nappal későbbi összeomlása és az „utórengések” után maradt a rengeteg nyitott kérdés és az igen kevés válasz… A Szuperliga-saga fő következménye – amellyel eddig még nem foglalkoztunk – egy olyan bizalmi válság lehet, amely tovább korrodálhatja az európai topfutball amúgy is elrozsdásodott felépítményét.

Az európai futball kereteit feszegeti az a közlemény, amelyet vasárnap éjjel 12 topklub egyszerre hozott nyilvánosságra. Ebben az érintett angol, spanyol és olasz csapatok bejelentették egy szakadár Szuperliga megszervezését. Az UEFA szankciókkal fenyeget és válságtanácskozásokat tart, az elszakadásból futballháború lehet.

Petry Zsolt, a német Hertha BSC labdarúgócsapatának immáron ex-kapusedzője nyilatkozatával (és az azt követő menesztésével) kirobbantott egy politikailag túlfűtött, miniszterelnöki reakciót kiváltó, diplomáciai szintre is eljutó, sajtóetikai kérdéseket is felvető vitát. Petry nyilatkozata miatt kellett, hogy távozzon Berlin legtradicionálisabb futballklubjától – ugyanakkor egyesületi, vállalati szemszögből aligha lehetett más kimenetele mondatainak, figyelembe véve a Hertha imázsát, hátterét, illetve szakmai-üzleti érdekeit. Hogy miért? Ezt járjuk körbe.

Értékelhetetlen teljesítményért mentek a milliárdok a magyar utánpótlásfutballba, vagy meggondolatlan dolog ennyire sarkos kijelentést tenni? A magyar sport és közélet polarizált voltát jól mutatják az U21-es futballválogatott Eb-szereplésére érkezett reakciók. Annyit megállapíthattunk: a legidősebb utánpótlás-korosztályból összeállított csapat és ellenfelei között jókora, felkészültségi szempontból aggasztó különbség mutatkozott meg.

Futballtőzsdeként érkezett 2015-ben, öt és fél évvel később piramisjáték gyanújával, valószínűleg játékosok százezreinek pénzét magával rántva süllyed el: az innovatívnak tűnő brit Football Index összeomlása a sportfogadás fekete krónikájának lapjaira kívánkozik.

Európa első fúziós élvonalbeli labdarúgó-bajnoksága jöhet létre, ha megalakul a BeNe-liga, azaz Belgium és Hollandia közös pontvadászata. A belga klubok egységesen beálltak a terv mögé, a hollandok kicsit kevésbé lelkesek, a szurkolók még annyira sem. A cél: felzárkóztatni a topligákhoz a két ország klubfutballját. Az anyagi előnyök jelentősek lehetnek, s egy működőképes fúzió más országoknak is példa lehet.

Budapesten több európai kupamérkőzést rendeztek 2021-ben, mint a kontinens bármely más városában. Mondhatjuk, Budapest lett az európai focifőváros. Közben a koronavírus-világjárvány újabb hulláma rekordokat dönt itthon, az egészségügy óriási nyomás alatt dolgozik, s szigorú korlátozások sorát kell betartanunk. Jelent-e kockázatot a rendezés, s egyáltalán, mi az értelme?

Több mint egy klub. Leromlott állapotú, de még kétségtelenül lenyűgöző kastélyként is jellemezhetjük. Március 7-én tartott választásokat az FC Barcelona – a világ egyik legnépszerűbb és legnagyobb futballklubját igen nagy gödörből kellene a helyes útra vezetnie az elnöki posztra visszatérő Joan Laportának. Elöregedett keret, Messi-dilemma, túlfizetett játékosok, milliárd eurós adósság – milyen lesz a megújulás?

Árulhat-e egy gyékényen a tradicionális sport és az e-sport? A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) kiadta az ötkarikás játékok jövőjéről szóló Agenda 2020+5 tervet, melyben ajánlásként szerepel a kapcsolatépítés az e-sport-közösséggel, azzal a céllal, hogy virtuális sportok bekerülhessenek az olimpiai programba. A fiatalok egyre kevésbé érdeklődnek a világ legnagyobb sporteseménye iránt, s vajon kell-e az e-sportnak egy "dinoszaurusz" érdeklődése - meg ereje?

A labdarúgás és a sportfogadás-hirdetések úgy vannak egymással, mint a borsó meg a héja. Már ameddig a törvényhozók úgy nem döntenek, hogy ezentúl csak héj nélküli borsót lehet árusítani. Az Egyesült Királyságban március végén fejezi be munkáját az a kormányzati munkacsoport, mely adatokat gyűjt a 2005-ös Szerencsejáték-törvény (Gambling Act) modernizációjához, érintve szerencsejáték és sport kapcsolatát. Elképzelhető, hogy kitiltják a szponzorok közül a sportfogadással foglalkozó cégeket akkor, amikor a koronavírus-járvány amúgy is lyukakat ütött a klubok költségvetésébe.

Belépés csak saját felelősségre! Akár ez is lehetne a 2021-re halasztott nyári olimpia jelmondata a "Gyorsabban, magasabbra, erősebben!" ötkarikás mottó helyett. A szervezők február elején tették közzé a lebonyolításról szóló forgatókönyveket, a NOB kitart a rendezés mellett. Csak a COVID-ellenes védekezés 900 millió dollárra rúg.

Kinyithat-e kapukat más magyar futballisták számára a Red Bull Salzburgtól az RB Leipzigbe igazolt Szoboszlai Dominik? Mi hiányzik a magyar labdarúgásból, mi a jó és árnyoldala az állami szerepvállalásnak, mit keres egy játékosügynök a focistában, s motivál-e a pénz? Esterházy Mátyással, az EM Sports ügynökség tulajdonos-ügyvezetőjével, Szoboszlai Dominik menedzserével beszélgettünk.

A sportvilágban 2021 olyannak tűnik, mint 2020 félrecsúszott maszkban – tragikomédiával kezdődő férfi kézilabda-világbajnokság, elhalasztott Formula–1-es nyitány, arrébb tolt vagy törölt események, elmaradó mérkőzések és pozitív tesztek. A show-nak viszont folytatódnia kell, mert egy újabb teljes lezárásra aligha van tartalék. A folytatás etikai kérdéseket vet fel, mint ahogy az is, ha a sportolók előrekerülnek a vakcinára váró sorban.

Költség- és bérplafon, névváltoztatások, távozó sztárjátékosok - véget ért az "arany dollárok" korszaka a kínai labdarúgásban. Kína a sportág történetének egyik legnagyobb pénzügyi lufiját fújta fel, de most kipukkantja azt. Hszi Csin-ping elnök és pártfőtitkár szenvedélye a labdarúgás; a kínaiak pénzt és energiát nem kímélnek, ha a futballfejlesztésről van szó, de megvalósul-e a grandiózus terv - esztelen költekezés nélkül?

A koronavírus-világjárvány felforgató hatása nem hagy egyetlen területet sem érintetlenül – miért maradna ki ebből a sport és a szurkolás? Világszerte dilemmáznak azon szervezetek és vezetők, hogy mikor, hogyan lehet visszaengedni a szurkolókat a lelátóra. Lehet, hogy a jövő évi olimpián „csendes szurkolás” lesz a protokollban? Mit veszít azzal az üzletág, ha a racionálisan mindenképpen indokolható korlátozások sokáig fennmaradnak? Lehet csendben, maszkban suttogni a himnuszt egy olimpián? Vagy ez teljes képtelenség?